Egyre több ismerősömnél látom, hogy a kisgyermeknek vagy babának is készítenek saját profilt a közösségi oldalakon. Bizonyos felületek nem teszik lehetővé, hogy 13 év alatti fiatalok hozzanak létre profilt, de ez a szabály könnyen áthágható, hamis születési idő beírásával. Természetesen ezt sokáig még a szülő „gondozza”, de egyre fiatalabb korban jelennek meg a gyerekek a közösségi oldalakon.
A 2010-es Eu Kids Online II kutatás szerint a 9-16 éves magyar fiatalok kétharmada rendelkezik saját profillal. Minden második gyereknek egynél több regisztrációja van. Korábban a gyerekek 46 százaléka az IWIW, 44 százaléka pedig a MyVIP felhasználója volt, de azóta elmondható, hogy a Facebook vette át hazánkban is a vezető szerepet. Egy 2012-es felmérés szerint a Facebook-használók 9 százaléka 9-15 év közötti, 8 százaléka pedig 16-17 éves. (A magyar Facebook-felhasználók száma 2012 februárjában 3,9 millió volt.) A Facebook 2011-től számos új szolgáltatást vezetett be, melyekkel lehetőség nyílik még több adat megosztására, közzétételére. Ez újabb feladatok elé állítja a szülőket, hiszen nekik kell megtanítani a gyerekeket az oldalak helyes használatára.
Sajnos a legtöbb közösségépítő oldalon nincs akadálya a kiskorúakkal való kapcsolatfelvételnek. Azoknak is elérhetőek bizonyos személyes adatok, akik nem tartoznak a felhasználó visszaigazolt ismerősei közé. Sajnos előfordul, hogy külső kereső találatként kidobja az érintett adatlapját. A személyes beállítások gyakran annyira bonyolultak, hogy a felhasználó nem képes egyedül megtalálni azokat a lehetőségeket, amikkel saját profilját elrejtheti az illetéktelen kíváncsiskodók elől. Az Európai Bizottság 2011-ben úgy döntött, egy átfogó stratégia keretében foglalkozik a fiatal közösségi oldal felhasználók védelmével. (Természetesen foglalkoznak a különféle kép- és videomegosztókkal, blogíró oldalakkal, hálózatépítő funkcióval bíró oldalakkal, vagy azokkal, ahol lehetőség van személyes adatlapok létrehozására, vagy naprakész információk megosztására.)
A 2010-es kutatás szerint a gyerekek 60 százaléka a család által közösen használt gépen internetezik, 42 százaléknak van saját asztali gépe, 8 százalék pedig laptoppal rendelkezik. Az elmúlt másfél évben nőtt a laptoppal rendelkező fiatalok száma, és a mobiltechnológia gyors fejlődésének köszönhetően egyre többen interneteznek mobiltelefonról. A szülők 83 százaléka tisztában van azzal, hogy gyermeke közösségi oldalakat látogat, gyakran előfordul, hogy ők maguk is felkeresik az oldalt, hogy gyermekük ténykedését nyomon kövessék. Az EU Kids Online II kutatás az Európai Unió 25 országában készített felmérést a fiatalok internethasználatáról, melyből kiderült, hogy a magyar fiatalokat átlagos internethasználat, de a biztonságos netezéssel kapcsolatban alacsonyabb tudásszint jellemzi. A közösségi hálózatok használatában viszont messze az átlag felett álnak a magyar gyerekek (25 országból a 9-16 éves felhasználók köréből). A legnagyobb gondot nem a szexuális tartalmakkal való találkozás vagy ilyen irányú zaklatás jelenti. A zaklatások jelentős része ismerőstől, iskolatárstól érkezik. Sajnos ha ez megtörténik, a szülők csupán 10 százaléka értesül róla. (az európai átlag: 22 százalék) Online zaklatásban 100 gyerekből hatnak volt része, ami megegyezik az uniós átlaggal, viszont a szülők száz esetből csak négyről szereztek tudomást a vizsgált időszakban.
