Tünde szülés interjú

Minden kismamának az a vágya, hogy szülése csodálatos emlék legyen. Sokan úgy gondolják, hogy az úgynevezett háborítatlan szülés a kulcsa a szép szülésélménynek. A háborítatlan szülés viszont nem azt jelenti, hogy semmiféle vizsgálat és beavatkozás nem történik a szülés során, hanem inkább egyfajta hozzáállás a résztvevők részéről: csak olyan vizsgálatra kerül sor, amire feltétlenül szükség van. Ennek alapja az orvos és a kismama közötti bizalom. A szülésre való felkészülés során fontos, hogy a várandós nő rugalmasan álljon az elképzeléseihez, mert ha esetleg váratlan esemény miatt mégsem az elvárások szerint alakulnak a dolgok, elkerülhető a csalódottság. Dr. Dékány Ágnes szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.

Mit jelent a háborítatlan szülés?

Dr. Dékány Ágnes: Azt gondolom, hogy nem lehet úgy definiálni a háborítatlan szülést, hogy akkor biztosan nem történik beavatkozás, nem lesz burokrepesztés és biztosan nem használnak oxitocint, hanem inkább úgy fogalmaznám meg, hogy ez egyfajta hozzáállás: csak annyi és csak olyan beavatkozás történjen a szülés alatt, amire feltétlenül szükség van. Tehát ha nincs szükség egy beavatkozásra, csak azért ne alkalmazzuk, mert ez a rutin, vagy mert megvannak a technikai eszközeink hozzá (pl. burokrepesztés). Ebben a szemléletben bizonyos értelemben a császármetszés is lehet háborítatlan, ha az a baba-mama egységének, összetartozásának figyelembe vételével történik. Császármetszésnél is megvannak a lehetőségek arra, hogy a baba minél hamarabb mellre kerüljön, vagy hogy az édesapa mellkasán pihenjen, és meglegyen a testkontaktus, amíg befejezik a műtétet. A szülés egy olyan folyamat, amelyet védeni kell, jelen kell lenni, vigyázni kell a babára és az anyukájára is, de alapvetően egy természetes folyamat, amelynél az esetek döntő többségében csak felügyeletre van szükség, beavatkozásra nem.

Magyarországon mennyire elterjedt a kórházakban a háborítatlan szülés, milyen az orvosok hozzáállása?

Dr. Dékány Ágnes: A Szent Imre Kórház volt a téma úttörője, ott Dr. Bálint Sándor nevét említeném a háborítatlan szüléssel kapcsolatban. Ő volt az, aki sokat tett a háborítatlan szülés megvalósításáért, olykor széllel szemben küzdve, minden eszközt bevetve küzdött például annak érdekében, hogy az apák is bent lehessenek a szülésnél, vagy hogy a baba is ott maradhasson az anyukával szülés után. A szemlélet mégsem terjedt el a hazai kórházakban, ennek okát pedig elsősorban abban látom, hogy az orvosok ragaszkodnak a megszokott eljárásokhoz és a rutinhoz.

Mire lenne szükség ahhoz, hogy ez a megszokás változzon? Nyilván ez nem egy gyors folyamat, nem megy egyik pillanatról a másikra.

Dr. Dékány Ágnes:

A szakma hozzáállásának változása mellett a változáshoz nagy mértékben szükség lenne a jogalkotói akaratra, hiszen a társadalombiztosítás szempontjából a természetes szülés lényegesen olcsóbb, rövid és hosszútávon egyaránt. Több tanulmány bizonyítja, hogy népesedési szempontból is nagy jelentősége van a pozitív szülésélménynek, ugyanis az örömteli szülést átélt családok nagyobb százalékban vállalnak következő gyermekeket. Gondolok itt többek között arra, hogy az OEP nem finanszírozza a szülés költségeit a kórházak felé abban az esetben, ha egy anya a hüvelyi szülését követően 72 órán belül, császármetszés esetén 48 órán belül távozik a kórházból. Igen, ilyen paradox helyzetek is vannak, hogy a császármetszés után elvileg kevesebb idő is elég az OEP finanszírozáshoz.

Van-e olyan pont, amikor az orvosnak bele kell avatkoznia a háborítatlan szülés folyamatába?

