A nemzeti közkincset prezentálja a Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet szerdai ülésén fogadott el a kabinet - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten. A tárcavezető kiemelte: időtálló és korszerű dokumentum született, amelyben a nemzeti tudás minimumát határozták meg. Az új NAT úgy készült, hogy nem egy oktatási szaklobbi állította össze, hanem az oktatást, kultúrát képviselő tekintélyek álltak mögé egyfajta védnöki testületként - fűzte hozzá.
Az egyik legfontosabb erőforrása minden országnak az oktatás, a tanulás és a tudás - fogalmazott, hozzátéve: a NAT azt a nemzeti közkincset prezentálja, amely prezentálja a nemzeti közkincset, amelyet szeretnék, ha mindenki a sajátjának tekintene. Kiemelte, az új alaptörvényből következik, hogy szükséges egy új NAT, aminek erőssége, hogy" amit a kultúránkból hozunk rögzíti, és felkínálja a jövő nemzedékének". Emellett azt is biztosítja, hogy valóban versenyképes és minőségi tudást tudjanak adni számukra. Azt szeretnék, ha a tudás lenne az egyéni boldogulás útja Magyarországon, ugyanakkor ennek a tudásnak lehet egy közösségösszetartó ereje - hangsúlyozta Balog Zoltán.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nagy sikerként, mérföldkőként értékelte a NAT elfogadását, amelyet a harmadik legfontosabb dokumentumnak nevezett a köznevelési és a felsőoktatási törvény után. Hozzátette: az új NAT az iskolában tanított tartalmakat rögzíti. Új elemként említette, hogy míg a 2003-ban módosított NAT-ból kikerültek a közművelődési tartalmak, addig ezek most visszakerültek. Kifejezetten értéktartalmú dokumentum készült - folytatta, hozzátéve: ezeket az értékeket a társadalmi vita során senki nem vitatta. Olyan modern tartalmak is bekerültek, amelyeket a társadalom jogos elvárásként fogalmazott meg a tanterv alkotóinak. Hoffmann Rózsa erre példaként említette a KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismereteket, az élelmiszerbiztonság kérdését, az erkölcstan, az etika oktatását. Ezek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül. Hozzátette: készülnek a kerettantervek, a jövőben az iskoláknak kötelező lesz valamelyik ilyen dokumentum alapján oktatni. Ugyanakkor lehetőség lesz saját kerettantervek jóváhagyatására, és szabályozott keretek közötti alkalmazására is.
Kérdésre jelezte: legalább tíz százalékkal csökkent a tananyag az eredeti elképzelésekhez képest. A mostani NAT, amelyen 150 szakember dolgozott, öt évig lesz érvényben. Arra a felvetésre, hogyan értékeli Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József bekerülését az alaptantervbe azt mondta: nem szerencsés ideológiai síkra terelni a NAT-tal kapcsolatos véleményeket. Az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben - hangsúlyozta.
A szülői szervezet azon kritikájára, hogy az ismeretanyagot iskolai körülmények között elsajátítani képtelenség, ezért az oktatáspolitika az anyagi, erkölcsi felelősséget áthárítja a szülőkre és a tanulókra úgy reagált: ha goromba akarna lenni, azt mondaná, ez egy blöff. Azt kérte a szülők szervezetétől, hogy szakemberekkel mutassák be, illetve bizonyítsák állításuk valóságalapját. Ő azoknak hisz, akik a NAT-ot megalkották és véleményezték - szögezte le, hozzátéve: az ő véleményük szerint ez tanítható. Hoffmann Rózsa kijelentette: maga is pedagógus, ismeri a szakmát és vállalja a felelősséget a NAT-ért.
Balog Zoltán a Nyirő József újratemetésére és a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre azt mondta: Nyirő Józsefet a NAT részének, nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben - a román-magyar vegyesbizottságban, és a történészbizottságokban - a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek. „Mi is különböző véleményekkel vagyunk a román kulturális élet szereplőiről a múltban és a jelenben, de nem vitatjuk el szíve-jogát egyetlen népnek se, hogy azt szeresse, akit értékesnek tart, ezért mi ragaszkodunk Nyirő Józsefhez” - fogalmazott, hozzátéve: reméli, a román közvélemény megérti, semmi olyan nem történik, ami érzékenységüket sértené.
A Magyartanárok Egyesülete elfogadhatatlannak tartja, hogy az új Nemzeti alaptantervbe (NAT) politikai nyomásra olyan szerzők kerültek bele, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs. A szervezet MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásában azt írta: a Nemzeti alaptanterv és az iskola nem szakadhat el az irodalomtörténet-írástól, nem mondhat ellent a szaktudomány értékítéletének.
Mint kifejtették, Szabó Dezső, Nyirő József és Wass Albert nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok. "Szabó Dezső és Nyirő József sem világképe, sem stílusa szerint nem nevezhető konzervatívnak. Szabó Dezső expresszionizmusa épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag" - fogalmaztak. Hozzátették: Wass Albert - néhány korai művétől eltekintve - inkább népszerű lektűríró, ekként helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a Nemzeti alaptantervben.
"A három írót - erdélyiségükön kívül - csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeletetésükre" - írták, megjegyezve: az erdélyi irodalom Tamási Áron, Dsida Jenő, Székely János és Sütő András alkotásai révén a Nemzeti alaptantervben a fenti szerzők nélkül is erőteljesen jelen van.
A kormány szerdán fogadta el a Nemzeti alaptantervet, amelyben nevesítették Wass Albertet, Szabó Dezsőt, Nyirő Józsefet, bekerült a nemzeti irodalom témája és a népi írók mozgalma.
MTI
