A glutén leginkább a kalászos gabonákban, búzában, árpában, rozsban előforduló fehérje-komplex. Az európai lakosságban hozzávetőleg minden századik ember valamilyen mértékben gluténérzékeny, így diétára kényszerül. Mivel a glutén igen stabil, nehezen bomló és gyakori élelmi fehérje, a diétázóknak kimondottan nehéz gluténmentes diétát tartaniuk.
Gluténszennyezés lehet a feldolgozott húsokban, ízesített tejtermékekben, majonézben, ketchupban, gyógyszer-adalékanyagokban, vitaminokban, csokoládéban, ételízesítőkben, stb. Magyarországon a lisztérzékenység (újabb nevén: gluténérzékenység) előfordulása ma már legalább olyan gyakori a felnőttek között, mint a gyerekek körében, de 40 évvel ezelőtt még gyermekbetegségnek tartották.
Gluténérzékenység
A coeliakia – magyar szóval lisztérzékenység vagy gluténérzékenység – a genetikailag hajlamos egyénekben kialakulható autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit, amely egy egész életen át tartó glutén intoleranciát, pontosabban glutén-szenzitív enteropathiát jelent. A betegség kiváltásáért a gluténnak egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs) található, károsító hatását a vékonybél proximális szakaszában (ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. Bár a vékonybélnek nem ez az egyetlen feladata, a lisztérzékenység kialakulásában ennek a károsodása a legmeghatározóbb. Ha nincsenek bélbolyhok, a táplálék felszívására sokkal kisebb felület áll rendelkezésre, így még bőséges táplálkozás mellett is folyamatos fogyás és gyengeség tapasztalható.
A gluténérzékenység tünetei
Bár a coeliakia gyakran csecsemőkorban, illetve egyéves kor tájékán kezdődik, mégis előfordulhat, hogy még gyerekkorban sem alakulnak ki a korai tünetek és a betegség csak felnőtt- vagy időskorra manifesztálódik.
Tünetek:
- krónikus hasmenés, haspuffadás, vashiány, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás: általános felszívódási zavar jeleként
- felszívódási zavar miatt kialakult kórosan nagy étvágy
- a kalcium anyagcseréjében is zavar támad: csontritkulás
- fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése: a nyomelem és vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt
- tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány); csontritkulás; alacsony termet, hasmenéses tünetek nélkül is
- fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománchiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye
- viszkető, hólyagos bőrbetegség, ami elsősorban a térd-könyökhajlat külső felszínén, fartájékon nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik és a bőrben lévő egyik transzglutamináz elleni immunreakció okozza
- dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség
- visszatérő hólyagok, aphthák a szájban
- máj- illetve veseműködés zavarának jelei, laboratóriumi eltérések
- gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák
- más szervek autoimmun betegségei, mint a már említett cukorbaj és pajzsmirigybetegségek, kötőszöveti és ízületi betegségek
- szisztémás alultápláltság miatt kialakulhat nemzőképtelenség
Sok fentiekben említett probléma csak felnőttkorban válik nyilvánvalóvá. Egyes tünetek önmagukban is dominálhatnak, és nem minden betegnek van emésztőszervi panasza. A nyilvánvaló felszívódási zavar tüneteivel jelentkező kisgyermekeknél a legjobb a prognózis. Náluk a típusos tünetek esetén a coeliakia lehetősége hamar felmerül, így korai kezelésben részesülnek, ami megelőzi a késői, főként nem emésztőszervi betegségek kialakulását.
A gluténérzékenység oka
Az elsődleges kórok a gluténnel szemben fennálló állandósult immunreakció. Kialakulásának oka nem tisztázott. A gluténérzékenység kialakulásához azonban szükség van egy erre hajlamosító genetikai háttérre. Több hajlamosító gént azonosítottak, melyek jelentős része más autoimmun betegségekben is szerepet játszik.
