Magasabb családi pótlékot fizetne a kamaszok, mint a csecsemők után a KDNP, amely kidolgozta és még nyáron a kormány elé vinné a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló tervét, írja az origo. A párt a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges rövidebb szolgálati idővel vagy magasabb nyugdíjjal kompenzálná a gyereket nevelőket. 

Ha elővesszük az Origo cikkét, a frakcióvezető állításaihoz van egy-egy rövid kommentem, hátha nektek is lesz.

„Kedves csacskaságok mellett azért megjelentek valódi tervek is” – így kommentálta az [origo]-nak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a csaladhalo.hu információit a családtámogatási rendszer átalakításáról. A KDNP-hez közel álló Barankovics Akadémia Alapítvány által működtetett internetes oldal kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta a hétvégén, hogy egy törvénytervezet szerint például a jövőben a gyerek életkorától is függhetne a családi pótlék összege, és a gyerek hároméves koráig kötelező lenne az anya részmunkaidős foglalkoztatása, ha ezt kéri. Erről a BA is beszámolt nemrég.

Több családi pótlék a kamasz után?

A készülő törvény a frakcióvezető szerint nem változtatja meg lényegesen a jelenlegi családtámogatási rendszert, és ez érvényes a családi pótlékra is. Jelenleg a nevelési ellátást és az iskoláztatási támogatást – összefoglaló nevén a családi pótlékot – a szülők a gyerek születésétől a tankötelezettség megszűnéséig igényelhetik. A nevelési ellátás addig jár, amíg a gyerek elkezdi az iskolát. Jelenleg egy gyerek után 12 200 forint, két gyerek után fejenként 13 300, három vagy több gyerek után pedig fejenként 16 000 forint családi pótlék jár – függetlenül attól, hány évesek. Tehát például a kétéves csecsemő és a 16 éves kamasz után is ugyanannyi pénz jár.

A készülő törvény azonban lehetőséget teremtene például arra, hogy a gyermek életkora alapján különböző összegű családi pótlékokat lehessen fizetni. „Egy kamasz gyerek nevelésének költségei köztudottan nagyobbak, mint egy csecsemőé, ezt a törvényben is el kell ismerni” – mondta Harrach Péter, aki szerint erre a megkülönböztetésre lehetőség lesz a törvényben, amely a tervek szerint nem lép hatályba rögtön 2012-től. (Vakmacska kommentje: nem tud hatályba lépni rögtön, mivel a Széll Kálmán Terv jelenleg a családtámogatások összegét befagyasztotta, tehát egyetlen módon lehetne differenciálni: ha a kamaszok magasabb ellátmányát a csecsemőkéből vonnák le, a teljes keret ugyanis a kormány másik terve szerint nem növelhető.)

Megvonható lesz a családi pótlék?

A frakcióvezető szerint – habár a csaladhalo.hu azt írta – biztosan nem kerül a családügyek szabályozását összefoglaló sarkalatos törvénybe az, hogy csak bizonyos ideig, a gyerek 3-5 éves koráig járna a családi pótlék, és ez után csak akkor kapna ilyen támogatást a család, ha megszületik a kistestvér. „Nem tudom, ez kinek a fejében fordult meg, de a nullával egyenlő annak az esélye, hogy ez benne lesz a törvényben” – mondta Harrach Péter. (Vakmacska kommentje: karón sok varjút láttunk már, de mégis megkönnyebbült sóhaj…)

Jelenleg csak akkor lehet megvonni a családi pótlékot, ha a gyerek több mint 50 óra igazolatlan hiányzás gyűjt össze az iskolában. A tavaly szeptember óta hatályos szabály szerint 10 igazolatlan óra után az iskolaigazgatók jeleznek a települési jegyzőnek, aki figyelmezteti a szülőket, 50 óra után pedig a jegyző védelembe veszi a sokat hiányzó gyereket, eseti gondnokot jelöl ki a számára, az iskoláztatási támogatást pedig megvonja a családtól, és egy kincstári számlára utalja.

Harrach Péter a családi pótlék esetleges megvonásáról csak annyit mondott, hogy a törvény szigorúan előírja majd, hogy a szülőknek a gyerekre kell fordítaniuk a kapott támogatást. (Vakmacska kommentje: ezt hogyan gondolják? Gyűjtsem a számlát, és megbüntetnek, ha a börzén vásárolok a gyerekeknek ruhát, vagy megtermelem a zöldséget a kiskertben? Ha fűtök, az a gyerekre fordított ellátásként értelmezhető, vagy csak ha mondjuk gyerekterméket, pl. pelenkát veszek?)

Könnyebb lesz részmunkaidőben dolgozni?

