Egészségügyi szakemberek becslése szerint a betegségek 70 százaléka megelőzhető lenne. Érzelmeink, viselkedésünk, vagy az életünkben hosszabb távon jelen lévő stressz, a pszichoszociális és viselkedési tényezők gyakrabban ássák alá egészségünket, mint hinnénk.
Amíg egészségesek vagyunk, nagyon ritkán gondolunk abba bele, hogy milyen jelentősége van annak, hogy meddig maradunk egészségesek, vagy életünk során mikor betegszünk meg szív- érrendszeri, endokrinológiai vagy daganatos betegségben, lesz-e a gyomor- bélrendszert érintő vagy termékenyégi problémánk. Pedig nem kis kihívást jelentenek ezek az állapotok az egyén, a család és a társadalom számára egyaránt - mondja Ali Emire egészségpszichológus.
Az egészségpszichológia az alkalmazott pszichológia egy viszonylag új ága, amely a 70-es évektől a pozitív pszichológia megjelenésével indult fejlődésnek. Ötvözi a pszichológiai és egészségtudományi ismereteket. Magyarországon évtizedek óta szakirányként választható a pszichológus mesterképzésben és 2013-ban már az alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus képzés is elindult, mégis elég kevés helyen, talán csak egyetemi klinikákon és néhány magánegészségügyi intézményben lehet találkozni egészségpszichológusokkal.
Az egészségpszichológia nem a mentális, hanem a testi betegségekkel és az egészségmegőrzéssel foglalkozik - magyarázza Emire, aki elárulja, hogy három év orvostudományi egyetemi tanulmány után választotta hivatásául a pszichológiát és döntött az egészségpszichológia szakirány mellett. Magyar és külföldi kórházakban végzett nyári munkái alatt tapasztalta meg, hogy az emberi kapcsolat, az odafigyelés, meghallgatás milyen erővel bír, és milyen sokat jelent a fiatalabb és idősebb betegek számára egyaránt.
A krónikus beteggé válás krízist jelent az egyén és a család számára egyaránt, a vele való megküzdést pedig számos pl. lelki tényező befolyásolja. Nem mindegy, hogy mit gondolunk és mit tudunk a betegségünkről, mennyire érezzük akadályoztatva magunkat korábbi szerepeink, feladataink vitelében, mit jelent számunkra a betegszerep, tudunk-e bízni a gyógyulásunkban, a túlélésben, mennyi és milyen mértékű fájdalommal kell megbirkóznunk, hogyan tudunk együtt élni a fájdalommal, hogyan használjuk saját erőforrásainkat, aktívak vagy passzívak vagyunk-e a gyógyulás során... és lehetne még hosszan sorolni a felmerülő kérdéseket, amik jelzik, hogy mennyire összetett, sok tényezős helyzetről van szó. A betegség okozta krízisen való átvezetés lehet az egészségpszichológus egyik feladata.
Mit csinál még az egészségpszichológus?
Az egészségpszichológus a testi betegségek kezelése és a rehabilitáció során orvosokkal, dietetikusokkal, gyógytornászokkal együttműködve vehet részt a gyógyítási folyamatban azzal a céllal, hogy az életminőség javításához a pszichológia eszközrendszerével hozzájáruljon. Azok számára, akik felismerték, hogy a viselkedési tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás stb.) az életükben jelen lévő stressz és pszichoszociális faktorok ( pl. munkavégzés sajátosságai, munka-magánélet egyensúlya vagy konfliktusa, a jóllétet aláásó tényezők stb.) veszélyeztetik testi-lelki egészségüket, valamilyen betegség kialakulásának kockázata felerősödött, azokat egészségük hosszú távú megőrzésében tudja támogatni a káros szokások hátterének feltérképezésével, pszichoedukációval, új készségek tanításával, saját erőforrások felismertetésével és mozgósításával.
Miért és mikor forduljunk egészségpszichológushoz?
„Először egy kutatási adatot idéznék” - mondja Ali Emire -, „ami alátámasztja azt a gondolatot, hogy az a szülő, aki magán segít, az valójában a gyermekén is segít.
Az a szülő, aki sikeresen küzd meg egy nehézséggel, az egyúttal a gyermekét is támogatja, hogy egészséges, önmagával elégedett felnőtté tudjon válni.”
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) által 2010-ben végzett felmérésből kiderült, hogy a szülők 73%-a számolt be a családi kötelezettségekről, mint a stressz jelentős forrásáról. Riasztó a stressz szintje és az egészség közötti kapcsolat: az elhízott szülők 34%-a tapasztal magas stressz-szintet, szemben a normál testsúlyú szülők 23%-ával. A felmérésből az is kiderült, hogy az elhízott szülőknek nagyobb valószínűséggel vannak túlsúlyos gyermekeik. Tudjuk, hogy a gyerekek a szüleik viselkedését mintázzák, beleértve azt is, hogy hogyan kezelik a stresszt. Ezért azok a szülők, akik egészségtelen módon küzdenek meg a stresszel, azt kockáztatják, hogy ezt a viselkedési mintát adják át gyermekeiknek. Ezzel szemben azok a szülők, akik sikeresen küzdenek meg a stresszel, jobb készségeket és egészséget támogató szokásokat adnak át gyermekeik és az egész család számára. Az elhízás problémája maga után vonja számos betegség korai megjelenését, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi betegségek stb.
Az egészségpszichológussal való együttműködés segíthet helyreállítani az egyensúlyt azáltal, hogy segítséget nyújt az egyén pozitív erőforrásainak mozgósításában, a stresszcsökkentő technikák elsajátításában és az általános egészségi állapot javítását célzó viselkedésbeli változtatásokban.
K.
