Tanárikari karika, papíripari paripa III
Megmondom őszintén, a nemzeti zsebkés itt nyílt ki a zsebemben. A kisfiúnál, aki minden nap megkérdezni, anya, én mikor mehetek iskolába? Az anya pedig nem tud mondani semmit, mert a tizenhat éven aluli, elvileg tanköteles gyereknek NINCSEN iskolája. Pedig egy hete még elvileg volt.
A legnagyobb lekvárban (tudom, a valóban jellemző szó nem ez) ugyanis azonban azok az iskolák vannak, amelyek légüres térbe kerültek az „újfajta finanszírozással” – ezek jellemzően alternatív, alapítványi ovik és iskolák, esetleg művészetoktatási intézmények - és azok a gyerekek, akik már a kedélyesen vihorászók szerint se fejleszthetők az egyenkockára fazonírozott átlagos egyeniskolákban. Az SNI gyerekek, a fokozott fejlesztésre, gyógytornára, logopédiára, speciális fejlesztésre szorulók, akikről sok esetben úgy tűnik, elfelejtkezett a rendszer. Vagy „csak” arról, hogy a családok nem feltétlenül tudják őket órákig utaztatni minden nap, és az alulfizetett utazó gyógypedagógus vagy konduktor vagy egyéb sem tudja saját zsebéből finanszírozni az egyébként sehol sem elismert ingázás költségeit –arról nem is szólva, hogy fizikailag se ér oda, ahova kéne. A szabályozás szerint egyébként másik iskolában (vagy akár ugyanabban) másodállást vállalni szigorúan tilos.
És persze hiányoznak sok helyen azok a szerződések, amelyek az általános finanszírozást garantálják -nem is szólva magáról a finanszírozásról, ami a "lepapírozás" utáni néhány hónap valamelyikében érkezik csak, ha érkezik - addig köhögjék ki az intézmény (művészeti iskolák, alapítványi fenntartású intézmények, Waldorf ovik és a többiek) költségeit a szülők, a civil támogatók, esetleg a Mikulás. Ha erre nem képesek, az intézmény mehet a levesbe. Igen, akár most, két perccel a tanévkezdés után.
A gyerek pedig bezuhan az új szabályozás által hagyott szakadékokba, és hirtelen ott áll árván, mert mégsem veszi fel az iskola, vagy azért nem járhat oda, mert az intézmény különféle okok miatt megszűnt, az SNI-s, "túlkoros", "problémás" „speciális fejlesztésre szoruló” és hasonló szitokszavakkal illetett gyerek elhelyezése, oktatása pedig úgy tűnik, senkinek sem feladata és felelőssége. Vagy csak kikerül az intézményre a virtuális felirat "átalakítás miatt a nyitvatartás egész nap zárva."
A fogyatékosokkal foglalkozó utazótanár blogja egészen rémületes olvasmány – eddig se ment minden rendben, de nyilván ezután sem fog, van gond iskolával, adminisztrációval, szabályozóval, szülővel, mindennel, míg a tehetetlenség, a hozzá nem értés, a közöny és a pénzhiány el nem dönti már kisiskolás korban a gyerek sorsát.
"Egy diák írt nekünk, aki ma, azaz augusztus 28-án értesült arról, hogy a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája nem tudja elindítani azt a szakmai képzést, amelyre már július 1-jén beiratkozott. Az intézmény Facebook- oldalára érkező felháborodott kommentek arról tanúskodnak, hogy elég sok diák járhatott így, és a döntés több képzést is érinthet. A Minerva a működését és finanszírozását övező jogbizonytalansággal indokolja a képzések elmaradását, és jelenleg abban próbál segíteni a diákoknak, hogy máshol tanulhassanak tovább."
"Ma hívott az igazgató. Azzal kezdte: - Rossz hírt kell közölnöm. Kivette a fenntartó az Alapító okiratból az SNI gyerekek ellátását. Nem veheti fel Csabát. - Most egy héttel az iskolakezdés előtt? -Nem tud mit tenni. Ez azt jelenti, hogy nincs iskolája Csabának.Szerintetek most mit kellene tennem?"
"Egy pedagógiai szakszolgálatnál dolgozom. Ambuláns formában végzünk korai fejlesztést, konduktív ellátást és logopédiát, ezen kívül az óvodai logopédiát is mi látjuk el. Ma volt az első értekezlet, amit azzal kezdtek, hogy szeptemberben nem lehet gyereket behívni....()A ránk vonatkozó törvényrendelet csak március 1-től lépett érvénybe, de még mindig nem teljesültek azok a feltételek, melyeket előír. Nem alakult meg a megyei szakszolgálat, nincs főigazgató (még pályázat sincs) nem alakulhattak meg a járási szakszolgálatok sem...A tavalyi évben heti szinten 1680 gyereket láttunk el. Köztük sokat súlyos fogyatékosok, akiknek fontos a fejlesztés....De a "bénázásuk" miatt most egy hónap kimarad. Mi meg ülünk bent heti 32 órát és lóbáljuk a lábunkat??????"
„Az 55 kilós konduktor kollegina 7, azaz hét babakocsis gyermek fejlesztését, tornáztatását, emelgetését végzi heti 32, azaz harminckettő órában a kb. 45 kilós asszisztensével kézen fogva a fejlesztő iskolai csoportban. Ja, és a fizikai leterhelés mellett nem szóltam a pszichés terhelésről. Ezek a gyerekek súlyosan és halmozottan sérültek. Az etetésük, igen etetésük fejenként és alkalmanként min. fél órába telik. Ígéretet kaptak férfi segítőre. El kezdték felkutatni. Ja, de nincs rá státusz és pénz!”
