A világon 1,4 millió ember kap évente kórházi tartózkodása idején valamilyen fertőzést, és Magyarország e tekintetben sajnos világelső. A császármetszés, vagy más műtét utáni szepszis például a fiatal, egyébként egészséges pacienseket, nőket is fenyegetheti.
Nem meglepő igazság, hogy ameddig műtétek lesznek addig műtéti szövődmények is lesznek.
Most azt járjuk körül, hogy mi történik egy svéd és egy magyar kórházban a műtét előtti higiénia és az esetleges fertőzések kérdései kapcsán.
A modern infektológia nagy kihívása az egészségügyi fertőzések megelőzése, kezelése, mert ezek legalább 30-50 százalékban megelőzhetőek lennének - mondta el tavaly az MTI-nek dr. Prinz Gyula, a Szent László Kórház infektológusa. Ez nem elsősorban pénz, inkább szemléleti kérdés, hiszen a kórházi fertőzések általában hosszas, költségigényes kezelést igényelnek, tehát az egészségügynek olcsóbb ha a megelőzés sikeres.
Az azonban tévhit, hogy a higiéniás körülmények teljes egészében befolyásolják a fertőzéseket: az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak egy 2002-es jelentéséből kiderült, hogy fejlett és fejlődő országok egészségügyi intézményeiben egyaránt megjelenhetnek ezek a fertőzések.
Svédországban ha konkrét fertőzés, kérdéses eset (például szepszis) történik az egész egészségügy felügyeleti szerve a kórházi személyzet jelentése alapján hivatalból kivizsgálja azt. A műtő sterilitásáért, és az ott dolgozók szabálykövetéséért a műtősnő felel, az osztályokon a felelősség a vezető nővéré. Ők a sebész professzort is feljelenthetik ha nem tart be valamilyen szabályt. Ha az alap műtéti sterilitási szabályokat be valaki nem tartja be, akkor a többi kollega - rangtól fokozattól függetlenül jelentéssel főnökének, illetve a felügyeleti szervnek. Svédországban ennek nyomán évente kb. 2500 ilyen eljárás indul hivatalból.
Az ilyen eljárások adatai nyilvánosak, egyedül a beteg személyiségi adatait változtatják el, mert azok titkos adatnak minősülnek. Ha az eljárás során semmilyen összefüggést nem találnak a kórházi dolgozók tevékenysége és a beteggel történtek között általában akkor is felülvizsgálják az érintett protokollokat hátha elavultak, vagy problémásak.
Magyarországon egy 2011-ben megújult rendelet szabályozza az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos teendőket. Az úgynevezett Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszerbe (NNSR) kell jelenteni minden esetet, melyeket évente publikálva tájékoztatnak is a hazai helyzetről. A hazai egészségügyi intézményekben ugyanakkor 2010-ben 156 kórház közül csak 68 jelentett a rendszernek.
A szoros utánkövetésre azért van/lenne szükség, mert bár egy műtét utáni szepszisnél nagyon nehéz azt bizonyítani hogy konkrétan mi is volt a forrásgóc de feltehetően ha egy kórházban hanyagok a sterilizálásban, akkor ott nem egy súlyos szepszis fordul elő, hanem több. Ha egy szülészeten például elszaporodnak a szepszises császármetszésen átesettek esetei akkor feltehetően baj van a rendszerben, ellenben ha csak egy súlyos szepszis történik, és több eset nem merül fel, akkor vélhetően nem a kórház, hanem más tényező okozhatta a konkrét fertőzést.
A korrekt nyilvános és utánkövethető kivizsgálás az egyes eseteknél is garanciát jelent.
A kórházak mikrobiológiai szintű tisztasága elsőrendű szempont minden országban. Ha ez megvan (hazánkban a szakértő szerint sajnos már itt is akadnak hiányosságok), egyéb ajánlások alkalmazását is be lehet vetni a cél érdekében.
A svéd protokoll része például a beteg előzetes fertőtlenítő fürdője is, mely a hazai ajánlásokban is szerepel, és alkalmazását – elsősorban magánpraxisokban – szintén javasolják. Ez a műtő kifogástalan sterilitása mellett (és kizárólag annak megléte esetén) egy újabb segítség lehet a fertőzések elleni fellépésben. A svéd betegek egy Descután nevű szerrel, való előzetes megmosakodása része lehet a biztonságos műtéteknek, mert csökkenti a saját magunktól kapható infekció esélyét, bár így is marad több más rizikófaktor. Svédországban általában egy nővér, vagy császármetszés esetén egy szülésznő (tehát soha nem az orvos) informálja a pácienst a hogyan tudja bőrét fertőtleníteni műtét előtt.
Hazánkban szintén több helyen kérik az előzetes fertőtlenítő (többnyire Betadine oldatos) fürdő alkalmazását a betegektől, de az általános protokollnak ez nem része.
A sokféle kockázati tényező közül tehát, amely egy kórházban fertőzésekhez vezethet csak egy a beteg bőrén bevitt kórokozók minél alaposabb kiirtása (melyre természetesen a műtéti előkészítés során is ügyelnek).
Magyarországon – Semmelweis Ignác hazájában - ugyanakkor évente mintegy 90 ezer ember kap el kórházakban olyan fertőzéseket, amelyek mintegy fele elkerülhető lenne alapos kézmosással - mondta Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője 2011-ben. A szakember akkor azt mondta gyakori, hogy sebkötözés előtt az egészségügyi dolgozó nem mos megfelelően kezet, noha azt minden beteg ellátása után meg kellene tennie.
Center
(a svédországi helyzettel kapcsolatos információkért külön köszönet Anna Karinának)
http://www.imeonline.hu/pdf/aktualis/2012_oktober/7.pdf
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
