Finom átmenet helyett sokkoljuk az 1-3 éves gyermekek szervezetét a felnőtteknek készült sós, cukros és kalóriadús fogásokkal. A magyar anyukák fele ugyanis nem tudja, hogy attól, hogy kinőtt a gyerek foga, még nem eheti mindig ugyanazt, amit a család többi tagja – derült ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságának friss felméréséből. Az orvosok azt tanácsolják, hogy főzzünk külön az 1-3 éveseknek, kínáljuk őket a korosztálynak készült bébiételekkel és gyerekitalokkal, és teljesen hagyjuk el az édességeket.
Elvben minden rendben
Magabiztosak a magyar anyukák, ötből négyen úgy gondolják, hogy egészségesen etetik gyermeküket – derült ki a Magyar Gyermekorvosok Társaságnak friss reprezentatív felméréséből, amelynek során 1-3 éves gyermeket nevelő édesanyákat kérdeztek. A pozitív önértékelés azonban szerintük hiányos tudással párosul. Az anyukák a kisgyermekek egészséges táplálását ugyanis letudják a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztással – ami dicséretes, de korántsem elegendő, mivel a társaság szerint az 1-3 éves gyermek nem kis felnőtt. Szervezete még nincs felkészülve a számára cukros, zsíros, sós, felnőtt ételekre, ezért egy ennyi idős gyermeknek külön kéne főzni.
Ennek ellenére a vizsgált korú gyermekek 65 százaléka nem kap kizárólag nekik készített ételt, csak azt, amit a család többi tagja is eszik. Bár az anyukák döntő többsége szeret főzni, csak egynegyedük teszi ezt külön a kicsinek. Az okokat kutatva az édesanyák leggyakrabban arra hivatkoztak, hogy nincs idejük vagy erejük ilyesmire. Az is kiderült, hogy az anyukák fele nem tudja, hogy a kicsiknek ebben a korban még különleges étrendi igényeik vannak. Pedig már azzal is egészségesebben etetnék a kisdedeket, ha a korosztály számára forgalmazott bébiételek, tápszerek és tejalapú gyerekitalok bekerülnének a menübe.
Szubjektív megfigyelésem szerint (nem reprezentatív, de nyilván a mi jó étvágyú 15 hónaposunk sem tér el nagyon az átlagtól) a gyerek utánzással tanul. Ha azt látja, a felnőtt vagy a nagyobb testvér kezében lévő ennivalót azok jó étvággyal elfogyasztják, akkor elég természetes, hogy ő is kér belőle – az én fiam nem is kér mindig, egyszerűen leemeli az asztalról, ha hozzáfér, vagy megkísérli kicsavarni az apja vagy a nővére vagy az én kezemből a vágyott élelmiszert. Az más kérdés, ízlik-e neki – de teljesen külön étrend helyett elgondolkodhatunk azon is, hogy a család minden tagja étkezzen egészségesen, hiszen ami a kisgyereknek jó, az nyilván jó nekünk is, kevesebb sóval kevesebb adalékkal, kevesebb cukorral, friss alapanyagokból készítve. Ezzel a probléma nagyobb részét már ki is küszöböltük. Nem biztos, hogy a cukros, zsíros, sós fogásokban bővelkedő étrend akármelyik felnőttnek is a javára válik.
Szúrópróbaszerűen végignéztem a kamrában fellelhető, több gyártótól is származó bébiételeket. Valóban nem tartalmaznak sót, cukrot (egy gyümölcsital kivételével), mesterséges adalékot, állományjavítót vagy tartósítószert, tehát már nem a 70-es, 80-as évek amerikai konzerveivel van dolgunk, amik állítólag még rengeteg cukrot tartalmaztak. Ezekkel tehát biztosra mehetünk – de azért úgy gondolom, ajánlott friss alapanyagból készült ételt is rendszeresen kínálni a kisgyerekkenek, főleg így nyár elején.
Árt a napi szinten adott édesség
Az anyák fele azt vallja, hogy igyekszik kihagyni az édességeket a gyermek étrendjéből. Ám ez csak elmélet. Bár egy ennyi idős gyermeknek még egyáltalán nem kéne hozzáadott cukrot tartalmazó ételt ennie, a kicsik kétharmada gyakorlatilag mindennap kap valamilyen édességet (puding, keksz, csokoládé, túró rúdi). Az orvosi tiltólistáról az anyáknak nincs tudomásuk: 62 százalékuk azt gondolja, hogy egy kis nasi senkinek sem árt. „A cukor mellett az édességek másik hátulütője a magas energiatartalmuk. Egy kis keksz, csoki és a napi 2 pohár cukros kakaó mellett ne csodálkozzunk, hogy a gyerek étvágytalan, és már nem hajlandó megenni a hasznos tápanyagokban gazdag főtt ételt” – hívja fel a szülők figyelmét a gyakori hibára Dr. Király Balázs házi gyermekorvos.
Rejtett sóveszély
A Társaság tavalyi felméréséből tudjuk, hogy az 1-3 évesek az ajánlotthoz képest négyszeres mennyiségű sót fogyasztanak. 30 százalékuk majdnem minden nap eszik virslit vagy felvágottat, egynegyedük pedig legalább hetente egyszer kap chipset, amit egyáltalán nem ehetne még. Most arra derült fény, hogy ennek oka az lehet, hogy az anyukák nincsenek tisztában a rejtett sótartalommal: csak a megkérdezettek fele tudja például, hogy a felvágottnak és a virslinek magas a sótartalma.
Tehéntejet csak mértékkel
A gyermekek 62 százaléka minden nap, vagy akár naponta többször is kap tehéntejet. A szakmai ajánlás szerint ezzel óvatosan kell bánni, mert fél liter tehéntej már fedezi az egész napi ajánlott fehérjeigényt. „Fél tévhit, hogy minden reggel és este egy pohár tej kell a gyereknek. Kell a tej, de nem mindegy, hogy milyen. Szoptassunk, vagy válasszunk az anyatejhez legközelebb álló tejalapú gyerekitalokat, tápszereket. Ezek jobbak, mintha tehéntejet adnánk.” – tanácsolja az édesanyáknak Dr. Szabó László, a Társaság elnöke.
Megszületett a szakmai ajánlás
Eddig nem létezett a korosztály táplálásáról szakmai útmutató, így a gyermekorvosoknak nem volt egységes szakirodalma, ha az édesanya tőlük kért tanácsot. Pedig az orvosszakma bevallása szerint ha ebben a korban elrontjuk a kisgyermek táplálását, akkor az visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat. A Magyar Gyermekorvosok Társasága Gasztroenterológiai szekciójának vezető orvosai ezért idén tavasszal összeállították azt a hiánypótló szakmai ajánlást, amelyet hamarosan hivatalosan is publikálni fognak. A legfontosabb teendő most az, hogy az iránymutatás eljusson a házi gyermekorvosokhoz és a védőnőkhöz, rajtuk keresztül pedig idővel a szülőkhöz is.
Vakmacska
Forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága hírlevél
