Első babás anyukaként mindig megfogadtam az orvos és a védőnő tanácsait. Természetesen azt is, hogy a babát egy idő után nem hagyjuk őrizetlenül ágyon, pelenkázón, vagy bármilyen magas helyen. Ha vészhelyzet van, leég a kaja, csengetnek, mindig a kiságyban, járókában, hordozóban a baba helye, de ha erre nincs mód, a padló is jobb megoldás a fotelnél vagy pelenkázónál. Hát, okosan bólogattam, s azt gondoltam én is, velem ez nem történhet meg. Az összes otthoni gyermekbalesetről szóló információn átrágtam magam, s azt hittem, ezzel fel is készültem arra, amire lehet.
Aztán egy napon, mikor vásárolni voltunk, s egyébként is minden a feje tetején állt, mégis otthagytam őt a hatalmas és alacsony franciaágy közepén, míg beszaladtam a konyhába. Csak egy percre, de tudjuk, ezek azok a percek, amikor baj történik. Ekkor még forogni sem tudott a babám, nemhogy bármi más helyváltoztató mozgásra képes lett volna.
A konyhából a sírására rohantam ki, ott feküdt az ágy mellett a földön. Nagyon megijedtem. A férjemért sikítottam, hogy most, azonnal, rögtön kórház. Sietve tettük a hordozóba, szinte semmit sem vittünk magunkkal. Közben persze rémeket láttunk, vagyis hallottunk, furcsán sír, jajj, mi lesz most. Bent megvizsgálták. Megröntgenezték. Semmi jele nem volt sérülésnek, de azért két éjszaka megfigyelésre benn tartottak bennünket.
Első éjszaka nem aludtam. Őt néztem, és iszonyú lelkiismeret-furdalásom volt. Persze ő kedvesen mosolygott a rácsos kórházi ágyból, láthatóan kutya baja sem esett. A férjem aztán hozott utánunk ruhákat, persze nagy műgonddal válogatta ki azokat, amiket nem kellett volna behozni, és kerülte ki azokat, amiket igen. Nem baj, azért eltelt valahogy az a két nap. Kislányom ekkor olyan négy hónapos lehetett, s mint rájöttünk, hernyószerű mozgással, fejjel előre rúgta le magát pillanatok alatt az ágyról. Forogni még vagy egy jó hónapig meg sem próbált.
Sajnos azóta kiderült, az ismeretségi körömben mindenkivel történt hasonló baleset. Egy anyuka a párnapos babát borította ki a hordozóból véletlenül, később a kicsi a pelenkázóról esett le. Háromgyermekes barátnőm harmadik gyermeke fejest ugrott a kiságyból, mert a szülők azt hitték, még nem kell lejjebb engedni azt. Ők nem vitték a kicsit kórházba. A babák már 3-4 hónaposan forgolódni kezdenek, s lehet, hogy mikor a szülő kimegy „csak egy pillanatra”, a baba pont akkor fog először megfordulni. Legjobb esetben nem történik semmi, de előfordulhat agyrázkódás, vagy rosszabb esetben koponyatörés vagy belső sérülés is. Ha a szülők tájékozottak, időben észlelik a jeleket, például agyrázkódás esetén hányást, fejfájást, (amit a pici szűnni nem akaró sírással jelez), halvány bőrt és szédülést. (Itt található egy korrekt összefoglaló: http://gyermekunk.hu/Balesetek.htm)
Az én lányomnak nem esett baja, szerencsésen esett, az ágy sem volt magas. De sajnos igaz, amit a védőnők és gyermekorvosok mondogatnak: egyszer minden baba leesik valahonnét.
Juditty
