Először is: BÚÉK mindenkinek. Arra gondoltam, hogy az újesztendőt valami olyasmivel kellene kezdeni, ami nem túl kalóriadús, szezonális alapanyagokat tartalmaz, és mégis finom. Aztán meggondoltam magam. Már ami a nem túl kalóriadús kitételt illeti.

Ebben a hideg téli időben nekem még mindig jól esnek a nehezebbnek mondott ételek, kiadós levesek, ezért inkább ezekből válogattam. Ezek amolyan szívet-lelket melengető ételek, comfort-foodok, amiket jól esik a szánkózás, hógolyózás után a melegben fogyasztani. A szezonális alapanyagokhoz azért igyekszem tartani magam, diétázni meg jobban ráér az ember lánya, ha halvány reménysugárként látszik annak lehetősége, hogy a télikabát helyett valami könnyebb ruhadarabot is fel lehet venni.

Elsőként egyik kedvenc levesem következik, ami hatalmas adag ugyan, de én és a lányom is képesek vagyunk napokig rájárni. Szerintem ez is egyre finomabb, minél tovább áll, ráadásul az otthon fellelhető mindenféle maradék zöldség hasznosítására is megfelel. Mehet bele bármi, de a sütőtököt például nem javasolnám.

Minestrone

egy nagy fej hagyma
két sárgarépa
két fehérrépa
egy ökölnyi zellergumó
egy cukkini
egy krumpli
egy doboz vörösbab
4-5 brokkolirózsa
10 dkg kelkáposzta
4 gerezd fokhagyma
egy doboz hámozott paradicsom
két marék száraztészta
egy ág rozmaring
friss bazsalikom
két evőkanál pesto
só, olívaolaj
a tálaláshoz parmezán

Nagy lábosban olívaolajat melegítek és üvegesre sütöm benne a hagymát. Ráteszem a kisebb darabokra vágott répaféléket és zellert, pár percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a feldarabolt cukkinit és burgonyát, ezzel is kevergetem egy kicsit, majd beleszórom a lecsepegtetett és lemosott vörösbabot, és hozzáadom a hámozott paradicsom-konzervet is. Ízesítem a sóval, zöldfűszerekkel, beledobom a fokhagymagerezdeket és annyi vízzel öntöm fel, hogy jó sűrű levest kapjak. Ezt az egyveleget kb. egy óráig főzöm, ekkor beledobom a brokkolit, a felcsíkozott kelt, valamint a száraztésztát is, és addig főzöm a levest, amíg mindezek megpuhulnak. Végül két evőkanál pestóval adom meg az ízét. Reszelt parmezánnal tálalom.

A korábbi posztokból már sejthető, hogy kedvenc téli alapanyagaim egyike a savanyúkáposzta. Nem túl drága, tele van vitaminnal, és nagyon jó egytálételek készíthetők belőle, erre jó példa a következő recept. Szintén hatalmas adag, de mint tudjuk, a káposzta felmelegítve is jó.

Rakott káposzta

80 dkg darált sertéshús
1.5 kg savanyú káposzta
1 nagy fej hagyma
15-20 dkg jóféle szárazkolbász
3 gerezd fokhagyma
pirospaprika
frissen őrölt feketebors
15 dkg főtt rizs
10 dkg kolozsvári húsos füstölt szalonna
4-5 dl tejföl

Olajon megpirítom a hagymát, rádobom a darált húst, a felkarikázott kolbászt, a felaprított fokhagymát és fehéredésig sütöm. Amikor levet enged, megpaprikázom, sózom, borsozom, puhára főzöm. Ha kész, belekeverem a rizst. (Nem árt, ha van egy kis szaftja, amit a rizs felszívhat). A savanyú káposztát kimosom és kinyomkodom, ha túl savanyú, és egy kis víz hozzáadásával 20 percig párolom. Ha mindent előkészítettem, következik az étel összeállítása.
Egy nagy tepsit vékonyan kiolajozok, ha olyanom van, meghintem zsemlemorzsával. A káposzta felét a tepsibe terítem, ráteszem a rizses-húsos masszát és beborítom a káposzta másik felével. Jó vastagon megkenem tejföllel a tetejét, vékony szalonna-szeletkéket teszek rá és előmelegített sütőben kb. egy óra alatt megsütöm. Akkor jó, ha a tejfölt beszívta és a szalonna pörcösre sült. Tálalásnál jó friss fehérkenyeret és további tejfölt kínálok hozzá.

Végül jöjjön egy édesség is, a mazsolás fánk, (scone) a skótok tradicionális süteménye, mely az ötórai tea mellett mindig megtalálható és eperlekvárral, meg gyengén felvert tejszínhabbal fogyasztják. Mi is így próbáltuk ki, nagyon ízlett – még szerencse, hogy nyáron majdnem húsz üveg eperlekvárt tettem el, legalább van mihez enni.

A recept a Szakácsok Könyvéből származik.

Skót mazsolás fánk

10 dkg mazsola
egy csésze hideg tea
1 evőkanál rum
36 dkg liszt (27 dkg finomliszt+ 9 dkg rétesliszt)
4 teáskanál sütőpor
10 dkg puha vaj
8,5 dkg cukor
egy citrom reszelt héja
2 kis tojás
1 dl tej
1-2 evőkanál tejszín a lekenéshez

A mazsolát a rummal elkevert teába áztatom egy-két órára (nálam fél óra volt erre). A lisztet a sütőporral összeszitálom. Mély keverőtálban a vajat a cukorral és a reszelt citromhéjjal jól kikeverem, majd több részletben hozzáöntöm a kissé felvert tojásokat is és ezzel is jól összedolgozom. Ezután fokozatosan keverem hozzá a tejet, amíg sima, csomómentes masszát nem kapok. Apránként hozzáadom a sütőporral vegyített lisztet, és sima rugalmas tésztává gyúrom a masszát. Ekkor beledolgozom a jól lecsepegtetett mazsolát is, és folpackba csomagolva pár órára, vagy akár egy éjszakára a hűtőbe teszem. Utána lisztezett munkalapon két centi vastagra nyújtom és fánkszaggatóval, vagy pohárral kiszaggatom. A süteményeket sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, a tetejüket csipet sóval és cukorral elkevert tejszínnel megkenem, Előmelegített 210 fokos sütőben 15-18 percig sütöm. Megpróbálok várni, amíg legalább langyosra hűl, és a fent leírt módon tálalom.

Továbbra is örömmel várom a kommentjeiteket és témajavaslataitokat!

Zsuzsi főz