Diagnosztizálás
Nagy szerepe van a jelenleg leginkább használt transzglutamináz elleni ellenanyagok kimutatásának a betegek véréből. Pozitív lelet esetén szükség van a vékonybélbolyhok szövettani vizsgálatára is, melyhez a mintavétel szintén csekély igénybevétellel elvégezhető. Az előzetes diéta álnegatívvá teheti az eredményeket, ezért megerősítő vizsgálatok nélkül nem szabad a gluténbevitelt csökkenteni, illetve a diétát elkezdeni. Mivel a coeliakiában szenvedőknek a diétát egész életükben pontosan tartani kell, a diagnózist nagy körültekintéssel és megbízhatóan kell felállítani.
Fontos tudni ezekről a szűrési módszerekről, hogy a gasztroenterológiai vizsgálatokat két célból végzik: Az alapdiagnosztizálás első lépése, a pozitív EMA és/vagy pozitív transzglutamináz lelet után el kell végezni a szövettani vizsgálatot. Csak így lehet bizonyítani a betegség tényét. A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztották, hogy a biopsziával végzett szövettani vizsgálat elhagyása hátrányos helyzetbe hozza azt a beteget, aki ennek hiányában kezdi el a gluténmentes diétát. Ebben az esetben nem keletkezik a szervezetében az a speciális autoantitest, ami a bélnyálkahártya károsodását okozza, így később nem mutatható ki a betegség, pedig elképzelhető, hogy az illető mégis lisztérzékeny!
A már diagnosztizált betegek félévenkénti ellenőrző vizsgálatát is ezekkel a módszerekkel végzik a gondozócentrumok. Ilyenkor főleg a gyerekeknél a tudatosan betartott diéta mellett az esetlegesen előforduló, „nem szándékos” diétahibákra deríthetünk fényt. (Sajnos az egész ország területére nem jellemző, hogy félévenként elvégeznék az ellenőrző vizsgálatokat.)
Hazánkban a coeliákiában a diagnózis felállításának már 40 éve alapvizsgálata a vékonybél biopsziával végzett szövettani elemzés. Ilyenkor a vékonybél különböző rétegeire kiterjedő, különböző nagyságú és mértékű elváltozásokat vizsgálnak a szövettani metszetből, mikroszkóp alatt. A szakorvosok manapság kialakult véleménye alapján egy biopszia elég, ha a szövettani kép típusos volt, az antitestvizsgálat pozitív és a gluténmentes diéta hatására javulás következett be.
A gluténérzékeny betegeknek tehát megbízhatóan gluténmentes élelmiszerekre, vitaminokra, és ha még tejcukorérzékenyek is, akkor és laktáz enzimre lehet szükségük a tünetmentesség fenntartásához .
Kis segítség
Működik Magyarországon egy jól szervezett EGYESÜLET:Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete (http://www.liszterzekeny.hu/tiki-index.php, http://www.liszterzekeny.hu), ahol a gluténérzékenyek sok segítséget kapnak. Ezek közül is talán a legfontosabb a rendszeresen felújított Startcsomag, melyet minden új lisztérzékeny figyelmébe ajánlunk. A honlapon sok élelmiszerlista is található, melyeket rendszeresen frissítenek. Az élelmiszerlistára csak azokat a termékek kerülhetnek fel, amelyek törzskönyvezettek, vagy amelyek gluténmentességét a gyártó az Egyesület hivatalos megkeresése alapján garantálja.
Az is nagy segítség lehet, ha a gluténérzékenyek (mint bármely más élelmiszerallergiások) listát kértek erről az oldalról. Minimális juttatásért cserébe küldenek egy listát azokról a Magyarországon kapható élelmiszerekról – gyártóval, pontos névvel – amelyek a diétának teljesen megfelelnek. Ezen az oldalon a telefonos dietetikus szolgálat elérhetőségét is megtaláljátok.
Élelmiszerek és alapanyagok helye a diétában
Nagyon fontos tudatosítani, hogy a diéta egész életre szól. Akkor sem hagyható abba, és továbbra sem fogyasztható árpa-, búza- vagy rozstartalmú élelmiszer, ha a tünetek megszűnnek, a gyermek jól fejlődik, vagy a beteg jól érzi magát. A betegség nem nőhető ki, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és a gluténérzékenyek teljes életet élhetnek. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell.
Glutént tartalmaznak a következő termékek:
Árpa és árpa eredetű termékek, búza és búza eredetű termékek, rozs és rozs eredetű termékek, tönköly (tönkölybúza) és őrleményei, a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült termék, a fenti gabonafélék pelyhesített változata.
