A vakbélgyulladás megállapítása nem minden esetben egyszerű, és olykor bizonytalan is lehet a diagnózis. Ha viszont a gyanú miatt operációra kerül sor, a féregnyúlvány minden esetben eltávolításra kerül, függetlenül attól, hogy valóban be volt-e gyulladva vagy sem. Dr. Hegyi Gábor gyermeksebészt kérdeztük a vakbélgyulladásról, diagnózisáról, kezeléséről.
Mit kell tudnunk a vakbélgyulladásról?
Dr. Hegyi Gábor: Először is – bár mi, sebészek is ezt a szót használjuk – nem a vakbél gyulladásáról van szó, hanem a vakbél kitüremkedő részéről, a féregnyúlványról. Ezt úgy képzeljük el, mint egy gumikesztyű ujját, vagy a lufinyúl fülét. A féregnyúlványnak van egy kis közlekedési járata a vakbélhez. A féregnyúlvány túlsó vége zárt. Ha az innenső vége is bezáródik, akkor fönt is zárt, lent is zárt, nincs lefolyása.
A vastagbéltartalom nem steril, baktériumok vannak benne. Ha ezek a baktériumok a lezárt féregnyúlványban panganak, ott először a vakbél fala gyulladhat be, ezt követően akár genny is felgyűlhet a féregnyúlványban, ami ha kipukkad (perforál), ebből hashártyagyulladás, vagy tályog is kialakulhat. A vakbélgyulladás egyike azon betegségeknek, amely nagyon gyorsan nagyon komoly szövődményeket tud okozni és ezért diagnózisa vagy akár alapos gyanúja esetén is sürgős műtétet igényel.
Mik a vakbélgyulladás tünetei?
Dr. Hegyi Gábor: A vakbélgyulladás első tünete a hasfájás, amely általában gyomortájékon jelentkezik. A fájdalom rendszerint néhány óra, vagy fél nap alatt lehúzódik a has jobb alsó részére. Hányinger, esetleg hányás is felléphet. A tünetek megjelenésekor a magas láz nem jellemző, enyhe hőemelkedés figyelhető meg. A magas láz már előrehaladottabb állapotban, szövődmények esetén szokott előfordulni. A gyermeknek lehet hasmenése, de szorulás is jelentkezhet. A gyermek bágyadt, elesett, étvágytalan.
Gyermekkorban gyakran előfordulnak ezek a tünetek. Hogyan különböztetnek meg más betegségeket a vakbélgyulladástól?
Dr. Hegyi Gábor: Hasonló tüneteket okoz akár egy gyomor-bélhurut, vesekő is, vagy például nagylányoknál petefészek-gyulladás vagy ciszta. Minél kisebb a gyermek, a tüneteket annál kevésbé lehet egyértelműen azonosítani. Ez nemcsak a szülőknek, hanem egy tapasztalt gyermekorvosnak, gyermeksebésznek is nehéz.
Egész kicsi korban, csecsemő- és kisdedkorban nagyon ritka a vakbélgyulladás, de a tünetek alapján ekkor a legnehezebb felállítani a diagnózist. Nagyobb gyermekeknél előfordulhat, hogy „rájátszanak a tünetekre”, vagy akár el is hallgathatják a panaszaikat attól félve, hogy kórházba kerülnek.
Mennyire veszélyes a vakbélgyulladás?
Dr. Hegyi Gábor: Minél kisebb egy gyermek, annál gyorsabban halad előre ez a betegség. Egy féléves gyermeknél, ha elindul a folyamat, akár fél nap alatt perforálhat a vakbél és okozhat hashártyagyulladást. Hangsúlyozom: a gyermek kora nagyon fontos: minél kisebb a gyermek, annál nehezebb diagnosztizálni a vakbélgyulladást, és annál gyorsabb a lefolyása a betegségnek. Az időben megoperált vakbélgyulladás esetén a szövődmények ritkák, az „elkésett” esetekről ugyanez nem mondható el.
