Nemrég készítettünk interjút Dr. Szabó Hajnalka neonatológussal a koraszülöttek életkilátásairól. Most a koraszülöttséggel kapcsolatos légzési rendellenességekről, asztmáról kérdeztünk.
Van az asztmás tüneteknek jellegzetes előfordulási ideje?
Asztmatikus tünetek az év minden részében előfordulnak, de gyakrabban jelennek meg ősszel, melynek oka részben a parlagfű és a feketeüröm pollenek, de elkezdődik az iskola is, és megjelennek az első légúti vírusok, melyek szintén beindíthatják az arra hajlamosaknál az asztmatikus tüneteket.
A koraszülötteknél is megfigyelhető a szezonális jelleg?
Szezonhoz egyáltalán nem köthető, hogy a koraszülöttek panaszai mikor jelentkeznek – náluk gyakorlatilag bármikor előfordulhatnak asztmás jellegű tünetek.
Náluk is ugyanolyan a kezelési módszer, mint a nem koraszülöttként világra jöttek esetében?
A koraszülöttség miatt fellépő asztmatikus tüneteket mutató gyermekek nem reagálnak olyan jól a gyógyszerekre, mint a nem koraszülött asztmások. Ennek oka, hogy nekik egészen más mechanizmus miatt van préselő légzésük.
Mi ennek az oka?
A koraszülötteknek szűkebbek a légútjaik – ha valódi koraszülött volt és gépi lélegeztetésre szorult, akkor intubálva is volt. Ez sosem múlik el igazán nyomtalanul, mert a szervezet reagál arra, hogy a légutakban a nyálkahártyát irritáló, idegen anyag volt, így emiatt is jelentkeznek a tünetek. Fontos elkülöníteni a belégzési és kilégzési nehezítettséget. Ha pl. légúti porcok fejletlensége miatt kutyaugatásszerű köhögés, kukorékoló hang jelentkezik, a belégzés nehezített. Őket is másképpen kell kezelni, mint akik könnyedén beszívják a levegőt, de a hörgők görcse vagy szűk mivolta miatt nem tudják könnyen kifújni azt. Tehát a betegek másik részénél a kilégzéssel van baj.
Hogyan függ össze a koraszülöttség és a későbbi asztma megjelenése?
A koraszülöttnek van asztmatikus tünete, ami viszont nem asztma. Azért van, mert kevesebb léghólyagocskával, és hosszabb, vékonyabb légutakkal születik. A léghólyagocskák biztosítják a légutak megtartását, mintegy kipányvázzák, rögzítik a mellhártyára. Így ha nincs elég léghólyag, azok beszűkülnek. Mit fog csinálni ilyenkor a koraszülött? Préselni fog, mint egy asztmás. Csak amíg asztmás rohamban adunk rohamoldót és húsz perc múlva kitágul a légút és elmúlik a roham, addig a koraszülöttnek ebben az esetben hiába adunk, nem működik. Ez az, amit nehezen lehet felmérni, de az orvos és egy idő után a szülő is észlelni fogja a különbséget a két állapot között. A vigasz az, hogy a koraszülöttséggel összefüggő légzészavar a korral és a növekedéssel javulni fog, hiszen a légutak is növekednek és tágulnak idővel.
Hogy lesz asztmás a koraszülött?
A koraszülöttek populációjában gyakoribb a légúti hiperreaktivitás. Ez azt jelenti, hogy a légút izmai fokozottabban reagálnak egy vírusfertőzésre, egy allergénre, vagy a fizikai terhelésre. Ezt már sokkal jobban lehet kezelni. Azon kívül, hogy valaki koraszülött, az asztma kialakulásához kell, hogy a családban a felmenők között már találjunk a szülők, a nagyszülők között asztmatikus, szénanáthás, ekcémás megbetegedéseket, vagyis a genetika meghatározó tényező. Lényeges az is, hogy csecsemőkor alatt milyen vírusfertőzések zajlanak le a gyermek szervezetében. Van néhány olyan légúti vírus, amely beindítja az asztmatikus mechanizmust.
Tudjuk, hogy melyek ezek a vírusok?
A két legismertebb vírus a Respiratory Syncitial vírus (RSV) és a Humán Rhinovírus (HRV). Utóbbi minden életkorban előfordul, és ez felel az őszi „asztma-járványért”. Az RSV főleg csecsemőket betegít meg, veszélyeztetett a koraszülött populáció és a koraszülött tüdőbetegségben szenvedő populáció. A 32. hét előtt születetteknek egyébként létezik erre oltás, amely megvédi a babákat a megbetegedéstől.
Köszönjük a válaszokat!
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