A „búza és búza eredetű termékek” a következők: búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíra olaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer.
Kenyér, péksütemények, lisztek, extrudált termékek, gabonapelyhek, tészták és pszeudocereáliák (álgabonák), árpa, búza rozs (és zab) alapú kenyerek, péksütemények, tészták, kekszek, aprósütemények, sós aprósütemények.
Tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek) tartalmazhatnak glutént.
Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek.
Ételízesítők, instant kávé és kakaóporok, pudingok, ketchupok, mustárok, majonézek: tartalmazhatnak glutént! Ezekből a termékekből csak olyanokat szabad fogyasztani, amelyek gluténmentességét a gyártó garantálja.
Fogyaszthazó:
Amaránt, burgonya, guarmag, hajdina, köles, kukorica, sárgaborsó, rizs, szója, tápióka, szezámmag, tökmag, napraforgó, szentjánoskenyérmag alapú lisztekből, illetve ezek felhasználásával készült élelmiszerek; gluténmentes kenyérporokból, süteményporokból készült kenyerek és egyéb ételek, müzlik, ha semmilyen gluténos összetevőt nem tartalmaznak, és a gyártás/elkészítés során sem szennyeződnek.
Tej, tejtermékek: nagy részük szabadon fogyasztható (tej, túró, kefir, tejföl, vaj).
Húsok, húskészítmények: a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni.
Zöldség- és gyümölcsfélék, szárazhüvelyesek: szabadon fogyaszthatók.
Tojás: szabadon fogyasztható.
Rizs: szabadon fogyasztható.
Zsírok, olajok, natúr olajos magvak: fogyasztásuk megengedett, mivel nem tartalmaznak búzafehérjét, kivéve a búzacsíra olaj.
Lekvárok, méz és kristálycukor: nem tartalmaznak glutént.
Víz, ásványvíz: természetesen fogyasztható.
Szénsavas üdítők és rostos gyümölcslevek: szinte mind fogyaszthatók, de azért az összetevőiket nem árt leellenőrizni.
Élesztő: használhatunk Budafoki friss és száraz élesztőt és más gluténmentes felirattal ellátott vagy listás száraz élesztőt.
Gyógyszerkészítmények: gyógyszerek többsége gluténmentes. Ebben segít a lista az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján. Lásd: http://www.ogyi.hu/listak/ (12. Gyógyszerkészítmények laktóz, glutén (gliadin) és benzoát/benzoesav tartalma). Ahol a táblázatban nincs adat, az azt jelenti, hogy azok a törzskönyvezett gyógyszerkészítmények még nincsenek feldolgozva laktóz-, glutén-, benzoát-tartalom szempontjából.
A glutén nem adalékanyag, ezért az adalékanyag-listán (E-számok listája) nem találjuk meg.
A diagnózis után az a legfontosabb, hogy a beteg, illetve a szülő/hozzátartozó minél gyorsabban minél több hasznos információhoz jusson, és azonnal el tudja kezdeni a gluténmentes diétát. Ez a diéta egyben egy új életformát is jelent, melynek elfogadása nem mindenkinek megy könnyen. Általában azoknál zökkenőmentesebb az átállás, akiknek tüneteik is voltak, mert ők alig várják a javulást.
Támogatás
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig - de legfeljebb a gyermek huszadik életévének betöltéséig - jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.
Az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról meghatározza:
- a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szükséges igazolások kiadásának rendjét,
- a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségeket.
Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek esetében a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására a gasztroenterológiai szakorvos jogosult.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok
1. számú melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelethez
A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek
1. Phenylketonuria és egyéb enzimbetegségek (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység).
2. Cukorbetegség (diabetes mellitus).
3. Egyéb súlyos endokrin- és anyagcserebetegségek.
A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek
1. Coeliákia
2. Dermatitis herpetiformis Duhring, lineáris IgA dermatózis
Egyéb támogatások részletezését megtaláljátok az egyesület honlapján.
Forrás:
A cikkben megtalálható linkeken kívül: Startcsomag 2010
A cikket lektorálta:
Schummel Judit
Pearl79
