Kilencven éve hunyt el az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma grófnő az első magyar asszony volt, aki elvégezte az orvosi egyetemet. Idegen országban tanult, sokáig váratott magára, míg elismerték tudását hazánkban is. Kitartásának köszönhetően elérte célját, bár a férfiak még mindig előnyt élveznek a karrier terén, az orvosnők száma néhol az 50% -ot is meghaladja.
Vilma 1847. szeptember 30–án született Nagytétényben, egy grófi család ötödik gyermekekén. Édesanyja tüdőbeteg volt, hat gyermekét óvni szerette volna a fertőzés veszélyétől, így alig érintkezett velük. A kislányt házitanító oktatta. Később a pesti Prebstel Mária lánynevelő intézetbe küldték tanulni, ami akkoriban a legmagasabb nő által megszerezhető végzettséget nyújtotta. Az iskolában barátságot kötött Máriássy Fruzsinával, akit nagyanyja, Szilassy Györgyné nevelt. Pándi birtokukon gyakran vendégeskedett Vilma. Az asszony fia, Szilassy György sokszor kilovagolt a lánnyal. A férfi beleszeretett a nála húsz évvel fiatalabb Vilmába, aki csupán 18 éves volt, mikor összeházasodtak.
Vasadon, majd Pándon telepedtek le. György azonban estéit a kaszinóban töltötte, egyre kevesebb időt szentelt feleségének. Gyakran éjszaka, ittasan támolygott haza. Első gyermeküket dajka nevelte, hiszen akkor még nem volt szokás, hogy egy úriasszony a gyerekneveléssel töltse idejét. Bár a Szilassy családnak hatalmas könyvtára volt, Vilmát nem kötötte le a szépirodalom. Tudományos könyvek olvasásával ütötte el idejét. Gyakran a beteg cselédeket ápolta. Mikor második gyermekét várta, a nagyapa himlőkórba esett, senki, még felesége sem merték ápolni, egyedül Vilma gondoskodott a betegről. Az idős ember meggyógyult, Vilma újszülött kisgyermekét azonban elveszítették. A férfi drága ékszerkollekciót adott menyének. A hét év alatt Vilma egyre magányosabb lett, kedélybeteggé vált, nem akarta továbbra is az unatkozó feleségek életét élni.
A Jókai Mór által szerkesztett Hon című lapban érdekes cikket talált: 1869-ben a Zürich –i orvosi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt. Férje hallani se akart az asszony terveiről, a birtok ügyei sem álltak jól a hatalmas kártyaadósságok miatt. Vilma azonban rengeteg ékszert kapott hűtlen férjétől és apósától is, melyeket most pénzzé tett. 1872-ben Svájcba indult. Hatéves kisfiát addig a családra hagyta.
Eleinte hónapos szobákban lakott és alig tudott magának élelmet vásárolni. Nevéből ekkor hagyta el az „y” végződést, és váltott a Hugonnai alakra, eltitkolva nemesi származását. Példátlan szorgalmának köszönhetően gyorsan megtanult latinul. Jeles eredménnyel végezte az első évfolyamot. Ludimar Hermann, az izmok elektromos ingerlésének kutatója, állást ajánlott a hihetetlen munkabírású nőnek. Edmund Rose, a torokgyíkos gyerekek megmentője mellett is dolgozott később. 1879. február 3. –án védte meg disszertációját, majd orvosdoktorrá avatták. ( A croup miatti gégeoperációról írta diplomamunkáját, eredeti címén: Das erste hundert Croupoperations is Zürich.) Dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján, de szíve hazahúzta.
1880 februárjában hazatért. Szinte azonnal benyújtotta diplomája honosítási kérelmét a budapesti orvosi kar tanári testülete elé. Mivel érettségi nélkül szerezte meg végzettségét, pótolta ezt a hiányosságot. 1981 márciusában leérettségizett. Az orvosi kar tanári testülete öt szavazattal kettő ellenében a nosztrifikációs eljárás mellett döntött. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban a honosítást megtagadta. Hugonnai Vilma többször látogatott el a miniszterhez, de nem tudta meggyőzni. Naplójában így írt: „Mind a két audientzián, melyekben a kegyelmes Urnál részesültem hangsúlyoztatta, hogy: „a nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren egyenjogosítattnának a férfiakkal” például Oroszországot hozván fel... Hogy tudományosság több zür-zavart idézne mint tudatlanság, nem bizonyítja Schweiz, ahol először nyíltak meg az egyetemek nő-hallgatók részére. Miért árthatnának szaktudományokra képzett nők többet, mint olyanok, kik alapos tudomány nélkül befolyásukat érvényesítik mindenben amibe bele szállni akarnak, nem tudom. Minél értelmesebbek a nők, annál üdvösebb lesz befolyásuk. De meg micsoda alapokon nyúgodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyenleném ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke."