A 11-16 évesek 40 százaléka úgy gondolja, hogy a közösségi oldalon található információk részben vagy teljesen megfelelnek a valóságnak. Biztosan mindenki találkozott már beteg kisgyerekek, szegény családok, gazdátlan állatok képeit felhasználó körüzenetekkel, melyek azt ígérik, ha megosztod vagy „lájkolod” őket, pénzhez jutnak. Ez természetesen nem igaz. Sajnos többéves csalások is felbukkannak újra. Van, hogy valós rendőrségi felhívást írnak át, vagy tűzdelnek meg hamis információkkal vicces kedvű felhasználók.
Évek múlva az én családomban is fel fog merülni a probléma. Nem tudni, hogy 7-8 év elteltével hol fog tartani a technika, milyen platformokat fognak használni a fiatalok. Én nem tartozom azok közé a felhasználók közé, akik késztetést éreznek, hogy minden percben minden gondolatukat megosszák a közösséggel. Nem tartom helyesnek, ha valaki intim családi fotókat vagy félmeztelen képeket oszt meg, vagy ha egyértelmű utalásokat helyez el az üzenő falán az anyagi helyzetéről, vagy arról, mikor utazik el. Mert később ezek miatt kellemetlen helyzetbe kerülhet és a megosztott, lájkolt, megjelölt képek nem megfelelő beállítások mellett ki tudja, kinél kötnek ki. Van, akit ez egyáltalán nem zavar, mert a korral jár, hiszen anno sokan a mobiltelefont is kétkedve fogadták.
A webkamera is lehetőséget adhat bűncselekményre, volt olyan eset, hogy felnőtt férfi kért fiatalkorú lányoktól meztelen képeket. Vannak cégek, akik kamu account létrehozásával próbálnak vevőkört bővíteni, olyan adatokat megadva a fiktív személy adatlapján, amiről a gyanútlan felhasználó azt hiheti, talán ismeri. Sajnos ebben még a felnőttek sem mindig elég okosak, ahogy egy blogon olvastam, a 28 éves, fiktív egyedülálló nő profilja tarolt a visszaigazolásokban. Mindenki azt hitte ismeri – vagy ismerni szeretné. A fiatalok egyre inkább a netet használják „találkahelyül”, egyre több időt töltenek a gép előtt. Ez lelki problémákat okozhat, pláne akkor, ha az amúgy is bizonytalan kamaszgyereket inzultálják a neten, vagy nem kap elég pozitív visszaigazolást a barátaitól. Szóval a lehetséges problémák sora végtelen.
Most úgy gondolom, a legfontosabb a tájékoztatás, a segítség megadása és a bizalom kiépítése. Azért, hogy tudja, szólhat, bármikor, bármiért. De ha megnézem a fentebb említett kutatást – 100 esetből négyszer tájékoztatta a fiatal a szülőt a zaklatásról – elbizonytalanodom. Nem fogok kémprogramot küldeni a gyerekre, és a jelszavát sem fogom kikényszeríteni belőle. Szeretném, ha bizalomra épülne a kapcsolatunk. De ez nem jelenti azt, hogy mindent megengednék.
A szülők leleményesek, egy apuka például olyan programot keres a neten, ami a komplett naplózást átirányítja a kamasz gépéről az övére. Van, aki arról érdeklődik, hogyan lehetne feltörni a gyerek oldalát. Ezek a megoldások azonban tévútra visznek, mert csak még komolyabb bizalomvesztéssel járnak. De mi van akkor, ha már megtörtént a baj? Ha a szülő egy mondatot sem tud kihúzni a tiniből, közben pedig látja, hogy „valami gond van”? Az egyetlen, amit a szülő tehet, hogy maga is létrehoz egy profilt és ismerősnek jelöli gyermekét, így legalább lesz egy kis betekintése a gyerek virtuális birodalmába. Aztán reménykedhetünk, hogy megfelelő döntéseket fog hozni. Ti mit gondoltok erről?
Juditty
Forrás:
http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=1028
http://einclusion.hu/2011-10-02/eu-panasz-vdje-a-gyereket-a-facebook-uzsonnt-ne-adjon/
http://www.netkutatasok.hu/search/label/tanulmány
http://www.sg.hu/cikkek/73631/tul_fiatal_gyerekek_is_vannak_kozossegi_oldalakon
http://einclusion.hu/2010-11-05/a-netezo-gyerekekre-nem-a-cukrosbcsi-hanem-a-sajt-haverja-veszlyes/
http://internethotline.hu/common/file-servlet/document/53/default/doc_url/harmadik_resz.pdf
