A múltkori poszthoz írt kommentek közt Lapis Lazuli jelezte, hogy szívesen olvasna kelt tésztával készülő süteményrecepteket. Ezen a héten az ő kérésének próbálok eleget tenni.

A kelt tészta nálam sokáig mumus volt a konyhában, biztos azért, mert anyukám sose készített. Meg persze azért is, mert az első próbálkozások kudarcba fulladtak. Ez egyrészt az élesztőnek, másrészt a nem megfelelő sütőnek volt köszönhető. Aztán váltottam: biztos feltűnt nektek, hogy porélesztőt használok, ugyanis ebben még sose csalódtam. És persze kellett egy jó sütő is, aminél pontosan lehet állítani a hőfokot, van légkeverés, alsó-felső sütés és egyéb nyalánkságok.

A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek, a felhasznált folyadék (tej) pedig langyos, de semmiképp se forró, mert attól elpusztulnak az élesztőgombák. A friss élesztőt a langyos, egy kevés cukorral édesített tejben fel kell futtatni, a szárazélesztőnél ez kimarad, azt egyenesen a lisztbe kell keverni. A tésztához felhasználandó vajat mindig felolvasztva, langyosan adjuk a masszához, de vaj helyett olajat is használhatunk, könnyű lesz tőle a tészta állaga.  A kelesztést langyos helyen végezzük, erre a 40 fokra előmelegített sütő is jó lehet, de radiátor közelébe is tehetjük a letakart tésztát. A sütést az első tíz percben érdemes nagyobb hőfokon (200, illetve légkeverésnél 180 fok) végezni, majd visszavenni 180-160 fokra, hogy belül is átsülhessen a tészta.  Másik technika, hogy hideg sütőbe tesszük a már megkelt tésztát, hogy amíg a sütő felmelegszik, tovább kelhessen a sütemény. Érdemes a sütőbe kevés vizet tenni és azzal együtt melegíteni, vagy a felforrósított sütőbe egy deci vizet önteni, mert ezeknek a tésztáknak jót tesz a gőz.

Kelt ostoros rétes

Ez az egyik abszolút kedvenc nálunk, ha kelt süteményről van szó. A recept egy 2010-es Rama naptárból származik, keveset módosítottam csak rajta. Érdemes kipróbálni, a siker biztos vele. Aki nem akar a fonással annyit pepecselni, ne hat, hanem négy részre ossza a tésztát, ezeket töltse meg, és egyszerűen csak sodorja össze. Gyakran szoktam én is így csinálni.

60 dkg liszt
3 tojássárga
7 dkg olvasztott vaj
4 dl langyos tej
3 evőkanál kristálycukor
5 dkg morzsolt élesztő (egy csomag szárazélesztő)
csipet só

A töltelékhez

20 dkg puha vaj
15 dkg barnacukor
4 evőkanál keserű kakaópor

A tetejére:
a tésztából kimaradt tojásfehérje

A tészta hozzávalóiból rugalmas, inkább lágy tésztát dagasztok robotgép segítségével, akkor jó, ha elválik az edény falától. Letakarom és meleg helyen duplájára kelesztem, ez kb. egyórás művelet.
Amíg a tészta kel, a tölteléket elkészítem, ehhez a hozzávalókat simára keverem.
A megkelt tésztát átgyúrom, hat részre vágom. A hat darabot lisztezett munkafelületen téglalap alakúra nyújtom, s vékonyan megkenem a teljes felületet a töltelékkel. A két rövidebbik oldalnál kb. egy centire behajtom a tésztát és hosszanti oldalánál feltekerem, mint a bejglit. Ezt minden tésztadarabbal eljátszom, majd három-három rudat összefonok, így két szép kis fonott kalácsom lesz. Egy szűk tepsit – amibe a kalácsok épphogy beleférnek – sütőpapírral kibélelek, belefektetem a kalácsokat és hagyom 10 15 percig pihenni őket. Ezalatt a sütőt 180 fokra – légkeverésen 160 fokra – előmelegítem. A pihentetés után a kalácsokat megkenem a tojásfehérjével, és kb. 45-50 perc alatt aranybarnára sütöm.
Nem javaslom, hogy bárki langyosan/melegen megkóstolja, mert akkor még kihűlni sem lesz ideje, pedig hidegen is nagyon puha, finom.

