Anya, ez a bogár most döglött? Csak fekszik a hátán. Hogy csak úgy csinál? No lám, kihúzom akkor a szárnyait, legyen könnyebb elrepülni neki. Mi, hogy most már tényleg döglött? Anya, nem akarom, nemakaroooom, anyaaaaa, csináld vissza, ne haljon meg!
Tényleg csak elcsavargott, biztos nem volt a fején a fekete folt, amiről megismerném? Mondta a Zoli hogy láttak egyet az utcájuk végében, de már mindegy volt. Mit csináltatok vele, azért megnézném mégis. Tényleg csak elment azzal a cirmos kandúrral, és ha jó leszek, visszajön egyszer négy foltos kiscicával? Anya, én nem akarok másikat, a Foltit akarom.
Anya, mi az az őrangyal? Aki ránk vigyáz, és mindenkinek van? Akkor a Tibié mit csinált, mikor elütötték az iskola előtt, szabadságra ment és áztatta a lábát az Égei-tengerben? És a dédi, az öregeknek nincsen már, elmegy, hová? Anya, nekem van őrangyalom, és a tiéd milyen? Te is meghalsz egyszer, ha öreg leszel, tudod mit, én nem fogok meghalni, soha. Én aztán nem! És visszacsinállak aztán téged, a dédit, meg a Tibit is, akit elütöttek az iskola előtt.
Anya, miért nem csinálunk valamit? Ennyire nem lehetsz hülye a nethez, add ide azt a zárót, na és ha nem vagyok orvos, az a srác, aki a ráktesztet csinálta nem tom, mihez, az is csak tizenhét volt, az nem lehet, hogy a hülye orvosok miatt a nagyi meghaljon!!! Anya, csinálj valamit, a nagyi nem halhat meg, a nagyi mindig volt és megígértem neki a középfokot az érettségire, az nem igaz hogy ennyi tudomány nem bír rajta segíteni, hát két hónapja hókiflit sütött és kivasalt helyettem, ja nem vallottuk be neked. Anyaa, ha meghal, én meghalok. Na, jó, igazad van, nem halok meg, olyan két fülest kapok tőle a másvilágról, hogy mindjárt ideszédülök neked vissza.
Anya, nézz már fel. Komolyan, nem lehetsz ilyen, otthon ordít a Zolika, ki fognak rúgni a melóhelyről, vedd be a gyógyszert, persze hogy meggyógyulsz, nem akarod látni a Brigi nyolcadikos ballagását, amire csak neked gyártja a rózsaszín szívecskéket? Anya, nem, az nem az, az csak felfekvés, mozogj többet, tegnap is elküldted a gyógytornászt, persze hogy fáj, ha nem fájna, akkor….anya, ne legyél már ilyen, szükségünk van rád….talán neked is ránk…anya, vedd be az orvosságot és tegnap se voltál hajlandó hajat mosni, mindjárt fél hat van és kidobnak, ott áll a Tomi a kórház előtt, anya, vedd be, anya, hova nézel, most mért mondasz nekem ilyeneket?
Anya, ne haragudj, én nem bírtam megcsinálni. Jött a Sári először, az imádott nővéred, akit látni se bírok, de most jött kerepelni, és beállt mellé a Brigi kórusnak, a Brigi életében nem volt ilyen hülye, kamaszodik, elviselhetetlen, hogy nyilván nem voltál magadnál, mikor így rendelkeztél és csak spórolni akartál nekem, hogy vegyünk valami szépet magunknak a maradékból, úgy szoktad. Irtó szar helyen van, a Tomi nem dugott eleget, a kinézett helyet eladták másnak, a Brigi nevét elírták a koszorún, Lili lett belőle, most tűnődik, akart-e valaha Lili lenni, és azt mondja, éjjel veled álmodott, azt mondtad, ne aggódjon, minden rendben, és most már a Dávidot se kifogásolod, pedig hogy utáltad, ha feljárt hozzánk. Nem, nem lesz se műkő, se művirág, tudom, hogy ki nem állod.
Anya, most tényleg baj van, egy éve ki se mentem hozzád, de látnád a Brigit, két éve doktorált, Doktor Brigi lett a mentolszagú köpenyében, minden olyan betegben esküszöm, téged lát, Zolika? hát ő nem bírt hazajönni Amszterdamból, megműtenek azért őnélküle is, ezeken a telefonokon már arcot is látni, ha annyira kell, te, ha látnád a Mariannát, hogy az milyen édes, naphosszat nem mozdulnál a járókája mellől, anya, hova tetted a bögrésmákos receptet, sehol se találom, most úgy sütnék egyet, ha kijövök majd innen.
Anya, milyen volt öregedni? Énnekem fogalmam se volt, hogy ez ilyen. Homályos a kép, nem hallom a telefont , a Marianna hozza nekem ide, mire én odaérnék, amúgy is leteszik, éjjel azt álmodtam, te hívsz, tényleg te hívtál? Pedig ha nem lennének fényképek, talán nem is emlékeznék az arcodra, csak arra az utolsóra, amikor a Brigi azt mondta nekem, életemben most először hasonlítok hozzád.
Anya! Mondd meg a dédinek, cimetes zsákot csináljon, hozzá anyu-féle borsólevest kérek, én esküszöm, azt meg bírnám enni, pedig ideát hetek óta kihányok én mindent, doktor Brigi idegesen és sápadtan áll az ágyam mellett, a múltkor bejött a Marianna, pont mikor az az izé sípolni kezdett, milyen szép lány lett és mennyire nem ért semmit még. A Zolika használhatatlan dolgokat hord be nekem, amúgy lebukott, nem fizette be a Tomi meg a Te sírmegváltásodat se időben, mit telefonálgattam a kórházból, amíg bírtam, hogy valahogy elintézzem, ugye nem haragszol a Zolikára, mindig ilyen kelekótya volt. Anya, tényleg van őrangyal, és az utat is mutatja? Beengednek, ha nem fésülködtem meg, mert nem bírja már a kezem? Vagy ép leszek az úton, és a dédipapa áll majd az állomáson a sárga Golffal, mi lesz a csomagban? Brigi, tényleg nem kérek semmit, tudod mit, azt mondom én is, mint nagyanyátok, tőlem talán nem tagadjátok meg, szórjatok szét, teleportálok egyenesen a Nagygöncöl rúdjának felső csillagára, ne rakjatok követ a fejem fölé.
Anya. Anya? Anyaaaaa!!!!!
Vakmacska
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
