Minisorozatunkban olyan szülők tapasztalatait osztjuk meg, akiknek gyermeke idén kezdte az első osztályt. A sorozat első részében sztroberi mesélt tapasztalatairól, ebben a részben Samsara számol be az egyházi iskolában töltött első hónapokról.
Körzetes/állami/egyházi/magán iskola? A felvételhez kellett valami extra?
Kisfiam körzet nélküli egyházi iskolába jár egy 10.000 fő fölötti lakosságszámú kisvárosban. A felvételhez elvileg nem szükséges vallásosnak lenni, gyakorlatilag viszont előnyt élvez az, aki rendszeres látogatója az istentiszteleteknek és bizonyos esetekben nem hivatalosan a gyerekeket képesség alapján is megválogatják.
Mikor volt először szülői, elmondták-e szeptember előtt, hogy mit kell venni, volt-e tűpontos tanszerlista, vagy csak nagyjából?
Az első szülői értekezletet nyár elején tartották, ahol 2 A4-es oldalnyi listát kaptunk a beszerzendő felszerelésekről és kiegészítőkről, feltehettük kérdéseinket is.
A kötelező könyveket használják vagy volt szükség plusz könyvre?
A kötelező NAT-os könyveken kívül kérték, hogy járuljunk hozzá matematikából mozaikos, írásra pedig Meixner-munkafüzetek beszerzéséhez. Szerencsére egyben megrendelték a gyerekeknek, nem kellett egyenként beszerezni a szülőknek.
Volt ismerkedős délután iskolakezdés előtt?
Szerintem hasznos lett volna, ha lettek volna ismerkedős alkalmak a nyár folyamán. A tanárnő sajnos a hivatalos ismerkedős délutánt a csak az 1. vagy 2. hét végére akarta megrendezni, ami végül a rossz idő miatt elmaradt. Szülői kezdeményezésre az iskolakezdés előtti nap délutánján tartottunk egy találkozót egy játszótéren, melyet az irdatlan meleg nehezített.
Hogyan köszöntötte a suli az elsősöket?
A tanévnyitó ebben az iskolában mindig az első tanítási nap reggelén kerül megrendezésre. A kis elsősöknek az első sorban elhelyezett padon kellett helyet foglalni. A felsőbb évesek és az igazgató versekkel, beszédekkel köszöntötték a kicsiket. Itt került kiosztásra az iskola egyenpólója is.
A szülők bemehetnek az épületbe? Hogyan adják át a gyerekeket iskola után?
A szülők hivatalosan sajnos csak az első 3 napon mehettek volna be az iskolába, de mivel gyakorlatilag sem porta, sem iskolaőr nincs az iskolában, így a bejutást nem akadályozza senki. Én többször is bekísértem a gyerekem a tilalom ellenére, ha a gyermekem lelkiállapota ezt megkívánta. Volt belőle egy kis balhé is, mert az igazgató a tanítókat kérte számon emiatt. Én pedig a fogadóórán elmondtam, hogy amennyiben a gyerekem lelkiállapota megkívánja, ezután is meg fogom tenni, hogy bekísérem a gyerekem. Amennyiben az igazgató náluk nehezményezi, mondják meg neki, hogy szívesen beszélek vele. Amint ez várható volt, a gyerekem egyre kevesebbet igényli, hogy bekísérjem. Az őszi szünet óta még nem volt rá szükség.
Mennyire fokozatosan kezdték terhelni őket? Van és ha igen, mennyi a házi? Hétvégére adnak leckét?
Tulajdonképpen már a harmadik napon elkezdődött a tanítás, amit én elég korainak tartottam. Azt gondoltam, hogy legalább 1 hetet biztosítanak arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a tanítókkal és egymással is. A házi feladatot a napköziben csinálják meg. Itthon már "csak" olvasni kellene. Gyakorlatilag nekünk hétköznap már nem fér bele az időbe még az olvasás is. Hétvégén szoktuk a könyvet elővenni.
Hány órájuk van egy nap?
Minden nap 5 órájuk van a gyerekeknek.
Milyen formában kapnak a szülők információt a gyerekek iskolai teljesítményéről (tájékoztató füzet/ellenőrző/százalék/jegyek, jegynek megfelelő szöveges értékelés/bővebb írásbeli, szóbeli tájékoztatás)?
Van a gyerekeknek tájékoztató füzetük is és a Krétában is vezetik az eredményeket. A tájékoztató füzetben viszont nem minden értékelést írtak be. A krétában az értékelés is furcsa, hol jegynek megfelelő szöveges értékelés (kiváló, jó stb.), hol pedig százalék szerepel. Hosszabb lélegzetvételű szöveges értékeléssel én még nem találkoztam.
Kötelező a napközi?
A napközi kötelező, de edzésre, szakkörökre, zeneiskolába és jól megindokolt esetben adnak alóla felmentést. A felmentést az igazgatónál kell kérvényezni.
Mennyi jelenlétét várnak el a szülőktől?
Egyházi iskola lévén a havonta egyszer megrendezésre kerülő családi vasárnapon kötelező lenne a részvétel, de nincs katalógus. Szeptember végén volt családi délelőtt egy szombati napon az iskolában kézműveskedéssel, sport foglalkozásokkal, illetve most az adventi vásárba a szülőknek együtt kellett készíteni a megvásárolható ajándékokat. Ezek jó alkalmak arra, hogy megismerjük egymást mi szülők is. Az adventi időszakban is lesz több közös program, például az adventi fényfestés, ahol a gyerekek rajzait kivetítik az iskola falára.
Milyen az információáramlás az iskola és a szülők között? Milyen csatornákat lehet használni, mennyire időben érkeznek a tájékoztatások stb.?
