Tegnap éjjel, pár perccel éjfél előtt 3390 grammal és 49 cm-rel megszületett a kisebbik lányom, Janka.
Pont olyan formás kisasszony, mint amilyen a nagy volt ennyi idősen - szinte teljesen egyformák újszülöttként.
Mindketten remekül vagyunk, bár a szerdai napom első 22 óráját a legrosszabb ellenségemnek sem kívánom.
Igyekszem majd egy szüléstörténetben összefoglalni a megpróbáltatásainkat, de most szeretném megragadni a lehetőséget, hogy megköszönjem, hogy gondoltatok ránk és szorítottatok értünk! Lelkileg nagyon sokat jelentett!
Csiga online dúla-pszichológus-motivációs tanácsadó asszisztenciája nélkül lehet, hogy még mindig vajúdnék: többet segített, mint gondolná!
Janka csodálatos (és nagyon hangos :)) pici baba, tudja mit akar az első pillanattól kezdve. Pár perccel a születése után már meg is találta a mellkasom, odatornázta magát és azonnal szopni kezdett - még a köldökzsinór sem volt elvágva!
Remélem a lelkesedése töretlen marad ezen a téren!
Hiába már a második gyerekem és a viszonylag kis korkülönbség, így is (újra) sokkolt, hogy milyen apró is egy újszülött. Mindene olyan pindurka!
Már alig várom, hogy találkozzanak egymással a lányaim és megkezdhessük az életünket immár négy fős családként.
Salty