György Aladár kultúrpolitikus egy előadásában megemlítette Vilma kálváriáját: „…Midőn hazajött, tudori oklevelének érvényességét az intéző körök kétségbe vonták, mert egyetemi hallgatóvá érettségi vizsga nélkül lett. Az erős akaratú nő megtette, amit követeltek. Nehéz gondjai között tanult éjjel – nappal s letette az érettségi vizsgát sikerrel, bár még annyi kedvezményt sem engedtek neki, hogy a görög nyelvet ne tanulja. Áldozatkészsége nem hozott eredményt. Új és új követelésekkel léptek fel, s midőn késznek mutatkozott a budapesti egyetemen újból ismételni a tanfolyamot, a hatalom bírálója kimondotta, hogy még így sem enged, mert elvből ellenzi, hogy Magyarországon nőorvos lehessen.” Ugyan az asszonyokat alkalmasnak találták a betegápolásra anyai ösztöneikből fakadóan, a gyógyítás, az „alkotó” feladat azonban a férfiaké maradt. Trefort a középfokú bábatanfolyam elvégzését javasolta az asszonynak, ami megalázó volt a Svájcban kiváló eredménnyel végző Vilma számára.
Mivel azonban csak így praktizálhatott legálisan, elvégezte a tanfolyamot, hiszen gyógyítani szeretett volna, és pénzre volt szűksége, hogy családját eltartsa. Férjétől elvált. Közös fiuk ekkor már 19 éves volt, és külföldön tanult. Szülésznőként kezdte meg rendelését, de gyógyító munkája túlterjedt a szülészeten. Második férjével egyik rendelésén ismerkedett meg. Wartha Vince akadémikus, műegyetemi tanár, az eozin-máz felfedezője volt. 1887 –ben összeházasodtak, a férfi kérte Vilmát, hogy hagyjon fel a szülésznői tevékenységgel. 1888 –ban megszületett Vilma nevű lányuk. Az asszony elméleti kérdésekkel foglalkozott ezután, számos művét publikálták. 1891 –ben a kormány azt javasolta neki, hogy legyen a boszniai mohamedán nők országos orvosa. Vilma nem vállalta el a megbízatást.
1890. –ben a magyar nőnevelés élharcosa, Veres Pálné kérte fel, hogy egészségtant tanítson az Országos Nőképző Egyesület iskolájában. 1894 –ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnökévé választották. Magyarra fordította Délacrouix Az ó- és újkori bábák című művét, melynek több fejezetét közölte a Magyar Bábakalauz. Nőknek szóló felvilágosító műveket írt. A nők munkaköre című művében egy nők számára is kedvező iskolareform mellett állt ki. A nőmozgalom Magyarországon címmel jelent meg tanulmánya. 1899 április – májusában sajtóvitát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel a nők szellemi pályákon való részvételéről. Szülésről, bábaképzésről publikált, 1907 –ben átdolgozta Fischer – Dückelmann A nő, mint háziorvos című könyvét.
Vilma sosem tett le arról, hogy Magyarországon orvosnőként dolgozhasson. Különös módon az archaikus társadalmak korában senki nem vitatta a nők létjogosultságát a medicinában vagy más tudományokban. Platón iskolájában számos nő tanult. Püthagorasz krotoni iskoláját halála után felesége, Theano vezette, aki több orvosi munkát tudhatott magáénak, elsősorban női bajokkal kapcsolatban írt. A hellenisztikus korban nem szívesen engedtek be férfi orvost a női hajlékokba, így őket orvosnők látták el. Egy Antiochis névre hallgató orvosnő tiszteletére Tlos városa szobrot emeltetett. Salernoban a 11-13. században működő iskolában tanult Trotula, akinek a gát szülés közbeni védelmét és az átszakadt gát ellátásának módját tulajdonították. A német – később szenté avatott – Hildegard van Bingen számos orvosi témájú munkát írt. Sajnos a középkor derekán olyan intézkedés született, mely hosszú időre korlátozta a nők részvételét az orvoslásban. 1220 táját jelent meg az a rendelet, mely csak azoknak engedte az orvosi gyakorlat folytatását, akik a fakultás tagjai voltak. Nők nem tartozhattak a fakultás kötelékébe.
Európában a legtöbb egyetem gyorsan átvette a párizsi gyakorlatot. Ezután tűzzel – vassal üldözték az orvosnőket. Clarisse de Rotamagát Genovéva priorja kiközösítette, de nem ő volt az egyetlen, aki a társadalomból való teljes számkivetettséggel fizetett elhivatottságáért. Elisabeth Blackwell (1821 – 1910) az elsők között szállt szembe a nőket kirekesztő gyakorlattal. Ő az Újvilágban tanult, Nagyezsda Szuszlova azonban a svájci egyetemhez nyújtott be kérvényt 1864 –ben. Az egyetem kedvező döntést hozott, néhány évvel később eljutott a hír Magyarországra is, Hugonnai Vilmához.
