Minisorozatunkban olyan szülők tapasztalatait osztjuk meg, akiknek gyermeke idén kezdte az első osztályt. A sorozat első részében egy budapesti, jó hírű körzetes általános iskola mindennapjaiba nyerhetünk betekintést sztroberi szemszögéből. A részletes beszámoló érint minden fontos területet a felvételtől kezdve a mindennapos működésen át a közösségépítésig, így hasznos támpontot adhat azoknak a szülőknek, akik most választanak iskolát gyermeküknek.
Körzetes/állami/egyházi/magániskola? A felvételhez kellett valami extra?
Kislányom egy fővárosi, nagy és jólszituáltnak tartott kerület körzetes iskolájába jár körzeten kívüliként. Felvételi az iskolába nincs, az iskola híre miatt nagyon sokan szeretnének ide járni, ezt a legtöbb körzeten kívüli átjelentkezéssel biztosítja (nem vagyok álszent, mi is biztosítottuk, de nem átjelentkezéssel).
Mikor volt először szülői, elmondták-e szeptember előtt, hogy mit kell venni, volt-e tűpontos tanszerlista, vagy csak nagyjából?
A felvételi határozatok kiküldése után néhány nappal került sor az első szülői értekezletre, itt a tanítók nagyon részletesen elmondtak mindent, a használt ppt-t az információkkal megosztották a szülőkkel, a beszerzendő tanszerekről részletes (és jó hosszú) leírást kaptunk. A beszerzendő extrákat megszavaztatták a szülői közösséggel (különféle dobozok, másolós nyomtató stb.).
A kötelező könyveket használják vagy volt szükség plusz könyvre?
A gyerekek a kötelező könyveket használják, egyedül az Előírt matematika füzetet vettük meg pluszban, ezt, miután hozzájárultak a szülők a beszerzéshez, egyben intézték, néhány száz forintos tételről van szó. A könyvek nagyrészét benntartják az iskolában, csak azt hozzák haza, amiben lecke volt, hogy a szülő meg tudja nézni, hogy ment a gyereknek. A könyveken kívül rengeteg fénymásolatot is használnak, ezek egy részét mappában gyűjtik, másik részét beragasztják a füzetbe.
Volt ismerkedős délután iskolakezdés előtt?
A nyár utolsó hetében volt ismerkedős délután, amire a tanítók játékokkal, ismerkedős feladatokkal készültek, a kötött program előtt és után pedig batyus bál volt, a gyerekek játszottak, a szülők beszélgettek, a tanítóktól meg lehetett kérdezni mindent és bármit is, én erre elég háklis vagyok, így első benyomásként nekem nagyon pozitív volt, hogy mennyire jól viselték a szülők irgalmatlan mennyiségű, és nyilván sokszor inadekvát vagy bugyuta kérdéseit is (nekem is volt jó néhány).
Hogyan köszöntötte a suli az elsősöket?
Az évnyitón a nagyok köszöntötték a kicsiket, de az elsősök is mondtak verset, minden osztályból 3 gyerek (összesen 3 osztály van egy évfolyamon), erre jelentkezni lehetett, csak az szavalt, aki nagyon szeretett volna, nem volt semmi kényszer. Az én lányom persze hallani se akart róla.
A szülők bemehetnek az épületbe? Hogyan adják át a gyerekeket iskola után?
Elméletileg a szülők csak az első 2 hétben mehettek fel a gyerekkel, gyakorlatilag bárki bármikor felmehet. Van porta, de ha a portás reggel látja, h bemegyek a gyerekkel, a szeme se rebben – ha napközben egyedül jön felnőtt, akit nem ismer, őket megállítja. A tanároknak is természetes, hogy ha adódik valami, ami miatt úgy érzi a szülő, hogy be kell mennie, akkor bemegy, elintézi.
Délután fel kell csöngetni a gyerekért – minden teremben van kaputelefon, illetve sok osztálynak van osztálytelefonja, leküldik a gyereket.
Mennyire fokozatosan kezdték terhelni őket? Van és ha igen, mennyi a házi? Hétvégére adnak leckét?
