Klón a genetikailag azonos egyedek neve, klónozás az ilyenek létrehozására szolgáló módszer.
Az egypetéjű ikrek például természetes klónok. Így ha a huncutkodásotok eredménye egypetéjű ikerpár, gratulálunk, igazi klónozó lettél.
Mesterséges klónozási módszer a sejtmagátültetés. Ilyenkor a petesejtből eltávolítják a sejtmagot, és helyére egy másik sejt magját juttatják. Ezután egy elektromos impulzussal aktiválják a sejtet, hogy az embrió osztódni kezdjen.
A klónozás története 1930-ban egy nyolcsejtű állapotban lévő gőteembrióval kezdődött, 1952-ben Amerikában békákkal folytatódott, majd 1981-re sikerült borjúembriók osztásával genetikailag azonos borjakat „előállítani”. 1997-ben Dolly, a birka 277 sikertelen sejtegyesítési kísérlet után (kicsit „vak tyúk is talál szemet” módon) egy petesejt és egy fejlett testsejt összekombinálásából jött létre. Dollyt később elaltatták, mert sejtjei gyorsabban öregedtek, mint ahogyan azt életkora indokolta volna. Ez pedig arra utal, hogy a klónozott egyedek kevésbé életképesek, és rövidebb ideig élnek, mint a normális úton születettek.
2001-ben az USA-ban már kifejezetten azért hoztak létre emberi embriót klónozással, hogy abból kutatásokhoz nyerjenek őssejteket, ami hangos tiltakozáshoz vezetett. Egy 2009-es hír szerint embereket klónozott egy orvos egy titkos klinikán, de a hír ahogy felreppent, úgy el is halt. Mindenesetre vannak a világnak olyan sarkai, ahol szabadon meg lehet tenni bármit. A hír akár még igaz is lehet.
A klónozás kapcsán két kategóriáról és három területről beszélhetünk. Az első kategória a teljes szervezet létrehozását célzó ún. reprodukciós klónozás.
Ennek az egyik területe a humán klónozás, az „embermásolás”. Ez a terület nem is kérdéses, hogy sem a törvények, sem a laikusok, sem a bioetikusok szerint nem támogatható. „Feltámasztani” meghalt szeretteinket, vagy átmenteni önmagunkat a jövőbe? Ugye nem kell részletezni az etikai problémákat?
A másik terület lehet az a reprodukciós klónozás, mellyel például más módon nem kezelhető meddő házaspárok juthatnának saját gyermekhez. Ez a technológia ma még nem létezik biztonságos formában. Ezzel a klónozással lehetőség nyílhatna arra, hogy a férj egy testi sejtjének örökítőanyagát beültessék a feleség egyik petesejtjébe (a sejtmag eltávolítása után), amit a feleség aztán kihordhatna.
Czeizel Endre szükségesnek tartaná jogi szabályozással megvonni azt a határt, ameddig a klónozást a meddőség kezelésénél lehetne alkalmazni. Urbancsek János egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika asszisztált reprodukciós osztályának vezetője szerint ugyanakkor a meddőség kezelésére számos megoldás létezik – mint például a szervezeten kívüli megtermékenyítés és a mikroinjekciós eljárás –, a teljesen meddő párok aránya pedig csaknem nulla.
Az új magyar alkotmány az Európai Parlament 1998-as állásfoglalásához hasonlóan kategorikusan tiltja a reprodukciós klónozást, csakúgy, ahogy az UNESCO 1997-es Egyetemes nyilatkozata az emberi génkészletről és az emberi jogokról is. Az UNESCO szerint az emberi reprodukciós klónozás ugyanis ellentétes az emberi méltósággal. Az Európa Tanács szerint a reprodukciós klónozás az egész emberi fajra – az emberiség genetikai örökségére – veszélyt jelent.
