A parlament ma délután 265 igen, 11 nem és 33 tartózkodással elfogadta az alkotmány negyedik módosítását.

Korábban civil szervezetek tüntettek ellene, külföldről pedig többen kifejezték aggodalmukat az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban. Több ország külügyminisztere emelte fel a hangját, a külföldi sajtóban napok óta cikkeztek a módosítás tervéről, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig telefonon és levélben fejezte ki aggodalmait, valamint a szavazás elhalasztását kérte az Európa Tanács főtitkára is.

Az alaptörvénybe most bekerült a röghöz kötés, és azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. Az elfogadott módosítás többek között érinti a felsőoktatást, az egyházak elismerését, illetve a kampányszabályokat is.

A Parlament által most elfogadott alkotmánymódosításban továbbá kiegészítették a házasság és a család definícióját. A módosítás szerint "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony" lesz. Az indoklásban azt írják, hogy a szülő-gyermek viszonyt - a vérségi kapcsolatokon túl -, ki szeretnék terjeszteni a gyámsági és az örökbefogadási kapcsolatokra is.

Sólyom László volt államfő azt írta: elnöki vétóval lehetne megakadályozni, hogy a jelenlegi módosítás miatti helyzet rögzüljön.

A köztársasági elnök külföldi útjáról azt üzente "Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat".

Az Alaptörvény további sorsa most az államfő kezében van. A lehetőségei között szerepel, hogy aláírja, megfontolásra visszaküldi a Háznak, esetleg alkotmányossági vétó útján a taláros testület elé utalja a törvényt, sőt egyes alkotmányjogászok szerint az Alkotmány őreként akár a lemondást is megfontolhatja.

 Update:

A korábbi Alaptörvény így szólt: "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját." Az Alaptörvény 4. módosításának 1. cikkelyével elfogadott új, kiegészítő szövegrésszel ("A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony") a család fogalma jelentősen leszűkül, kizárva abból például a házasságban nem élő élettársakat, az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélését, vagy az azonos nemű párokat.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében előre üdvözölte a döntést és azt írta: az alaptörvényben … foglalt, a család és a házasság védelmére vonatkozó rendelkezéseket támogatják. "Különös tekintettel arra az alkotmányos elvre, amely a családi kapcsolat alapjának a házasságot, illetve a gyermekvállalást tekinti."

Az 1993-ban alakult, jelenleg több mint 1000, családokkal foglalkozó szakembert tagjai között tudó Magyar Családterápiás Egyesület ellenben aggodalmát fejezte ki az Alaptörvény módosításával kapcsolatosan, amely a család fogalmának leszűkítésével tartós érzelmi és gazdasági közösségben együtt élők sokaságát zárja ki az őket illető alkotmányos védelemből.

Az Alkotmánybíróság a 43/2012. (XII. 20.) számú határozatában korábban már alkotmány-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló 2011. évi CXXI. törvényben foglalt meghatározását, amely - az Alaptörvény módosításhoz hasonlóan - a család fogalmát túl szűkre szabta. (A Csvt. a családot a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszerként határozta meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, az egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság.) A kormánypártok a mostani szavazással az Alaptörvénybe betonozták az alkotmányellenesen szűk meghatározást.

 Ha az államfő aláírja a módosítást az élettársak akkor sem alkotnak családot egymással, ha közös gyermekük születik, mert családi kapcsolatuk csak külön-külön a gyerekükkel lesz. Két fél család éldegél majd együtt tehát. Cifra lesz a helyzet, ha mondjuk két élettárs egy háztartásban, közösen nevelik egyikük, vagy mindkettejük korábbi házasságából született gyermekét sőt esetleg a közös gyermeküket is. Ilyenkor ugyanis a mindketten két gyermekkel, de külön-külön családokat alkotnak, de együtt mind biztosan nem számítanak egy családnak.  

Az Alkotmánybíróság decemberben kimondta, hogy a házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség nem vezethet a gyermekek bármilyen, közvetlen vagy közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetéséhez azon az alapon, hogy szüleik házasságban, vagy más típusú életközösségben nevelik őket. Márpedig a friss Alaptörvény módosítást együtt olvasva az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezésével a három gyermeket nevelő mozaik családok (korábbi kapcsolatokból származó gyermekeket integrálók) három év alatt összesen több mint 2,6 millió forint családi pótlékot, illetve adókedvezményt buknak akkor, ha a szülők nem házasságban, hanem élettársi kapcsolatban élnek – írja a Penzcentrum.hu.

Megvalósul tehát az élettársi szülők gyerekeinek a hátrányos megkülönböztetése,

 A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek – áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. (Vakmacska pedig szomorúan tallózta ma az angol nyelvű nemzetközi sajtót: őszintén szólva jobban szerettem volna, ha akár fantasztikus gazdasági teljesítményünk, akár a Balaton szépségei, akár technológiai innovációink kapcsán kerültünk volna ki a Bloomberg, a BBC, a Guardian oldalaira. Sajnos nem ez történt....)


Center


További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?