"Változik a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek iskoláztatási lehetősége is. Eddig az SNI-s gyereket a körzetes iskola ugyanúgy köteles volt felvenni, mint azt, aki nem SNI-s, külön, emelt normatívát kapott utána, gondoskodnia kellettt (volna) a sajátos igényeiről. A mostani szabályozással visszajön a régi típusú kisegítő iskola, mivel a körzetes iskola nem köteles felvenni ezeket a gyerekeket, hanem csak a tankerület által erre kijelölt iskola. Ez a szabályozás teremt lehetőséget arra, hogy a cukorbeteg, mozgáskorlátozott, autista és akár egy skizofrén gyermek is együtt járjon a kisegítőbe. Ezáltal a kisegítő egyfajta gyűjtővé válik,ahol az eredeti céloknak megfelelő oktatás-nevelés-fejlesztés várhatóan képtelenség lesz. Teljesen mindegy lesz,hogy a gyermek milyen képességgel, netán tehetséggel rendelkezik, félő, hogy végérvényesen lemarad, elveszti a jövőjét."
„Kétségbeesett telefon a tanítónőtől. A mi járásunkban - hahaha - (Budapest egyik kerületében) még az íróasztalfiókját se nyitotta ki a K(l)IK vezér. Nem úgy abban a járásban, ahová a falu tartozik. Ott már mehet is aláírni a tanítónő a papírt, hogy vállalja a 4 évnyi budapesti tanulást - szigorúan a gyerekek érdekében, hiszen arrafelé értük történik már vagy 8 éve minden.”
„Akik eddig egy osztályban üldögéltek - ajtón a tábla: SNI osztály - s így számítottak integráltnak, most majd egy osztályban üldögélnek, ajtón a tábla: SNI osztály - s így lesznek majd szegregáltak. Arrafelé, ahol egy mozdulatlan ember feje fölött államhatárok futkostak, miért ne lehetne ugyanabban a padban ugyanazzal a tanítónővel hol integrált, hol szegregált A Tanuló.”
„A németet tanító szomszédnak még 3 óra (15.00) magasságában kellene németül ének órát tartania 1. és 3. osztályban hogy meglegyen az óraszáma. Ja, ugyanennek a szomszédnak a lánya tegnap nem kapott ebédet, mert csak. Adminisztrációs baki.”
"Tudjátok, hogy hol van még hely OKJ-s gyógymasszőr képzésen? Barátnőm fia beiratkozott. Ma közölték, az iskola megszűnt...."
A szakképzésben, középiskolákban már tavaly is voltak rémtörténetek, még csak SNI-s gyerek se kellett hozzá, csak egy meglehetősen speciális iskola rohamtempóban történt átszervezése: " A kollégium volt az első döbbenet. Eredetileg 3-4 ágyas teljesen jó szobák voltak. Erre kiderült, hogy az újak egy frissen kialakított szárnyban lesznek elszállásolva. A lányomék pl. heten egy 18nm-es szobában... egy darab szekrénnyel a hét lánynak. A hab a tortán: a majd ötven kollégistára jut 2 darab vécécsésze és 2 db zuhanyzó. Ennek már utánajártam, szabálytalan. Az igazi pofáraesés csak ezután jött.
A gyerekek osztályfőnöke (25 éves, eddig másfél évet tanított ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN és az iskola profilját jelentő szakmát hírből se ismeri) a rögtönzött szülői értekezlet végére elsírta magát. Holott senki nem bántotta, tényleg mindenki normális volt, a szülők csak kérdéseket tettek fel, de választ semmire nem kaptak!"
Eközben tanárok is sokfélék. Van, aki úgy gondolja, annyi mindent kibekkelt már, azzal, hogy becsukja maga mögött az osztályterem ajtaját. Mások összefogni próbálnak, szakmai vagy egyéb dokumentumot gyártanak és osztanak meg, megint más talán örvendezik, hogy 15 ezerrel magasabb a fizetése, és "több lesz a rend, a fegyelem", vagy értékeli, hogy egyértelműen és részletekbe menően megmondják, mit, hogyan tanítson. Van, aki már tavaly azt nyilatkozta: "a mi dolgunk most az, hogy a gyerekeket az egész őrülettől amennyire lehet megkíméljük" míg a másik azzal érvel: "magunkra maradunk, ha nem állítjuk magunk mellé a szülőt, a gyereket és nem próbáljuk leplezni vagy "kreatívan” esetleg „okosba’” megoldani, ha valami teljesíthetetlen vagy mélységesen nem értünk vele egyet.”
De vannak radikálisan nyilatkozók is: "Számomra ez feloldhatatlan ellentmondás: tisztességesen elvégezni a munkámat tisztességtelen körülmények között. Én ezt úgy oldottam meg, hogy "kivettem a 'sabbatical'-omat" - vagyis, a most jövő tanévben nem fogok a közoktatásban dolgozni. Ezt nyilván nincs mindenkinek módjában megtenni, én szerencsés vagyok - és szeretem a tiszta dolgokat."
No comment.
Vakmacska
http://atlatszooktatas.blog.hu/2013/09/02/hirek_ujabb_olvasonk_ir_sni-s_kaoszrol
http://utazotanar.blogspot.hu/
http://nyomorszeleblog.hvg.hu/2013/07/20/374-szegregatumbol-integracio/
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=495429
http://borsonline.hu/20130205_havi_40_ezret_kernek_az_autista_gyerekek_tanitasaert
http://minok.babafalva.hu/parbeszed-szivtol-szivig-integralt-neveles-az-ovodaban/#more-29587
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
