A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem támogat olyan megoldást, amely automatikusan az iskolákra, illetve az azokban foglalkoztatott pedagógusokra hárítaná át a gyerekek nyári felügyeletét - közölte a szakszervezet a nyári szünet lerövidítéséről szóló felvetésekre reagálva szerdán az MTI-vel.

Mint írták, az iskola felelőssége a szorgalmi idő utolsó napján megszűnik. A gyermekről való gondoskodás a nyári vakáció alatt a szülő feladata, ehhez a települési önkormányzatoknak kell megfelelő segítséget nyújtaniuk. Ezekhez a feladatokhoz az önkormányzatok számára többletforrásokat kell biztosítani - tette hozzá az érdekvédelmi tömörülés.

A PSZ fontosnak tartja, hogy a nyári szünetben azoknak a tanulóknak az ellátásáról gondoskodjanak a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzatok, akiknek a szülei, illetőleg családja e feladatot nem tudja megoldani. Kiemelte: a nyári iskolai szünet alatt a tanulókról történő gondoskodás ma is kötelező önkormányzati feladat. Ehhez azonban az állami költségvetés nem biztosítja a szükséges forrásokat a feladatellátásra köteles önkormányzatok részére, ezért azok egyáltalán nem, vagy nem megfelelő színvonalon tudják azt megoldani - közölte a szakszervezet.

A tömörülés hangsúlyozta, hogy a gyermek neveléséről elsősorban a szülőnek kell gondoskodnia. A közoktatás rendszere ehhez segítséget nyújt, de nem vállalhatja azt át, és nem vonhatja el a szülő jogait és kötelezettségeit. Ezért a Pedagógusok Szakszervezete számára elfogadhatatlan a szorgalmi időszak meghosszabbításának, a nyári szünet csökkentésének az az indoklása, hogy a nevelő iskola eredményeit a túl hosszú nyári szünet nem segíti.

Mint írták, a szorgalmi idő meghosszabbítása, az iskolai szünetek átrendezése, az első és az utolsó tanítási nap idejének megváltoztatása nemcsak a közoktatás ügye, hanem érinti a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, a szabadságolás kérdéseit, és nem utolsósorban az üdülés, a pihenés, a turisztika kérdéseit - közölték, hozzátéve: mindezek mellett fontos szempont az is, hogy az iskolai nevelés-oktatás feladataihoz rendelkezésre álló intézményi épületek túlnyomó többségében a feltételek nem alkalmasak a nyári speciális pedagógiai tevékenységek ellátására.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke az MTI-nek nyilatkozva korábban azt mondta, megfontolandónak tartaná, ha rövidebb lenne a jövőben az iskolai nyári szünet. Magyarországon a tanév európai viszonylatban meglehetősen rövid, 37 hétből áll; ennél csak Izlandon rövidebb a tanítás hossza, ahol 36 hétig járnak a gyerekek iskolába. Dániában - ahol a leghosszabb a tanév - 42 hét a tanítási idő - jegyezte meg. Hozzátette: ha azt nézik, hogy közpénzből hány órát finanszíroznak a gyerekeknek, akkor ez valamivel több mint 600 óra. A többit a magán-különórapiacon "vásárolják meg" nekik a szülők. Egy amerikai gyerek ennek majdnem a kétszeresét, 1097 órát "kap" egy évben. Ott jóval elterjedtebb az egész napos iskola modellje, más a tanév beosztása is, rövidebb a nyári szünet és hosszabbak az évközi szünetek.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke megfontolandónak tartaná annak áttekintését Magyarországon is, hogyan osztják be a tanévet. Pokorni Zoltán szavaiból kiderült, az ő elképzelései szerint a tanítás tarthatna tovább, az évközi szünetek pedig megnyúlhatnának.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár erre reagálva azt mondta, hogy az oktatásért felelős államtitkárság nem szeretné felrúgni a jelenlegi pedagógiai kultúrát és iskolai hagyományt, ugyanakkor az év közbeni szünetek átstrukturálása a tárcánál is napirenden van, elsősorban az őszi szünet rovására; a csekély karácsonyi és húsvéti szünet hosszának növelésére gondolnak. Kitért arra is, hogy a tanév hosszának növelésekor sok egyéb mellett a költségvetési vonzatokat is figyelembe kell venni, ezért is megfontolandó a felvetés.

MTI