Szorgos kezek feldolgozták az ötven kérdésből álló "Anyaság, munka, hivatás" kérdőív beérkezett válaszait. Az eredmények egy posztba nehezen sűríthetőek, ezért sorozatban közöljük őket, témakörönként csoportosítva. Az első rész főleg az alapokról és a munkaidőről szól.
Az „anyaság, munka, hivatás” kérdőívet közel ezren töltötték ki. Ha te is azok között vagy, aki válaszával segítette a mai középosztálybeli nők munkaerőpiaccal és gyerekvállalással kapcsolatos véleményének kinyomozását, akkor statisztikailag valószínűleg 33 és fél éves nő vagy, és 64%-os eséllyel a fővárosban, vagy megyeszékhelyeken élsz.
A kitöltők közül 51-en külföldről vettek részt a felmérésben. A válaszadók 85,5 %-a valamilyen felsőfokú képesítéssel, végzettséggel rendelkezik és majdnem minden második – jellemzően 1-2 gyerek nevelgetése mellett (924 főből 707 fő vállalt ennyit) - jelenleg is végez kereső tevékenységet. Háromnegyedük alkalmazott (zömmel határozatlan idejű szerződéssel), a többi munkás hölgy vállalkozó vagy egyéb státuszban leledzik.
Akik nem végeznek kereső tevékenységet, azoknak majdnem 60%-a vagy terhesség miatti táppénzben, vagy valamely gyereknevelési támogatásban (tgyás, gyed, gyes) részesül. A válaszadók majd 80 százalékának három év alatti a legkisebb gyereke és kicsit több, mint háromnegyedük házasságban, és minden ötödik élettársi, vagy tartós partneri viszonyban él.
Ahogy az már lenni szokott sok a munka, de a kitöltök 21.6% kényelmesen meg is tud élni az ezért kapott fizetésből és egyéb bevételeiből. 38.1 százalék úgy érzi, pont kijön a jövedelméből. A kitöltők kicsit több mint egynegyede szűkösen, de meg tud élni, ám 12 százalékuknak hónapról-hónapra anyagi gondjai vannak.
Pedig az egykeresős időszak(ok)ra a családok fele készült előre anyagilag is; (49.2% készült, 50.8% nem) így csak minden második anya esetében nehezítheti ez is az otthoni gazdálkodást.
A munka (idő) sem kevés. Főleg a férfiaké. A partnerek 75,5%-a teljes állásban alkalmazott, 13 %-uk vállalkozó. Mindössze 31 családban munkanélküli a férfi.
És a jóemberek húzzák is az igát keményen. A fő keresők 35 százaléka heti negyven órát, közel 52 százalékuk heti negyven óránál is többet dolgozik (108 fő pedig heti hatvan óránál is többet).
A gyerekek mellett dolgozó nők élete sem könnyebb. Esetükben hetven százalékos az esély a heti negyven óra, vagy annál több munkára, bár hatvan órát csak 3 fő jelölt be, tényleges munkaidőként. (És ez még csak az „első műszak”, a gyerekezésen felüli idő.) Hivatalosan természetesen az sem dolgozik negyven óránál többet közülük, aki a valóságban erre kényszerül. A hivatalos adatokat tekintve csupán 15 fő jelölte be, hogy bizony a napi nyolc óra neki a szerződésében sem nyolc.
Ha megélne a család a párjuk keresetéből, az összes válaszadó 28.4%-a egyáltalán nem menne el dolgozni, a kitöltők 71.6 százaléka azonban akkor is szívesen végezne munkát, ha erre nem szorulna rá a családi költségvetés.
Hogy a távmunkát, vagy éppenséggel a részmunkaidőt hogy látják ezek a nők, mekkora gyerek mellett vállalnák valamelyiket, egy másik írásból hamarosan kiderül.
A következő részben annak eredünk a nyomába, hogy ki miért szeret, vagy nem szeret anyaként otthon ülni, vagy éppenséggel dolgozni, illetve hogy melyik szerepkörnek mi a legnagyobb előny és hátránya.