Bár Vilma próbálkozásait nem koronázta siker, hogy diplomáját elfogadják Magyarországon, a Mária Dorottya Egyesület memorandumot terjesztett be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Wlassics Gyula kultuszminiszter 1894 –ben felkérte a budapesti orvosi kar tanárait, hogy hozzanak döntést: megnyissák–e az orvosi pályát a nők előtt. A tanács igent mondott, az 1895. évi Királyi Rezolúció megengedte a nőknek, hogy tanulmányokat folytassanak a filozófiai, orvosi és gyógyszerészi karokon. Intézkedtek a külföldi diplomák honosításában. Ferenc József november 19-én, felesége, Erzsébet névnapján írta alá az erre vonatkozó rendeletet. Bizonyos korlátozások azért maradtak, többek között a pályázó nőket egyénileg bírálták el. Az egyetemi felvételnek az érettségi vizsga is feltétele volt, ezért 1895. december 15. –én Wlassics Gyula rendeletet adott ki, melyben engedélyezte a lányok magán– érettségi vizsgára bocsátását az ország összes fiúk számára fenntartott középiskolájában. A rendelet arra is lehetőséget adott, hogy azokban a városokban, ahol nem volt leányiskola, a nők elkülönítve ugyan, de a fiúgimnáziumokban tanulhattak. A koedukált iskolák csak 1950 körül terjedtek el.
Hugonnai Vilma az elsők között tette le az érettségit, majd három szigorlatot tett. Az egyetem tanárai szinte kollégaként kezelték, tudását elismerve. Belgyógyászati vizsgáján a híres Korányi Frigyes professzor szinte barátként beszélgetett vele. 1897. május 16. –án nyilvánosan orvossá avatták hazájában is.
Bár a folyamat elindult, a doktornőket ellenséges légkör fogadta az egyetemeken. Steinberger Sarolta, az első itthon végzett doktornő mondta: "A középkor, az előítéletek, a sötétség, s a barbarizmus korszaka sokkal türelmesebb volt az orvosnőkkel szemben, mint az újkor.” Az első világháború idején jelentősen nőtt a hallgatónők száma, hiszen a férfiakat a frontra vezényelték, és az orvosnők segítségére szűkség volt a sebesültek ápolásában. 1918. december 7. –én Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter minden korábbi felvételi korlátozást eltörölt, és az összes egyetemet megnyitotta a nők előtt. Sajnos ez az állapot nem tartott sokáig, a Tanácsköztársaság bukása után 1919. augusztus 26. –án az orvosi kar testülete numerus clausust vezetett be, mert véleményük szerint a háború miatt hátrányba kerültek a férfihallgatók és a megcsonkított országnak különben sincs szűksége ennyi orvosra. A neves professzorok úgy vélték, a nők nem váltak be a gyógyítás területén. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban elfogadták a rendelkezést, hiszen már az általános numerus clausus bevezetését készítették elő. Végül Klebelsberg Kuno változtatott 1827 –ben a törvényellenes felvételi renden. 1927. március 9. –én megalakult a Magyar Orvosnők Országos Egyesülete.
Vilma 1897 után végre orvosnőként praktizálhatott. Elsősorban nőket és szegényeket gyógyított. Sajnos szeretett férjét 1914. július 20. –án elveszítette. Mikor kitört a háború, Vilma nem hagyott fel a gyógyító munkával, hatvanhét évesen elvégezte a Dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor által vezetett hadisebészeti tanfolyamot, sebesülteket látott el és segített az ellátás szervezésében. Munkájáért 1915 –ben kitüntetést kapott.
Magányosan élte utolsó napjait. 1922. március 25. –én halt meg szívszélhűdésben. Sírja 1980 –ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, később hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonba helyezték örök nyugalomra, férje mellé. Halálakor már több száz orvosnő tanult – praktizált Magyarországon. Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony címmel írt romantikus regényt életéről, nevét számos iskola viseli. A Semmelweis Egyetem a fiatal női orvosok, kutatók, oktatók elismerésére megalapította a Hugonnai Vilma emlékérmet.
Juditty
Forrás:
http://www.ekor-lap.hu/kultura/2012/hugonnai-vilma-es-utodai
http://ego.nolblog.hu/archives/2010/03/29/Az_elso_magyar_noorvos/
http://torikieg.blogspot.com/2009/07/az-elso-diplomas-no.html
http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=64
http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0002/14.htm
http://nemzetisegek.hu/repertorium/2011/06/belivek_22-23.pdf
http://hir3.hu/magazin/7/83769/hugonnai_vilma_az_elso_magyar_orvosno_90_eve_halt_meg