A klónozás másik kategóriája a terápiás vagy kísérleti klónozás, ami az embrionális őssejtkutatásban használt eljárás őssejtek kinyerésére. A kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: felnőtt, kifejlett szervezetből és embrióból. Ezek lehetnek meddőségi kezelések során lefagyasztott megtermékenyített sejtek vagy abortumból származóak. Klónozás révén is lehet őssejtekhez jutni. A petesejteket a beteg valamelyik testi sejtjéből származó sejtmagot ültetik be. Ezután beindítják a sejtosztódást, amit 4-16 sejtes fázisig visznek el (a magzati fejlődés 15. napján kezdődik meg az embrió testet öltése), de a magzatkezdeményt nem ültetik be a nő méhébe, hanem őssejtjeiből ún. genetikai indukcióval szervet állíthatnak elő. A kísérletek során sikerült például így vesét is „készíteni”.
A sejtek klónozásának jelentőségét a szervek a betegségek gyógyításában valószínűleg nem kell magyarázni. Ugyanakkor ehhez embriókat kell létrehozni és elpusztítani. A vita, a véleményütközés, adja magát. Már csak azért is, mert a csontvelő, a perifériás vér és a köldökzsinórvér is remek őssejtforrás. Az őssejtek hatékonyabb felhasználása érdekében számos kutatóintézetben dolgoznak olyan módszerek kifejlesztésén, melyekkel az őssejtek mesterségesen szaporíthatók lesznek. Szinte hetente hallani új és fontos fejleményekről az őssejtkutatásban, az őssejtek jövőbeni felhasználásának lehetőségeiről.
Az Alaptörvény a Szabadság és felelősség fejezet III. cikkének 3. bekezdése szerint „Tilos az emberi faj nemesítését célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedek másolása.” Ez a cikkely tehát jövő januártól tiltja a terápiás vagy kísérleti klónozást is. Magyarországon ennek alapján a jövőben nem lehet ilyen kutatásokat végezni.
Ugyancsak tilos hazánk lakosainak „nemesítése”: személyre szabott genetikai tesztek, a születés előtti génsebészet vagy a regeneratív gyógyászat. Itt a génmódosításról és a biotechnológia orvosi felhasználásáról van szó. Illetve nincs szó.
Vajon jó, hogy az Alaptörvény a terápiás vagy kísérleti klónozást is tiltja?
Érvelhetünk azzal, hogy jó, mert az embrionális őssejt gyakorlatilag embrió és a kutatók megölik. Vagy tekinthetjük sejtcsomagnak, és akkor nem jó a tiltás. Felvetődhet, hogy a magyar kutatók háttérbe szorulnak itthon és külföldre fognak távozni, ahol szabad a terep szakterületük előtt. Egyet lehet érteni Czeizel professzorral is, aki szerint szabályozott keretek között a meddő párok jövője lehetne a klónozás, vagy azokkal, akik azt állítják, kevés embernek segítene ez a módszer, de annál többet ártana, ha visszaélnének vele. Esetleg mondhatjuk, hogy dolgozzanak csak más forrásból származó őssejtekkel. Egy biztos, a téma rengetek etikai, erkölcsi és tudományos kérdést vet fel.
Az őssejtkutatás megváltoztathatja a gyógyítást. Vagy a világot? Egy cambridge-i orvosbiológus egyenesen azt állítja, hamarosan ezer évig élő emberek születnek majd, mert az emberi szervezet orvosi ellenőrzése, karbantartása és az öregedési folyamatok genetikai feltárása, leállítása, az őssejtterápia fejlődése és az immunrendszer stimulálása olyan jó karban tartja majd az emberi testeket, hogy azok matuzsálemi életkorban fognak csak meghalni.
Ti mit gondoltok? Jó, hogy nem lesz klónok háborúja Magyarországon, vagy már alig várjátok, hogy – aki meg tudja fizetni – sok száz évig éljen?
Center
Forrás:
http://www.origo.hu/tudomany/elet/20010807magyar.html
http://www.origo.hu/tudomany/elet/20010808klonozas1.html
http://www.babanet.hu/lazi/het_temaja/0301.htm
http://bioetikablog.hu/2011/07/a_klonok_tamadasa
http://bioetikablog.hu/2011/04/alkotmanyos_aggalyok#more-960871