A tanárokkal folytatott kommunikáció több csatornán is folyik, ami nekem kissé kaotikus. A Krétában kapott üzenetek és a tájékoztató füzet mellett minden nap cipelni kell a táskában még egy üzenő füzetet is, illetve van egy facebook csoport is, ahol az SZMK szülők továbbítják a tanítók kéréseit, üzeneteit.
Mennyi ünnepség van a suliban? Szerepelnek-e a gyerekek iskolai ünnepségen, és ha igen, már az elsősök is része ennek?
Az iskolai ünnepségeknek legtöbbször a templom ad helyet. A havonta megrendezésre kerülő családi vasárnapokon mindig más osztály végzi a templomi szolgálatot, amely egy kis előadást jelent. A gyerekek énekelnek, verset vagy prózai szöveget mondanak. Akik zeneiskolába járnak, megmutathatják tudásukat. Az elsősök a tanévzáró istentiszteleten fognak szolgálatot adni. Hozzáteszem, hogy már az óvodásoknak is kötelező évente egyszer a szereplés, itt nyilván nem egyénileg, hanem közösen énekelnek, mondanak verset.
Elsőben vannak már szakkörök, sportfoglalkozások?
Napközi időben sok szakkör lehetőség van nem kifejezetten elsősöknek, hanem összevontan alsósoknak és felsősöknek (ennek oka, hogy minden évfolyamon egy osztályt indítanak az iskolában), de a tanítók kérték, hogy lehetőség szerint inkább ne menjenek a gyerekek az első osztályban olyan szakkörre, ami a délutáni napközis gyakorlás idejében van.
Hogyan építik az osztályközösséget a pedagógusok?
Én nem nagyon látom, hogy lenne ilyen törekvés, de az is lehet, hogy csak a gyerekem nem beszél róla.
Van osztálypénz/vannak-e felmerülő költségek és ha igen, mi? A szülőknek „fenntartói feladatokban” (festés, takarítás, berendezés stb.) részt kell vállalni?
Az első szülői értekezleten a tanítók mondták meg, mennyi osztálypénzt kérnek. Ebből fedezték a plusz könyveket, az egységes székpárnákat, a technika- és rajzórákra szükséges anyagokat (amiket a bevitt felszerelésen kívül használnak).
Mivel motiválják a gyerekeket, van-e büntetés, ha igen, milyen?
A nekem szimpatikus "zöld toll" módszer helyett, ahol a legjobbat, legszebbet emelik ki, a piros tollat használják és a kevésbé szép betűket emelik ki.
De kapnak piros pontot és fekete pontot is. 3 db piros pont után pedig egy matrica jár. A gyerekem alapvetően rendkívül szabálykövető, megfelelni vágyó gyerek, így sok magaviseleti problémája nincs. Egy alkalommal kapott beírást, mert az udvaron egy fáról több ágat letörtek, hogy azzal kardozzanak. Megbeszéltük a gyerekkel, hogy miért nem szabad a fákat bántani és kikérdeztem, hogy mivel tudnak még játszani. Ekkor derült ki, hogy nincs túl sok udvari játék az iskolában, mert sok tönkrement. Egy alkalmas időpontban finoman megjegyeztem a tanítóknak, hogy esetleg jó lenne az udvarra több játékot beszerezni, hogy ne a fákat tördeljék a gyerekek. A tanárnők egyetértettek ebben és megígérték, hogy tesznek lépéseket az ügyben.
Összességében mennyire vagytok elégedettek az iskolával és miért?
Összességében az iskolával és a tanítókkal való elégedettségem 4-es szintű. A tanítókat érdekli, hogy hogy vannak a gyerekek, elérhetők, figyelnek a gyerekek problémáira, ha a szülő is kooperatív. Az én gyerekem nagyon szorongó és félénk, nehezen viseli a változásokat. Mivel az iskolakezdést nehezen viselte, többször is beszéltem a tanítókkal, akik együttműködők voltak és segítséget ajánlottak, később maguktól is érdeklődtek, hogy tapasztalunk-e változást. A tanítás tempója szerintem nagyon gyors, a téli szünet előtt olvasásból megtanulják az összes kisbetűt. Matekból most december elején kezdik a 6-10-es számkört, bár a tanítók szerint már nagy lemaradásban vannak és a gyerekek egy része így sem érti, de most már muszáj tovább menni. A lemaradóknak az iskolai fejlesztőpedagógus is segít a tanulásban
A módszerek tekintetében többször van olyan érzésem is, hogy a régi, megszokott poroszos keretek közül nehezen lépnek ki.
Én azt gondolom, hogy óriási szakadék van az óvoda és az első osztály között terhelésben. Én mindenkit arra bíztatok, hogy ha lehetősége van rá és az óvodában nincs kimondottan iskolaelőkészítő foglalkozás, akkor járassa a gyereket magánban ilyenre főleg, ha nem kiemelkedően jó képességű. Az én gyerekeim vegyes csoportba jártak óvodába. Ennek a nevelési formának az életkor szerinti csoportokkal szemben a sok előnye mellett a legfőbb hátránya az, hogy kevésbé tudnak a gyerekek életkorának megfelelő foglalkozásokat tartani nagycsoportban és ez hátráltatja az iskolára való felkészítést is. Kisebbik gyerekemnek láthatóan nincsenek olyan kiemelkedő intellektuális képességei, mint a nagynak (viszont sokkal kevesebb a szociális problémája) ezért ő két éven keresztül fog járni iskolaelőkészítőbe, amire a felkészítő pedagógus szerint is szüksége van.
Samsara
