Csak nagyon szigorú szabályok között szedhetnének bölcsődei díjat az önkormányzatok-mondta tavaly Soltész Miklós szociális államtitkár. Azóta ezeket a szigorú szabályokat már ismerjük. Ahogy arról már az ötlet felmerülésekor majd később is többször írtunk a bölcsődékben az étkezésen felül ugyanis egy kormányrendelet értelmében térítési díjat vetnek ki. Jövedelem- és vagyonnyilatkozattal el lehet kerülni a díjfizetést.
A bölcsődei ellátás után térítési díjat kell megállapítani. Kell. Tehát kötelező. Az önkormányzatok csak akkor csökkenthetik, illetve engedhetik el a díjat, ha azt a család jövedelmi és vagyoni viszonyai indokolják. Éppen ezért van ahol jövedelem- és vagyonnyilatkozatokat kérnek a szülőktől. Az érintettek morgolódnak, ugyanis a család kiadásait (rezsiköltség, hitel) ebben nem veszik figyelembe.
Tételesen meg kell adni ebben a nyilatkozatban a rendszeres jövedelmen kívül a lakás, a telek, az üdülő, a termőföld és egyéb ingatlanok pontos címét, méretét, becsült értékét, a szerzés évével. Fel kell tüntetni az autók, motorok és egyéb járművek típusát, rendszámát, szerzési és gyártási évét és értékét is. Az ombudsman szerint az adatkérő lapok adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók, mégis sokakat felháborítottak.
A térítési díj alól mentesülnek a tartósan beteg vagy fogyatékos, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, a három- vagy többgyermekes családban élő, valamint az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek Az ő szüleiknek csak ezen tények fennállásáról kell nyilatkozniuk.
A díj megállapításánál a családban az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venniük az önkormányzatoknak. Ezért kell 30 napnál nem régebbi jövedelemnyilatkozatot benyújtania a szülőknek. A gondozási díj maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet.
Az önkormányzatok általános mentességet nem adhatnak, de van lehetőségük, helyi rendeletben csökkenteni, vagy elengedni a térítési díjat, ha a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyai indokolttá teszik.
A főváros XIII. kerületében például olyan rendeletet hoztak, hogy egy egygyermekes család összesen nettó 427 500 forint, egy kétgyermekes pedig 570 ezer forint jövedelemig automatikusan mentesül a fizetés alól, ha a szülőknek nincs sem ingatlanuk, sem gépkocsijuk, illetve egyéb ingó vagyontárgyuk. Akinek a jövedelme pedig meghaladja az előírt mértéket, vagy van ingatlan-, illetve ingó vagyona, azok esetében az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága dönt a mentességről. Ebben a kerületben így várhatóan senkinek nem kell kifizetnie az egy hónapban maximum 60 ezer forintig terjedő díjat (napi 3050 Ft). Csak az fog fizetni, aki nem nyilatkozik.
A térítési díjra a bölcsődék persze nem kérdés, hogy rászorulnának. Az állami normatívájuk ugyanis folyamatosan csökken, így önkormányzatoknak egyre nagyobb összegekkel kell hozzájárulniuk az intézmények fenntartásához.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy akár néhány ezer forintos díjemelés is előidézhet olyan helyzetet, hogy a szülők tömegesen nem adják bölcsődébe a gyereket. Korábban hasonló helyzet miatt előfordult, hogy csoportokat, sőt intézményeket kellett bezárni. Előzetes felmérésük szerint az országban található több mint hatszáz önkormányzati bölcsőde 5 százalékában biztosan bevezetik a díjat, és 35 százalékuknál pedig zajlik annak előkészítése. Hét százalék egyáltalán nem tervezi idén kivetni a díjat, az intézmények több mint a feléről pedig később akar dönteni a fenntartó önkormányzat. A szülők pedig tiltakoznak. Hol azért, hogy ne vessék ki a díjat, hol pedig azért mert nyilatkozatokkal terhelik őket.
Korábban a Népesedési Kerekasztal ötlete volt, hogy nemcsak a bölcsit kéne általánosan fizetőssé tenni, de egyben a munkáltatókat is rá kellene bírni, hogy a bölcsődei díjhoz béren kívüli juttatás formájában hozzájáruljanak, azonban ez utóbbi kezdeményezésről azóta nem hallani.
Summa summárum, a térítési díj kérdése még biztosan kavar pár hullámot a sajtóban és a szülők életében, bár annyi talán bizonyos, hogy a bölcsődei kérdéskör legégetőbb problémáján, a férőhelyhiányon valószínűleg vajmi keveset fog segíteni. Pedig a szociológusok a gyermekvállalási kedv növekedésének (és a nők munkaerőpiacra való mielőbbi visszalépésének) gátját leginkább a bölcsődei férőhelyek alacsony számában látják. Tavalyi bejelentés volt, hogy 2013 végéig országszerte 3200 új bölcsődei férőhely létesülhet.
Jó lenne már inkább arról írni…
Center
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143423.582723
http://index.hu/belfold/2012/03/12/vagyonbevallassal_meguszhato_a_bolcsodei_terites/