Ebben az iskolában tulajdonképpen az őszi szünetig inkább volt ovi, mint iskola, a jó értelemben. Ismerkedésre, belerázódásra 2-3 hetet hagytak a tanítók, utána is nagyon lassan indult a tanulás, figyelve arra, hogy ha az osztály nagyon zizi, érezhetően elfáradt, akkor mindegy, mi az anyag és milyen óra van, kimennek az udvarra, vagy játszanak valamit. A tanítók szerint bár ez is időveszteség, de ha olyan állapotban tanítani akarnának valamit, az lenne az igazi lemaradás, mert úgyse menne át az információ, kezdhetnék elölről a következő órán, akkor meg egyszerűbb 20-30 percre kimenni velük. Ebből adódóan nagyon sokáig az órarend csak tájékoztató jellegű volt, mostanra már többé-kevésbé tartják, de még mindig van, hogy beiktatnak inkább pihenő-levezető időt a gyerekeknek. A leckét alapesetben megírják az iskolában délután, este otthon olvasni kell, pénteken jellemzően nincs lecke. Az én lányom többször eljön leckeírás előtt, így azt otthon pótoljuk, egy nap 15 percnél többet még sose vett igénybe a dolog és ebből általában 9-10 telik el a szenvedéssel, hogy dehemihiéhértkehell.
Hány órájuk van egy nap?
Minden nap 5 órájuk van a gyerekeknek, pénteken ebéd után mennek még úszni, mivel az testnevelés órának számít, így aznap órarendileg 6.
Milyen formában kapnak a szülők információt a gyerekek iskolai teljesítményéről (tájékoztató füzet/ellenőrző/százalék/jegyek, jegynek megfelelő szöveges értékelés/bővebb írásbeli, szóbeli tájékoztatás)?
A gyerekeknek van üzenőfüzete, de ebben a tudnivalókat, intéznivalókat levelezi a szülő a tanítóval, valamint a magatartás „értékelésére” szolgáló figura van benne (minden napra kapnak egy figurát, a legjobb a piros, a legrosszabb a barna, 5-ös skálán mozog). A jegyek a Krétában jönnek, százalékos és jegynek megfelelő szöveges értékelés, azoknak, akik valamiből lemaradnak, van az órarendbe épített korrepetálás-felzárkóztatás, ide a tanítók hívják be a gyerekeket a szülőkkel egyeztetve, de ennek menetéről nem tudok.
Kötelező a napközi?
A napközi kötelező, de rugalmasan kezelt. Ha valaki rendszeresen elhozza a gyereket, arra kellett írni kérvényt az igazgatónak, az ad hoc korábban eljövést nem kell jelezni, max. az üzenőben, de amíg a gyerek elkészül a feladataival másnapra otthon és nincs valami extra lemaradás, addig valójában nem foglalkoznak vele, hogy az ember délután mikor megy a gyerekért.
Mennyi jelenlétét várnak el a szülőktől?
Én örülnék, ha egy kicsit több családi program lenne, ebben a félévben az első a karácsonyi ünnepség lesz, ahova várnak szülőket, állítólag tavasszal lesz több családi nap és program.
Milyen az információáramlás az iskola és a szülők között? Milyen csatornákat lehet használni, mennyire időben érkeznek a tájékoztatások stb.?
A tanítók e-mailen kommunikálnak, nagyon lelkiismeretesen, küldenek heti összefoglalókat, illetve, ha van bármilyen közérdekű, azt is megírják, ha vinni kell be valamit, akkor az is jön e-mailen, akkor is, ha az üzenőbe beírták. Van Facebook-csoport és Messenger-csoport is, de ezekben a tanítók nincsenek benne, ezek szülői csoportok, itt az SZMK szokott közzétenni dolgokat, meg persze a szülők egymással megvitatják, amit meg akarnak vitatni.
Mennyi ünnepség van a suliban? Szerepelnek-e a gyerekek iskolai ünnepségen, és ha igen, már az elsősök is része ennek?
