Elrabolt gyerekek. Gyerekkereskedő apácák. Vagyonok cserélnek gazdát egy halottnak hazudott csecsemőért.

Kép: Stockfresh

„Antonió – intette halálos ágyához az idős ember a fiát. Antonio, fiamként szerettelek, de nem az én gyermekem vagy! – hangzott el a vallomás. Zaragozában, egy nővérként dolgozó apácától vettelek egy ház áráért. Anyádnak azt mondták, meghaltál a szülés után”.

Újabb epizód egy mexikói szappanoperából? Valami ócska forgatókönyv? Legkevésbé sem. Sajnos a spanyol valóság. A közelmúltban derült ki, hogy a negyvenes évektől, a Franco-diktatúra kezdetétől egészen a kilencvenes évek elejéig a spanyol kórházakban több ezer újszülöttet vettek el az édesanyjától, és adtak (el) más családoknak. Eleinte az ideológiai átnevelés érdekében, majd a meggyőződés mellett a mocskos anyagiak fejében zajlottak a sötét üzelmek. Kezdetben a hatóságok kifejezetten büszkék voltak a cserékre, és évente közöltek statisztikákat arról, hogy hány gyereket „menekítettek meg” a – politikailag nem megfelelő nézetű – szüleiktől. Aztán már a pénz beszélt. Az adoptáló családok átlagban nyolcezer dollárt fizettek egy-egy babáért.

De az anyagiak mellett a gyerekkereskedők állítólag mélyen meg voltak győződve arról, hogy a gyerekeknek sokkal jobb, ha nem egyedülálló, elvált nők vagy megbízhatatlan, „nemkívánatos” szülők nevelik fel őket, hanem egy „rendes”, hagyományos, konzervatív értékeket képviselő családba kerülnek – írja az [origo]. A feltehetően több gyerekrablási ügyben is érintett Eduardo Vela madridi klinikáján például egy újságíróval, az érintett orvos egy fémfeszülettel hadonászva közölte, hogy mindig Isten nevében cselekedett, és a gyerekek érdekeit nézte, az anyákat pedig védte.

A képlet egyszerű volt. Végy egy egyedülálló vagy sokgyerekes anyát nem sokkal a szülés után, mondjuk egy ápolónő közölje velük, hogy a gyermekük meghalt. Ha az anya látni akarja a holttestet is, a hűtőből az erre a célra félretett holttestet mutasd meg. Ha makacskodik, esetleg meg lehet fenyegetni, hogy börtönbe kerül, például házasságtörés miatt. Nézd meg a gyerekre várók listáját. Vedd el a pénzt a vevőtől.  Hát így.

Az apácák és a papok jelentős részt vállaltak a kórházak, iskolák és gyerekotthonok működtetésében, ahol listákat vezettek a gyermekre váró szülőkről, majd az orvosok segítségével lebonyolították a gyerekcserét.

„Nem vagyok őrült, és végre a családom is hisz nekem” – mondta a BBC-nek az egyik édesanya, Manoli Pagador, akinek az elsőszülött fiát vették el 1971-ben.

A spanyol igazságügyi minisztérium a gyerekrablások számát nem merte megbecsülni. Az üggyel foglalkozó szervezet viszont úgy becsüli, 300 ezer gyereket rabolhattak így el a szüleiktől. A szervezet által működtetett DNS-bank segítségével eddig hat gyereket hoztak össze a vér szerinti szülőkkel.

Az ügy első vádlottját – a most nyolcvanéves apácát, Maria Gomez Valbuenát – aki április közepén állt bíróság elé, spanyol püspökök támogatásukról biztosították. Ő a vád szerint 1982-ben lopta el egy nő újszülött gyerekét egy madridi kórházban.

Egyelőre sem a spanyol hatóságok, sem a politikusok nem hajlandók emberiesség elleni bűncselekményként vizsgálni a gyerekrablási ügyeket. Spanyolországban még mindig érvényben van az az amnesztia, amelyről Franco halála után állapodtak meg a pártok a békés demokratikus átmenet érdekében. A spanyol kormány azt is visszautasította, hogy vizsgálóbizottságot állítson fel a gyerekrablási ügyek feltárására, ami érthetően feldühítette a több ezer érintett családot – írja az [origo].

1971, 1982.  Egész a kilencvenes évek elejéig. De hisz ezek akár mi is lehetnénk – gondoltam. Mi, a BA olvasói. Én, a férjem, a testvérem, vagy a barátnőm egy másik életben, egy másik országban. A dolog döbbenetes és megrázó. Az anyák érzései pedig elképzelhetetlenek lehetnek.

Vajon én kételkedni kezdenék jómódú szüleimben, vagy csak abban ébred gyanú, akinek a viszonya viharos felmenőivel? Akarnám tudni, ki szült valóban? Dühös lennék rá? Vagy csak a hazug kereskedőkre? Annyi kérdés merült fel bennem. És vajon az anyák min mentek keresztül? Ebbe bele sem mertem gondolni.

Ti mit gondoltok? Fel lehet ezt dolgozni ép ésszel egy anyának?

Center