Először felfedezzük a közvetlen környezetünket, aztán egyre tágulhat a kör. Így képzelnénk, de mintha nem így lenne: a budapestiek néha Budapestről, a győriek Győrről tudhatnak megdöbbentően keveset, épp mert ott van az orruk előtt. A főváros gyerekekkel való megismertetését már több rokonszenves kezdeményezés támogatja: most épp a Városi Zöld Füzet járt a kezemben.

„Feje tetején a világ, előbb juttok el Londonba meg Balatonfüredre, mint a Sas-hegyre, pedig… Egyáltalán… tudod te, hol van a Sas-hegy?”

– mordultam pár hónapja valami távoli helyre szervezett, költséges és macerás osztálykirándulás kapcsán, a kiskorú természetesen nem tudta. Az általános iskolás évek alatt eljutottak a Börzsönybe, Ceglédre, Balatonalmádiba és Siófokra, körbebiciklizték a Velencei-tavat, ami mind szép és jó, de nagyjából már csak a ballagás környékén jutott eszébe valakinek, hogy hahó, a Duna budapesti részét még sosem látták hajóról. Spontán séta keretében mutattam be néhányuknak a Palotanegyedet, de azon se lepődnék meg, ha a Pál utcai fiúk olvasásakor esne le valakinek csak, hogy nohát, a Füvészkert csak néhány buszmegállóra van ide.

A Városi Zöld Füzet (elődjét, a Titkos Füzetet már egy ideje lapozgathatjuk, ez a pesti belváros közismert pontjait mutatja be kicsit „másképpen”) talán jó apropó lehet a leendő iskolai sétaszervezőknek ahhoz, hogy a kölykök közvetlen környezetébe is szervezzen sétát, és ne neki kelljen összeállítani a hozzávaló ismertetőt és egy-két játékos feladatot. Nyomtatott anyagként azonban csak némi szervezés után lehet osztálynyit igényelni belőle, elektronikusan természetesen letölthető.

A már emlegetett Sas-hegyen kívül (hehe, valóban azzal példálóztam akkor) még szerepel benne a Margitsziget, a Vérmező, a Füvészkert, az ovis kirándulások kedvelt célpontja, a budakeszi Vadaspark, a talán kevésbé ismertekből bekerült a Barabás-villa (én is talán egyszer jártam arrafelé) vagy a Jókai-kert. De olvashatunk a Budapesten is létező közösségi kertekről (az ingatlanok, új lakások-irodák iránti megugrott kereslet akár veszélybe is sodorhat egy-egy belterületi kertet…) vagy Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről is (a Nagytétényi Kastély kapcsán), a merészebbek esetleg próbálkozhatnak a „rovarhotel” elkészítésével is, vagy végigjátszhatják a füzetbe illesztett társasjátékot is. A füzet végén a szómagyarázat rész már-már a tankönyveket idézi: tény és való, a legtöbb kisiskolásnak fogalma sincs arról, mi a pergola, az ornitológia vagy a klasszicizmus, még ha „idényzöldségről” vagy a szelektív hulladékgyűjtésről remélhetően hallott már.

A füzet kidolgozói a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, akik hosszú hónapokig dolgoztak a kiadvány szövegén-képein-rajzain (egy szemüveges oroszlán és a griffmadár kalauzolnak minket végig a látnivalókon). Az ingyenes kiadványt 49 fővárosi könyvtárban és a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában (itt keddtől péntekig 10 és 18 óra között) lehet nyomtatott verzióban beszerezni, online pedig ITT érjük el.

Vakmacska

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?

A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>