Az Európai Unió Bírósága a napokban egy távoltartással kapcsolatos ügyben döntött. Talán emlékeztek még, hogy a távoltartás magyarországi bevezetésekor milyen magasra csaptak az érzelmek, rémlik, hogy még a Porontyon is egymás torkának estünk. Nem csoda, hiszen a családon belüli erőszak miatti távoltartás akkor is jelentős érdeksérelemmel jár, ha alkalmazzák, és akkor is, ha nem – csak hát nem mindegy, kinek.

A törvény mindenesetre hatályba lépett, az állam gépezete, ha csikorogva is, de működésbe lendült a bántalmazottak védelme érdekében. A gyakorlatban sok a kérdés – ezek egyikét válaszolja meg a most nyilvánosságra került döntés.

Nem ritka, hogy a bántalmazást követően a bántalmazó és a sértett kibékülnek, és a sértett már nem kívánja a távoltartást. Lehet, hogy a sértettet kényszer, fenyegetés motiválja ebben, de az is lehet, hogy nem. Mint az Unió Bírósága elé került alábbi esetben:

Egy spanyol bíróság ítéletével családon belül elkövetett bántalmazás miatt más büntetések mellett, mellékbüntetésként megtiltotta M. Gueye és V. Salmerón Sánchez számára, hogy az első esetben egy 17 hónapos, a második esetben egy 16 hónapos időszakban a sértettek 1000, illetve 500 méteres körzetében tartózkodjanak, vagy velük érintkezésbe lépjenek.

Ennek ellenére e mellékbüntetések kiszabását követően viszonylag rövid idő múltán mindkét elkövető folytatta az együttélést a sértettekkel – azok kívánságára, egészen a letartóztatásukig.

A távoltartás mellékbüntetés ezen megsértése miatt a bíróság az elkövetőket ismét elítélte, ők az ítélet ellen fellebbeztek. A másodfokú eljárásban a bíróság tanúként meghallgatta az érintett nőket, akik M. Gueye‑vel és V. Salmerón Sánchezzel büntetések kiszabását megelőzően éveken át, valamint azok letartóztatásának időpontjában is együtt éltek. Mindketten azt vallották, hogy az elítéltekkel az együttélés folytatását tudatosan, szabad akaratukból kezdeményezték, annak ellenére, hogy azok ellen büntetőjogi szankció van érvényben, mivel korábban megtámadták őket. Azt is kijelentették, hogy az együttélés a letartóztatásig zavartalan és problémamentes volt

Az elítéltek annak megállapítását kérték, hogy az együttélésnek élettársuk szabad beleegyezésével történt folytatásával nem szegték meg a távoltartási rendelkezést, azaz nem követtek el bűncselekményt.

A spanyol jog szerint távoltartást családon belül elkövetett erőszakos bűncselekmények esetén a sértett akarata ellenére is kötelező alkalmazni.

A spanyol bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett elő az Európai Unió Bíróságánál, mert úgy látta, értelmezésre szorul a nemzeti jog és a sértettek jogairól szóló kerethatározat viszonya. Úgy vélte ugyanis, hogy lehetnek olyen enyhébb megítélésű esetek, amikor nem indokolt a távoltartás kivétel nélküli, az adott eset körülményeinek előzetes értékelése nélküli alkalmazása. Kérdés tehát, vajon a sértettnek mennyire van beleszólása a távoltartás kiszabásába? Vitathatják-e annak szükségességét a bántalmazottak?

Az Európai Unió Bírósága szerint a tagállamok kötelezettsége annak biztosítása, hogy a sértett a büntetőeljárásban hatékonyan és megfelelő módon vehessen részt, ami azonban nem jelenti azt, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló kötelező távoltartási intézkedést ne lehetne a sértett véleménye ellenében alkalmazni.

A sértettek számára tehát biztosítani kell az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét, és arra is lehetőséget kell kapnia, hogy ismertesse a cselekmény lefolyását, illetve kifejezze álláspontját.

A meghallgatáshoz való jog azonban nem biztosít semmilyen jogot a sértettek számára az elkövetőkkel szembeni büntetés nemének és mértékének megválasztására.

A családon belüli erőszakkal szembeni büntetőjogi védelem ugyanis nemcsak a sértett saját egyéni érdekeinek védelmét szolgálja, hanem általánosabb, társadalmi érdeket is, így megfelel az uniós jognak, hogy a nemzeti jogba beemeljék azt, hogy a távoltartást akár a sértett akaratával szemben is kötelezően kiszabhassák.

Gueye és Sanchez urak tehát  a távoltartás tartama alatt akkor sem közelíthetnék meg asszonyaikat, ha azok azt kifejezetten óhajtanák.

A szerelem persze, mint tudjuk, nem ismer börtönfalakat.

És legalább olyan vak, mint Iustitia.

Forrás:

C-483/09 és C-1/10 egyesített ügyek Gueye és Sanchez (http://curia.europa.eu)

Olvasnivaló: 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

 

Brumibaby