Love is all you need. Anyám, már megint egy nyálas-csöpögős szerelmi történet! Magam sem értem, miért ültem be mégis a nézőtérre. Aztán annyira betalált, hogy szinte sokkot kaptam. A címről rögtön egy emlék jött elő, de ezen még továbbléptem. Aztán kiderült, hogy a női főszereplő épp rákból gyógyult ki.
Az első könnycsepp akkor jelent meg a szemem sarkában, amikor a fodrásznő levette a parókáját a tükre előtt. Újra átéltem a pillanatot. Azt a pillanatot, amikor én magam néztem szembe először a saját kopasz tükörképemmel. Összeszorult a torkom. Képes vagyok én egyáltalán végignézni egy olyan filmet, ahol a főszereplő az életéért küzd?! Ki fogom bírni?
Szerencsére Ida, a főszereplő - hozzám hasonlóan - igyekezett a dolgok pozitív oldalára figyelni. Még akkor is képes volt örülni, amikor más már összeomlott volna. Még jobban azonosultam vele, amikor láttam, hogy időnként én is pont olyan kétbalkezes-kétballábas vagyok, mint a ő. Felfedezetem, hogy nagyon közel áll hozzám ez az abszurd humor, őszinteség és érzelem, amellyel a betegséget, a szerelmet, a párkapcsolatokat, a megcsalást, az újrakezdést ábrázolják, és az is, hogy a változásokat ilyen hihetetlen optimizmussal közelítik meg.
A Csak a szerelem számít az Oscar-díjas Susanne Bier legújabb alkotása, melynek forgatókönyvét Anders Thomas Jensennel együtt jegyzik, a főszepelők pedig Pierce Brosnan és Trine Dyrholm. A történet szerint a Koppenhágában élő angol Philip magányos, középkorú, özvegy férfi és a világtól elidegenedett egyedülálló apa. Ida dán fodrász, aki éppen csak kigyógyult a rákból, férje pedig most hagyta el egy fiatalabb nőért, Tildéért. E két megsebzett lélek sorsa összefonódik, amikor Olaszországba utaznak, hogy részt vegyenek Patrick és Astrid, Philip fiának és Ida lányának esküvőjén.
A humor és a romantika különleges fényben mutatja az egyszerű eseményeket, az élet dolgait. A történet fantasztikus környezetben játszódik, de Brosnanen kívül teljesen hétköznapi külsejű és felfogású szereplők játszanak benne. Brosnanről pedig még annyit, hogy nagy meglepetés volt számomra, hogy kitört a Bond-filmek karaktertípusából és hitelesen játszotta el a magányos apát, aki azt is jól kezelte, amikor a végén… De a csattanót mégsem árulom el, nézzétek meg – végre egy igazán váratlan fordulattal befejeződő film!
Bemutató: október 18.
Facebook
Tünde