Az évnyitón, ahogy már írtam, szerepeltek az elsősök is, az azóta esedékes ünnepekkor (október 6. és október 23.) a nagyok adták a műsort – szerintem helyesen, egy elsős gyerek ehhez érdemben nem tud hozzátenni –, Mikulásra is a testvérosztály készül valamivel a kicsiknek. A karácsonyi ünnepségről még nem tudom, hogyan lesz, látok rá esélyt, hogy ott fognak szerepelni, de az osztályszinten zajlik, nem az egész iskola együtt.
Elsőben vannak már szakkörök, sportfoglalkozások?
Rengeteg sportfoglalkozás és szakkör van az iskolában, bármelyikre mehetnek az elsősök is, a tanítók még azt is megoldották, hogy amikor olyan nap van, hogy sokan mennek ugyanarra a foglalkozásra, akkor ahhoz igazítják a délutáni tanulóidőt.
Hogyan építik az osztályközösséget a pedagógusok?
Van egy osztálykabala, vele segítik a gyerekek kapcsolódását, rengeteg programra mennek együtt és gyakori az ültetés is.
Van osztálypénz/vannak-e felmerülő költségek és ha igen, mi? A szülőknek „fenntartói feladatokban” (festés, takarítás, berendezés stb.) részt kell vállalni?
Hivatalosan nincs osztálypénz, de az első szülőin a szülők úgy döntöttek, hogy ennek ellenére fizetnek egy fix összeget felajánlásként. A nyári szünetben a termet kifestette és kitakarította az iskola, a szülők szépészeti hozzájárulást tettek (pl. játszószőnyeg, hogy ne a padlón ülve játszanak a gyerekek).
Mivel motiválják a gyerekeket, van-e büntetés, ha igen, milyen?
A magatartás értékelésén túl különféle pecsétekkel jutalmazzák a jó, nagyon jó és kiemelkedő teljesítményt az órán, a gyerekek szeretik gyűjtögetni a pecséteket. Eleinte rengeteg ilyen pecsétet osztottak ki a tanítók motivációs jelleggel, mostanra már ritkábban használják, hogy maradjon értéke. Elméletileg a felszereléshiányt valahogy büntetik, de nem tudom, hogyan. Az biztos, hogy a nyomtató segítségével, ha valakinek otthon marad valami fontos, azonnal másolnak a tanítók a többiek könyvéből, hogy ne maradjon le a gyerek és tudjon dolgozni.
Pecsétet, matricát otthon készített bármire is lehet kapni, ha a gyerek önszorgalomból ír valamit, vagy rajzol, vagy barkácsol, bármi, beviszi megmutatni, azt is jutalmazzák, ezzel – szerintem – a későbbi versenyre menő hajlandóságot próbálják előkészíteni.
Összességében mennyire vagytok elégedettek az iskolával és miért?
Mi egyelőre nagyon meg vagyunk elégedve, a gyerek várakozáson felül teljesít, a tanítók nagyon nagy odafigyeléssel és szeretettel fordulnak a gyerekek felé, egyértelműen arra törekszenek, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és szilárd alapokra tegyenek szert. Számomra szimpatikus a rugalmas hozzáállás, nem börtönként tekintenek az iskolára, ahol kizárólag merev szabályok mentén lehet létezni, hanem a szabályok betartásával, de az igényekhez idomulva menedzseli az iskola és a tanítók az oktatást.
A felszereltség, lehetőségek itt – tartok tőle – kiemelkedőek, ez az igazgatónak és minden bizonnyal főleg az önkormányzatnak köszönhető, a tankerület itt is olyan, amilyen máshol. Rengeteg digitális eszköz van, okos tábla, tablet, jól felszerelt sportpálya és tornaterem, így a mindennapos testnevelés nem a benti lépcsőzéssel megoldott, bár nem tartom a legfontosabb intézkedésnek a heti 5 tornaórát, de tény, hogy elsőben van haszna, ha rendesen lemozgatják a gyerekeket, nekünk ezzel szerencsénk van.
sztroberi
