A leszbikus és meleg párok gyermekvállalásáról olvashattunk már itt-ott: csakhogy nagyrészt amerikai párokról volt szó. Filmekről (mint a The Kids Are All Right), kutatásokról, mint amiről nemrég a Bezzeganya is beszámolt, sztárhírmorzsákról. Most viszont bepillanthatunk azoknak a magyar leszbikus pároknak az életébe, akik itt, nálunk vállalnak gyereket.
Az Inter Alia Alapítvány két kiadványa (egy jogi összefoglaló és egy interjúkötet) olyan párokról, anyákról szól, akik együtt vállaltak gyereket. Csakhogy a gyereknek a jog szerint csak egyikük lehet a szülője: a biológiai anya. A másik nevelőszülő (a jelenlegi Ptk. szerint), vagyis valami, de jogilag nem teljesen szülő – holott a gyerek fogantatásától mellette van. Ez érzelmileg megterhelő, de igazán a gyereknek árt. Amellett, hogy megkérdőjelezi a családját, materiálisan is: ha a szülei elválnak, nem jogosult tartásdíjra; ha biológiai anyja meghal, elvehetik a másik anyjától, akár állami gondozásba is kerülhet; ha a nem biológiai anyja hal meg, nem számít az ő törvényes örökösének, még ha végrendelkezett is a szülő a javára, magas illetéket kell fizetnie.
A család olyan aggodalmat keltő dolgokkal kell, hogy szembenézzen nap mint nap, mint hogy mit mond az anyakönyvvezető, mit mond az orvos, mit mondanak a szülésznők (egy interjú tanúsága szerint egy kórházban az összes szülésznő nemet mondott arra, hogy egy anyapár fogadott szülésznője legyen!), mit mondanak a bölcsődében, az óvodában, hogyan kell gyámnevező iratokat, meghatalmazásokat kiállítani... Az is kiderül az interjúkból, hogy többnyire nem mond semmi rosszat senki. Vagy akkor sincs nagy baj, ha mond. És hogy a gyerekek, köszönik, itt is jól vannak. Várták őket, az átlagos családoknál valószínűleg több időt tölt velük a két anyjuk, és ahogy az egyik interjúalany mondja, egyszer majd csak elismeri a jog is azt, ami jól működik, az ő családjukat.
Ebben a cikkben olvashattok részleteket, és itt olvashatók a szövegek teljes egészükben.
Berill