Hogyan látják el a vakbélgyanús gyermekeket?
Dr. Hegyi Gábor: Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermeknek vakbélgyulladása van, a gyermekorvos sebészeti kivizsgálásra küldi. Itt a fizikális vizsgálat, illetve az anamnézis az első: áttapintjuk a gyermek hasát, Kikérdezzük, mióta, hol és hogyan fáj a gyermek hasa.
Laborvizsgálatot kérünk, ahol vérképet és CRP értéket nézünk, amely a gyulladás előrehaladottságát mutatja. Önmagában az, hogy a gyulladásos paraméterek a vérben megemelkednek, az nem azt jelenti, hogy vakbélgyulladása van a gyereknek, hanem azt jelenti, hogy az adott gyermek szervezetében valahol valamilyen gyulladás van, ami lehet például tüszős mandulagyulladás vagy tüdőgyulladás is. Ha a gyermeknek jobb alhasi fájdalma van, és nincs például tüszős mandulagyulladása vagy tüdőgyulladása, a crp érték megerősítheti a vakbélgyulladás gyanúját. Bizonytalan esetben a gyermeket 2-3 napon át megfigyeljük.
KÖNYVAJÁNLÓ
Tudod, mikor kell orvoshoz vinni a beteg gyereket?
A Baj van? című könyv újszerű módon közelíti meg a tüneteken keresztül a gyermekbetegségek témakörét. Azaz nem az egyes betegségek ABC sorrendbeli leírásai szerepelnek a kiadványban, hanem a gyermeken tapasztalt tünetek alapján kereshetőek ki a betegségek, az ezzel kapcsolatos információk, iránymutatások, teendők.
Tovább>>>
Segíti még valami a diagnózis felállítását?
Dr. Hegyi Gábor: Az ultrahang ma már rutineljárásnak számít a vakbélgyulladás diagnosztizálásában. Fontos tudni, hogy az ultrahangos eredmény sem száz százalékos. Bizonyos elhelyezkedések esetén az ultrahanggal jól látszik a féregnyúlvány, és információt lehet kapni a méretéről, arról, hogy mennyire gyulladt, milyen a keringése, de bizonyos elhelyezkedés esetén, például ha a hátsó hasfal felé nyúlik, akkor nem mindig látszik a vizsgálaton. Ha a belek gázzal vannak telítve, az szintén megakadályozza, hogy látható legyen ultrahanggal a féregnyúlvány, mert a gázok „megvakítják” az ultrahangkészüléket.
Megállapítható valakiről száz százalékosan, hogy biztosan vakbélgyulladása van?
Dr. Hegyi Gábor: Dr. Hegyi Gábor: A vakbélgyulladás diagnózisában 100 százalék sosincs. Ez az egyik legnehezebb diagnózis. Ugyanakkor könnyű is lehet a diagnózis, amikor görnyedten jön be gyermek a rendelőbe, fogja a jobb alhasát, már az ajtóban látja az orvos, hogy ez szinte biztosan „vakbél”. Olykor fizikális vizsgálattal, sőt a laborleletekkel sem lehet egyértelműen igazolni a vakbélgyulladást és az ultrahangnak is megvannak a maga korlátai, utalok még egyszer például a belek gázosságára.
Melyek lehetnek a vakbélgyulladás okai? Tévhit az, hogy például cseresznyemag is okozhatja?
Dr. Hegyi Gábor: Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egyes növények darabjai okozzák a dugulást a vakbél és a féregnyúlvány átjárójában. A műtétek során találtunk már kisebb gyümölcsmagot, székletrögöt, de az esetek döntő többségében nem találunk ilyen „idegentestet”. Azonban: a féregnyúlvány egy nyirokszerv, amely tele van nyiroktüszőkkel. Bizonyos fertőzések esetén ezek a nyiroktüszők elkezdenek dolgozni, azaz teszik a dolgukat, védekeznek a fertőzés ellen. Ennek során megduzzadnak, ez a duzzadás pedig olyan fokot érhet el, főleg a vakbél és a féregnyúlvány átmenetében, hogy ez a mechanizmus zárja el a féregnyúlvány kivezetését. A betegséget okozhatja egy a szervezetben, véráram útján keringő baktérium is.