Kalács (a Macikonyha blog receptje alapján)

50 dkg liszt
3 púpos evőkanál cukor
6 dkg olvasztott vaj
2 tojás sárgája
3 dl meleg tej
egy csomag porélesztő
egy mokkáskanál só
két szűk marék mazsola

A lisztet és az élesztőt elkeverem. A tojássárgát a vajjal, 2 dl tejjel és a cukorral, meg a sóval összekeverem, és a folyadékhoz folyamatosan adagolom a lisztet és a maradék tejet. Robotgéppel addig dagasztom az egyveleget, amíg ruganyos, hólyagos tésztát nem kapok. (Ha a liszt még további tejet venne fel, természetesen lehet hozzáadni, de nekem a 3 dl bőven elég volt.) A tésztát konyharuhával letakarva meleg helyen duplájára kelesztem. Ezután jól átgyúrom és ekkor dolgozom bele a mazsolát is. Elfelezem és mindkét adagból egy-egy kb. 40 centis rudat sodrok, a sodrás közben meg is tekergetem a tésztát. Ezután a két rúdból négyes fonással kalácsot csinálok (tényleg érdemes megnézni a videót). A megformázott tésztát sütőpapírral kibélelt téglaformába teszem és még fél órát kelesztem. Eközben a sütőt 170 fokra előmelegítem. A másodjára megkelt kalácsot a tésztából kimaradt tojásfehérjével megkenem és kb. 45 perc alatt készre sütöm. Rácsra téve hagyom kihűlni.

A massza felébe lehet pár deka kakaót tenni és így összefonni.

Tipp: kenyér- és kalácsformázási videók kenyér-és kalácsformázási videók.

Túrós bukta

A tésztához:
50 dkg liszt
egy csomag száraz élesztő (vagy fél csomag, ha egy kiló liszthez elegendőt veszünk)
2 tojássárga
3 evőkanál porcukor
2-3 evőkanál olaj,
langyos tej (kb 3-4 dl)
csipet só
3 dkg vaj a tepsihez
fél deci cukros tej a tetejére

A töltelékhez:

25 dkg túró
mazsola beáztatva
fél citrom leve és reszelt héja
egy mokkáskanál vanília-kivonat
2-3 evőkanál cukor
1-2 evőkanál tej

Tálba teszem a lisztet, tojássárgát, cukrot, rászórom az élesztőt, egy csipet sót és annyi langyos tejjel dagasztom be, hogy egy lágyabb kelt tésztát kapjak. Jól kidolgozom, majd beleöntöm az olajat és ezzel megint jól összedolgozom. Letakarva duplájára kelesztem. Közben a tölteléket is elkészítem: a túrót áttöröm, a cukorral, citrommal, vaníliával összekeverem, beleteszem a lecsepegtetett mazsolát is. Ha túl száraz, egy-két evőkanál tejjel lazítom.

Ha a tészta megkelt, lisztezett deszkán kisujjnyi vastagra nyújtom, 15 téglalapot vágok belőle. Ezek alsó szélére teszek egy púpos teáskanál tölteléket, a tészta két szélét ráhajtom, és feltekerem. Kivajazott tepsibe fektetem és előmelegített 200 fokos sütőben sütöm tíz percig, majd 180 fokon fejezem be a sütést. Ha a bukták már átsültek, de a tetejük még nem piros – kb. 30 perc után – forró cukros tejjel meglocsolom őket, ettől foszlósabbak és pirospozsgásabbak lesznek. A tejes locsolkodás után még tíz percig sütöm, majd langyosra hűtve tálalom, így a legjobb.

Gesztenyés (diós/mákos) kifli

Ez egy élesztős-omlós tésztájú kifli, a tészta érdekessége, hogy nincs benne tojás, de a bele tett tejföltől mégis puha, omlós lesz a végeredmény. A húsvéti asztalra is melegen ajánlom bájgli helyett.

50 dkg liszt
25 dkg vaj
2 dkg élesztő
1 dl langyos tej

2 dl tejföl
egy evőkanál cukor
csipet só
30 dkg gesztenyemassza
kevés rum (elhagyható)
vaníliás porcukor

A tésztához a lisztet a vajjal elmorzsolom, majd hozzáadom a tejben felfuttatott élesztőt (szárazélesztő használata esetén nem kell futtatni, ekkor a tejet közvetlenül a tésztába öntöm) és a tejfölt. Beleszórom a cukrot meg egy csipet sót és jól kidolgozom; lágy kelt tészta lesz belőle. Letakarva egy órát kelesztem. Ezután a tésztát kinyújtom, nagy kerek pogácsaszaggatóval kiszaggatom és kifliket készítek. A tölteléknek való gesztenyemasszát én még plusz rummal ki szoktam keverni, de ez nem kötelező. Minden tésztakarika felső szélére teszek egy kevés tölteléket, majd felgöngyölöm a tésztát. A kapott rudacskát középen meghajlítom, így kapok nagyjából kiflialakzatot. A sütőt 180 fokra előmelegítem, a kifliket sütőpapírra fektetem és kb. 15 perc alatt kisütöm. Még melegen vaníliás porcukorba forgatom.
Nekem ebből kb. 25 darab nagyméretű sütemény jött ki, de jó kézügyességgel rendelkezők akár 40 darabot is kihozhatnak, úgyhogy jó kiadós a tészta. Meg persze finom is.

Jó főzőcskézést a hétvégére, és továbbra is várom a kommenteket, témajavaslatokat!

Zsuzsi főz