Dr. Dékány Ágnes: Fontos a természetes szülést definiálnunk! háborítatlan szülés szó szerint azt is jelenthetné, hogy a kismama egy bokorban egyedül szüli meg a gyerekét. Ha valaki bemegy a kórházba és ezzel a körülményei megváltoznak, vagy ha bárki megvizsgálja, az már beavatkozásnak minősül testi és lelki értelemben egyaránt. Ezek a változások mindenképp hatnak az ő szülésének lelki és fizikai folyamatára is. Éppen ezért nem ritka, hogy a szülőszobára érkezve az addig rendszeres fájások átmenetileg csökkennek. Háborítatlan szülésnél szükség esetén ugyanúgy csinálunk vizsgálatokat, beavatkozásokat. Természetesen ha a helyzet úgy kívánja, akkor végzünk császármetszést is. Háborítatlan szülésnél is a legfontosabb a baba és a mama biztonsága. 

Miben dönthet a kismama a szülés alatt? Mi van, ha meggondolja magát és az előzetes terveivel ellentétben beavatkozást kér? Mi a helyzet akkor, ha császármetszésért könyörög?

Dr. Dékány Ágnes: A szüléseket látva az a tapasztalatom, hogy a nők 80-90 százaléka eljut arra a pontra és ki is mondja (sokszor pont azok, akik a legtermészetesebb szülésre készültek), hogy nem bírja tovább, azonnal szedjük ki belőle a babát. Ez egy jó jel, mert azt jelenti, hogy jól halad a folyamat, a szülő nő elért egy olyan pontra, ahonnan viszonylag könnyen kerül abba a módosult tudatállapotba, ami a szülését segíti. Ilyenkor kell ezen a holtponton átsegíteni a kismamát. Nagyon sokszor ez a pont választóvonal. Nem a császár vagy nem császár kérdésben, hanem abban, hogy át tudja-e adni magát a szülésnek, és könnyebbedik a helyzet, vagy továbbra is ellenáll a folyamatnak. Ezt a pontot minden szülő nő megtapasztalja, és ez rendben is van így.

Miben dönthet a kismama a szülés során?

Dr. Dékány Ágnes: Amíg a baba szívhangja, az édesanya élettani paraméterei rendben vannak, addig szinte mindenben dönthet. Abban a pillanatban viszont, ha valami nem jó, sor kerülhet vizsgálatokra vagy beavatkozásokra. Ilyenkor fontos a kismama és az orvos közötti bizalom.

Van-e annak időkorlátja, hogy meddig engedik vajúdni a kismamát?

Dr. Dékány Ágnes: Kevesen tudják, hogy a vajúdást két szakaszra lehet osztani. Van egy látens fázisa és egy aktív fázisa. Aki szült, az tapasztalta is, hogy látens fázisban ugyan érez a kismama összehúzódásokat (egy órán belül akár tízszer is), melyek akár fájdalmatlanok is lehetnek, de a mindennapi teendőit emellett még el tudja végezni. Aki a harmadik-negyedik gyermekét várja, annak már van ebben tapasztalata, ilyenkor az élet nem áll meg attól, hogy elkezdődött a szülés folyamata. Általában az első gyermeküket várók nem szokták felismerni ezt a látens fázist, és ezért van olyan, aki úgy meséli el a történetet, hogy három-négy napig hagyták vajúdni, és nem történt semmi. A látens fázis a méh és a szervezet felkészülése, ráhangolódása a szülésre, nem maga a szülés. Ilyenkor van úgy, hogy a kismamának már nincs étvágya, vagy pont fordítva: farkaséhes lesz, hányingere, hasmenése van, stb.  A testi felkészülés mellett a lélek is ráhangolódik erre a fontos eseményre. Ilyenkor a befelé fordulás megkezdődik. Sokkal hatékonyabb, ha ilyenkor a kismama pihen és a látens szakaszt regenerálódásra, feltöltése használja. Az, hogy az aktív vajúdási szakasz milyen hosszú, teljesen személyre szabottan változik.

Meg lehet állapítani, hogy a kismama a látens vagy az aktív vajúdási fázisban van-e?

Dr. Dékány Ágnes: Nem mindig könnyű, hiszen van, amikor egymásba csúszik, összemosódik a két szakasz, de általában meg lehet. Amíg a kismama tudja a vajúdás mellett a hétköznapi teendőit végezni, az biztosan látens fázis. Az élet tehát halad tovább, ahogy szokott, de érzi, hogy valami történik. Amikor aktívvá válik a vajúdás, akkor már másra helyeződik a hangsúly, a fókuszba a szülés helyeződik.

Van olyan pont, amikor az orvos mondja azt, hogy nem halad a dolog és valamilyen beavatkozásra van szükség?