Hogyan történik a műtét? Mennyi ideig tart?
Dr. Hegyi Gábor: Régen a vakbélgyulladás kizárólag nyílt műtéttel volt gyógyítható. Most már hozzáférhető a laparoszkópos műtéti lehetőség is. Azaz ma már a nem nagyon súlyos vakbélgyulladások nagy részét is biztonsággal meg lehet oldani laparoszkópos műtéttel, és nem kell felvágni a gyermek hasát, csak három apró „lyukat” ejtünk.
A műtét ideje egyénfüggő. Ha a gyermeknek vékony a hasfala, és kisebb a gyulladás, ebben az esetben akár húsz perc alatt megoperálja a gyermeksebész. De előfordulhat rettentő nehéz műtét is, például ha perforált a vakbél, hashártyagyulladása, tályogja van a gyermeknek, ebben az esetben akár órákig is eltarthat az operáció.
Így a gyógyulás is gyorsabb.
Dr. Hegyi Gábor: Így van. A laparoszkópos megoldás után egy-két éjszaka a kórházban, majd a gyermek mehet haza, s egy hét után akár már tornázhatna is. Kevésbé viseli meg a műtét és sokkal gyorsabb a felépülés is.
Amikor engem műtöttek vakbéllel, körülbelül húsz éve, akkor – bár nem volt vakbélgyulladásom, mint kiderült – mégis kivették a féregnyúlványomat. Ilyen esetben, ha már vágnak a vakbélgyanú miatt, akkor mindenképpen kiveszik a vakbelet, igaz?
Dr. Hegyi Gábor: Igen, ez a mai napig is a protokoll része. Ha vakbélgyulladás gyanújával műtünk valakit, akkor mindenképp kivesszük a féregnyúlványt. Sőt, nemcsak a hagyományos műtéti eljárás esetében, hanem a laparoszkópos műtét során is eltávolítjuk a „vakbelet” függetlenül attól, hogy be volt-e gyulladva vagy sem. Mint említettem, ez az erre vonatkozó protokoll, szakmai eljárásrend. Egy kivétel van: ha műtét közben Crohn-betegség (gyulladásos bélbetegség) gyanúját látjuk, akkor jobb nem hozzányúlni a féregnyúlványhoz, mert ezekben az esetekben a féregnyúlvány eltávolítása után gyakoribb a szövődmény (bélsipoly). Ilyenkor a gyermeket ki kell vizsgálni ezirányban. Minden egyéb esetben kivesszük a féregnyúlványt.
Ezek szerint előfordul, hogy egészséges féregnyúlvány is eltávolításra kerül.
Dr. Hegyi Gábor: Az ultrahang és a CRP vizsgálat lehetősége előtt, a múltban, 10-20 százalékban az eltávolított féregnyúlványok egészségesnek bizonyultak, illetve csak kicsit voltak gyulladtak. Ma már azonban ez a lehetőség, az orvosi diagnosztika fejlettségének köszönhetően csak elvétve fordulhat elő.
Nem hiányzik a szervezetből, ha kiveszik a vakbelet?
Dr. Hegyi Gábor: Jelen tudásunk szerint nincs kimutatható következménye a féregnyúlvány hiányának.
Köszönöm a válaszokat!
Tünde
Gyermekegészség témában ezek a posztok is érdekelhetnek:
Ekkor keresd fel a gyermekkel az endokrinológust
Hú, de sápadt a gyerek! Nem vérszegény?
Vészhelyzet: ugat a gyerek éjjel
Arcüreggyulladás: szúrás helyett öblítés
Ne várd meg, amíg szétterjed az uszodaszemölcs!
Ne tömjük kalciummal az allergiás gyereket!
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>
