28 éves vagyok, a férjemmel életem legjobb szexuális együttléteit éltem át. Vele megtapasztaltam milyen szerelemben testileg is kiteljesedni, és átadni magam teljesen az örömnek, igazi nővé válni. Már jó pár éve együtt voltunk, amikor kiderült, hogy babát várunk. Nagyon boldogok voltunk a hírtől.
A terhességem alatt kevesebbet, de nagyon jókat szeretkeztünk. Megtanultam azt is, hogy mi az a hüvelyi ejakuláció, és hogy ez mennyire csodálatos érzés, volt szerencsém újra és újra átélni vele. A terhességem végén, az utolsó másfél hónapban nagyon megritkultak az alkalmakmert a csípőm rettenetesen fájt. Az utolsó hónapban már járni is alig bírtam, az ülés is sokszor kényelmetlen volt, csak hanyatt fekve kaptam némi enyhülést, ahogy persze nem tudtam aludni, mert a pocakom súlyától a hátam is megfájdult ebben a pózban.
Aztán eljött a szülés ideje, 12 óra vajúdás után, természetes úton megszületett a mi egészséges és csodálatos kisbabánk. 3500 g-os kislány. A vége gyors volt, 4 nyomás és kint is volt. Na persze abban a 4 nyomásban benne volt egy atombombányi energia, legalább is úgy éreztem.
Hazajöttünk a kórházból, hősiesen már a kórházban erőltettem az ülést, mondván, hogy nem leszek puhány, nehogy már egy gátseb kifogjon rajtam. Az első hetek gyorsan elteltek, mindketten ki voltunk merülve. Az ajánlott 6 hét letelte előtt egyszer megpróbálkoztunk az együttléttel, de nem ment, még mindig fájt a seb, aztán 8 hét után áttörés! Elmúlt a fájdalom és élvezni is tudtam, hogy újra ilyen közel voltunk egymáshoz.
Aztán mikor a kislányunk 3 hónapos lett egyszer csak megint kellemetlenné vált a házaséletem. Nem értettem miért, amikor eddig már minden rendben volt, a kontrollon is azt mondta a doki, hogy szépen begyógyult minden. Semmi más tünetem nem volt, nem esett nehezemre pisilni, vagy ülni.
Fogtam egy tükröt és megnéztem mi újság odalent, talánszétrepedt újra a sebem? Megrettentem attól, amit láttam. Ahol az ajkak között egy lyuknak kellett volna lenni, ott most egy dudoros izé éktelenkedett. Teljesen elszörnyedtem, Neki sem mondtam csak mentem másnap egyből az orvoshoz.
Az orvos, aki megvizsgált, (az én dokim sajnos nem rendeltaznap de nem akartam várni) megállapította, hogy szilva nagyságú hólyagsérvem van. Hogy mi van? Aztán egyből azt mondta, hogy gondoljam át a hüvelyplasztikát, meg, hogy az rutin műtét…. ne emeljek nehezet és ne erőltessem meg magam. Mást nem is mondott én pedig le voltam sokkolódva, így nem is kérdeztem semmit. A könnyeimmel küszködve vezettem haza. Otthon aztán elmondtam mindent a férjemnek, aki próbált vigasztalni, hogy megoldjuk ezt is, mint bármi mást.
Csak két héttel későbbre kaptam időpontot a saját dokimhoz, akihez szintén el akartam menni, mert hát több szem többet lát. Addig viszont gyötrődtem, cikkeket olvastam, képeket néztem a neten… szóval jó hipochonder módjára már minden szörnyűséget elképzeltem: hogy ki kell venni a méhem, hogy nem lehet több gyerekem, és hogy vége a szexuális életemnek. Röpködtek a fejemben az olyan új szavak, mint hüvelysúly, laparoszkópos műtét, méhsüllyedés, inkontinencia….Elolvastam milyen is az a hüvelyplasztika, mivel jár, fórumokat böngésztem stb. Mindeközben persze egyáltalán nem szexeltünk a férjemmel.
Végre eljött az időpontom. Elmentem a dokimhoz, aki azt mondta nem eszik olyan forrón a kását. A sérvem el fog teljesen múlni, ha szorgalmasan intim tornázom (Kriston Andrea féle Intim Torna) továbbra sem szabad nehezet emelni, erőlködni és a pisit sem szabad tartogatni… Azt mondta az életem során még többször kiújulhat ez a dolog, és hogy szülés után ez nagyon gyakori, ne aggódjak. Túl fiatal vagyok még a műtéthez és különben sem olyan nagy a sérv… persze ha növekedne, akkor tényleg műteni kell.
A találkozónk után rákerestem az intim tornára és sok érdekességet találtam. Amit sajnálok az, hogy ha a terhességem alatt már csináltam volna ezt a tornát, valószínűsimán megúsztam volna az egészet. A kislányom most 4 hónapos, egy tünemény. A férjemmel ritkán vagyunk együtt… nekem sajnos azóta sem túl jó érzés, de hát még csak pár hete tornáztatom az alfelemet. Remélem hamarosan újra olyan lesz a szex, mint régen volt, vagy legalább hasonló. A jutyubontaláltam egy videót és a szerint gyakorolok szorgalmasan….az volna a jó, ha ezt a terhesgondozás részeként megtanítanák, de ha azt nem is, legalább megemlítenék, hogy ilyesmire sem árt felkészülni.
Pár hete még sírtam, de most már tudom, hogy szerencsés vagyok, amiért van mód a gyógyulásomra. A történet nem csak a házasélet miatt fontos, vannak, akik tényleg sokkal rosszabbul járnak, inkontinencia alakul kis vagy akár székelési nehézségeik is lehetnek. Vannak, akiknek teljesen lesüllyed a méhük a gátizom gyengesége miatt és gyakorlatilag eltűnik a hüvelyük… aki babát vár az készüljön fel erre is, akinek pedig ilyen gondja van, de nem mer beszélni róla, annak remélem adtam egy kis segítséget. Nagyon sok nőt érint, nem tudom miért ennyire tabu ez a téma.
Pálma
A terhességem alatt kevesebbet, de nagyon jókat szeretkeztünk. Megtanultam azt is, hogy mi az a hüvelyi ejakuláció, és hogy ez mennyire csodálatos érzés, volt szerencsém újra és újra átélni vele. A terhességem végén, az utolsó másfél hónapban nagyon megritkultak az alkalmakmert a csípőm rettenetesen fájt. Az utolsó hónapban már járni is alig bírtam, az ülés is sokszor kényelmetlen volt, csak hanyatt fekve kaptam némi enyhülést, ahogy persze nem tudtam aludni, mert a pocakom súlyától a hátam is megfájdult ebben a pózban.