Dr. Dékány Ágnes: Igen, adódhat olyan pont, amikor azt látjuk, hogy valamilyen oknál fogva elakad a folyamat. Ilyenkor elsősorban természetes eszközökhöz nyúlunk. Sokszor segíteni tud egy beszélgetés, egy masszázs, egy kis illóolaj. A szülésben a test munkája nagyon látványos, de a lélek munkája legalább olyan fontos. Az elakadások nagy részében inkább lelki tényezők játszanak közre. 

Mi a tapasztalat, szoktak szülési tervet készíteni a kismamák? Mennyire tartják be a terv pontjait? Mi a véleményed orvosként a szülési tervekről?

Dr. Dékány Ágnes: Egyrészről szerintem az nagyon jó, hogyha a kismama sok minden tud és nem teljesen tudatlanul megy szülni. A terv írása kapaszkodóként segítheti őt a szülésen. Egy jó szülésfelkészítő tanfolyam is segítheti a kismamát, hogy ne teljesen ismeretlenül vágjon neki a szülésnek.

Viszont láttam már olyan szülési tervet is, melyben a kismama minden részletre kitérően leírta, hogy amikor kibújik a kisbabája, akkor az orvos ott fog állni, a párja a másik oldalon, ez a zene fog szólni, stb. ez viszont csapdahelyzet is lehet. Szintén káros, ha a terv beszűkíti a mozgásteret. Például volt kismama, aki teljesen ráfókuszált, hogy csak vízben szeretne szülni, ez viszont valamilyen oknál fogva nem sikerült. Így ahelyett, hogy egy szép szülésélménye lett volna (a vízben szülésen kívül minden kérése, vágya teljesült), ő mégsem tudta így megélni, fél év kellett hozzá, mire örömmel tudott gondolni szülésére.

Nagyon jó tehát, ha a kismamának van egy elképzelése a szülésről, például arról, hogy ki legyen bent, ki vágja el a köldökzsinórt, hogy a baba azonnal mellre kerüljön, de nagyon fontos, hogy rugalmas legyen, hogy ne szűkítse nagyon le a mozgásteret. Először szülőknek például sok elképzelésük van a szülésről. De előfordulhat, hogy amit várandósan jónak gondol az ember, annak az ellentétét fogja kívánni éles helyzetben. Ha a várandósság alatt a kismama csak egy csapásvonalra fókuszál, és mégsem úgy alakulnak a dolgok, akkor ez a szülésélményére is kihatással van. Pontosan ezért szoktam minden kismamámnak a császármetszésről is beszélni. Mert nyilván nem arra készülünk, de ha szükséges, akkor szerencsére lehetőség van császármetszésre is, amivel akár a baba életét lehet megmenteni. Nem jó az, ha valaki a császármetszésben csak a mumust látja. Mindenképpen jó, hogy erre a lehetőségre, mint B verzióra gondolunk. Ilyenkor nagyon sokat tud segíteni a kismamának, ha tudja, hogy például technikailag hogy zajlik a műét, vagy felkészítjük, hogy katétert fog kapni. Ha ezeket az információkat előre tudja, akkor nem fog riadalmat okozni, ha sor kerül rá.

Milyen alternatív lehetőségei vannak a kismamának a vajúdásra?

Dr. Dékány Ágnes: Ha valaki teljesen átlagos szülőszobában (bordásfal, labda nélkül) szül, akkor is fel tud venni például olyan testhelyzeteket, melyek alternatívnak minősülnek. Tehát nem az eszközök, hanem inkább az számít, hogy ebben mennyire támogatják a kismamát az elképzeléseiben: például teljesen másképp kell egy négykézlábas, vízben vagy állva szülésnél segíteni. 

Van ideális szülési testhelyzet?

Dr. Dékány Ágnes: Nincs olyan, hogy általános, ideális szülési testhelyzet. Volt olyan például, hogy egy kismama az összes alternatív testhelyzetet kipróbálta, végül hanyatt fekve szült, mert neki így volt a legideálisabb. De olyan is volt, hogy az édesanya négykézláb, fenékkel felfelé hozta világra gyermekét, mert neki meg így volt jó. Az lenne az ideális, ha lehetőséget kapnának a kismamák arra, hogy megtalálják és megválaszthassák a számukra legkényelmesebb testhelyzetet, amiben biztonságban érzik magukat,és az orvosuk pedig támogatná őket ebben.

Köszönjük szépen!

Tünde

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?