Már egy ideje nyugodtan teszem a dolgom. Mosogatok, főzök, lejárt a mosás, teregetek, sőt a konyhapulton álló gépen néha a BA-ra is ránézek. Valami fura. Merthogy itthon vannak a gyerekeim, és ilyenkor alap, hogy indiánüvöltésektől zeng a lakás. A szülő ilyenkor megijed, de minimum gyanakodni kezd: mégis mit csinálnak a kölkök ekkora csendben? Odamegyek, megnézem. Elmélyülten játszanak.
Belehallgatok a játékba: házakat és autókat építettek, sorakoztattak fel, és most azt játsszák, hogy az egyik autós hazafelé araszol a dugóban. Messze a lakás, Apa soká ér haza. A mi hálószobánk a nagy Belváros, annak szélén lakik az autóban ülő, és most lassan halad. Még szerencse, hogy nem hallom ki a vezetéskor, dugóban oly megszokott káromkodós, anyázós vezetési stílust, úgy látszik, ma viszonylag úriember a kis játékApa. Mosolygok, és visszamegyek a konyhába.
Korábban, a családon nem túl diszkréten átvonuló fosós-hányós vírus után azt játszották, hogy sorra hánynak a plüssállatok. Fotókat is készítettünk arról, ahogy a nyulak a lavór felett görnyedve adják ki a répavacsorát. A vécére szerencsére nem jártak el hasmenés miatt, elég forgalmas az az egy szem mellékhelyiség így is, nem kell oda még pluszban fosós nyúl és görény.
A legújabb slágerfilm, a Hotel Transylvania, és most hotelest játszanak, építenek nagy duploházat, és oda mennek a vendégek. A nyolcévesem üzletasszony: sok kicsi szobát épít, mindenkit elszállásol, és bevasalja a pénzt. Később, délután, a hatéves átépítette a szállodát, és vita kerekedett abból, hogy ez így mennyire veszteséges, kevesebb szoba készült, mi lesz így a bevétellel?
Aztán a múltkor esküvői helyszínt készítettek, elámultam a dobogóra vezető széles lépcső, a dobogó tetején lévő lugas láttán, és sok más esküvős ötlettől. Na, ja, régen a kislányok mind menyasszonyost játszottak, az én gyerekeim meg esküvőszervezőst, de profin ám! Ez már kérem 2013.
Papírból lakást építenek, hajtogatnak, rajzolnak minden kis műanyag játéknak, sminklemosó vattából vetnek ágyat minden nyamvadt kinderfigurának. Alapjáték a macik teadélutánja, a bunkerépítés az ebédlőasztal alatt, a kórházasdi.
A játékok, mint tárgyak, adottak. Egy rakás gyerek van itthon, nekik szülinapjaik, húsvét és karácsony, nagy a család, gyűjtöttünk mi már mindent: van műanyag építő, vonatos játék, nyusziházas, fa építő és jónéhány Barbie (brrrrrrr, tiltakoztam, amíg tudtam, aztán szép lassan elárasztottak minket, ez van három lánynál. És be kellett látnom, a minőség számít itt is, elviselhetőek, sőt, mi tagadás, barbiztam már jót én is, ahogy gyerekkoromban soha.) A kérdés az, hogy mit kezd mindezekkel egy gyerek? Élvezet nézni, ahogy elszabadul a fantáziájuk, és már nem az a lényeg, mit lehet eredetileg kezdeni a játékkal, hanem mindaz, amit pluszban kitalálnak hozzá, belevetítenek.
Mert az katasztrófa tud lenni, amit egy felnőtt művel, főleg ilyen szűz csillagjegyű, mint én. Gyerekkoromban szent meggyőződésem volt, hogy én aztán gyerek maradok felnőttnek is, nem felejtek el semmit. Nem is felejtettem, de mégis én lettem Monica a Jóbarátokból, aki az egyéves Emmát tanítgatta arra, hogy lehet a plüssmackókat nagyság szerint szépen sorba rakni. Harmónia, és szabályosság van abban, ahogy én játszani tudok, fúúúúúúj. Katasztrófa, mondom.
A gyermekeim viszont olyan elmélyülten, és fantáziával tudnak játszani, hogy csak na. Érdekes az is, hogy az elsőszülött tud és szeret egyedül játszani, a harmadik már nem igazán tud egyedül, ő ahhoz szokott, hogy társaság van. Ezért ha csak ő van itthon, engem hív állandóan, én meg jövök a hülye szabályos stílusommal.
A legmenőbb még mindig a legóban vagyok, ott lehet vagánykodni azzal, mit is tudok, építettem én már roxfordi kastélyt is 30 éves, szedett-vedett kockákból. De szerepjátékokban pl. leégetem magam. Ha színészi vénám lenne is hozzá, mindig szürreális hülyeségek jutnak az eszembe, meg abszurd jelenetek, és ahhoz talán kicsi, meg nem értő a 4-6-8 éves közönség. És ilyenkor kissé csalódottan kérik, hogy “anyaaaaaa, de játsszál rendesen!”
A ti gyerekeitek mit játszanak? És játszotok velük, ha hívnak? Rendesen játszotok?
Lilacsiga
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