A KDNP a törvényben ösztönözné a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását. Bekerül a törvénybe, hogy ha a szülésből visszatérő kismama kéri, kötelezően részmunkaidőben kell foglalkoztatni őt a gyerek hároméves koráig, vagyis ameddig a gyes igényelhető. (Vakmacska kommentje: ennyi erővel majdhogynem törvénybe iktathatjuk, hogy csoportvezetőnél magasabb rangba szülőképes nőt alkalmazni nem lehet,  és épeszű munkáltató minden termékeny nőt csak határozott idejű szerződéssel vesz fel, a gyerek hároméves kora után pedig meg még többünk fog úgy repülni, hogy a lába se éri a földet. A kisgyerekes munkavállaló fokozott védelme dicséretes szándék, de a „költséges” munkavállalói csoportokat sajnos nehezebben alkalmazzák.)  

A munkaadó ugyanakkor járulékkedvezményt kap, ha részmunkaidőben alkalmazza az anyát. A közszférában 2010 óta már kötelező részmunkaidőben alkalmazni a visszatérő kismamákat, ha kérik, és a járulékkedvezmény sem újdonság: idén január elsejétől azoknak a munkaadóknak, akik részmunkaidőben nőket foglalkoztatnak, a 27 százalékos tb-járulék helyett mindössze 20 százalékos járulékot kell fizetniük. (Vakmacska kommentje: úgy tudom, ma röppent fel a hír, hogy Czomba Sándor minden efféle munkaerőpiaci programot leállított.)

Ugyanakkor a szülőnek nem mindegy, heti hány óra munkát vállal. Január elseje óta heti 30 munkaóra fölött nem jár gyes. Tehát annak sem, aki teljes munkaidőben dolgozik. Ez alól kizárólag az otthon végzett munka jelent kivételt, ebben az esetben nincs időkorlát. A gyes havi összege azonos az öregségi nyugdíjminimummal, függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevel valaki. Ez 2011-ben bruttó 28 500 Ft.

Hová vigye a gyereket a dolgozó szülő?

A törvénytervezet megerősítené a „családi napközi” intézményét. A munkahelyükre visszatérő kismamák például itt hagyhatnák a gyereküket, amíg dolgoznak.

Harrach Péter szerint olyan napközikről van szó, amelyek olcsóbbak, mint a bölcsődék, és minden kistelepülésen működhetnének. „Egy szülő rövid képzés után 4-6 gyerekre vigyázhatna az otthonában, és ezért normatívát kapna az államtól” – mondta Harrach Péter. Az még nem dőlt el, mekkora összeg járna egy gyerek után. (Vakmacska kommentje: úgy tűnik, megint le kéne közölni a családi napközi buktatóiról szóló cikkem, ahol azt számolgattam, mekkora normatíva után van valamiféle megtérülés, hogy legalább a napközi működtetőjének legyen normális bére, illetve azon tűnődtem, ha egy egyszemélyes csanában beteg a csana vezetője vagy annak a gyereke, akkor patthelyzet van, valamint hogy ötfős befogadóképességekkel hogy fedjük le a most hiányzó többezres keresletet.)

Több gyerek, nagyobb nyugdíj?

A KDNP törvénytervezete külön foglalkozik a gyermeknevelés és a nyugdíj kapcsolatával is. Habár a kormány a szociális konzultációs kérdőívében még csak kérdezi, hogy „több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek föl, mert az is teljes értékű munkavégzés”, a KDNP tervezete szerint az állam a gyermeknevelést a jövőben jobban figyelembe venné a nyugdíjak megállapításánál. Jelenleg a nyugdíj számításánál lényegtelen, hogy a nyugdíjba vonulónak vannak-e gyerekei.

A KDNP tervei szerint a gyermeknevelés növelhetné a nyugdíjjogosultság megszerzésébe beszámítandó időt, tehát a gyermeknevelés is szolgálati időnek számítana. Vagy, egy másik terv szerint, a már nyugdíjas szülő részesülhetne a felnőtt dolgozó gyermeke személyi jövedelemadójából. Tehát akinek több gyereke van, nagyobb nyugdíjra számíthatna a gyerekei adója után. A frakcióvezető szerint még nem dőlt el, hogy pontosan az szja hány százalékát lehetne a szülők nyugdíjához hozzátenni. (Vakmacska kommentje: ugye ez egy plusz, és nem úgy gondolják, ha én gyesen vagyok, éhezzen anyám is? Másik kérdés, hogy érdemes-e most azzal foglalkozni, amit majd tíz vagy több év múlva lehetne esetleg csak bevezetni élesben.)

Apa csak egy van

Az apa és az anya közötti különbségek kiegyenlítését is hangsúlyozza a KDNP által előkészített törvény. A terv szerint a jogszabály kiemeli majd az apa szerepének fontosságát a gyerek életében, és egy eszközt is rendel hozzá: várhatóan megnövelik, és az apák számára kötelezően felhasználandóvá teszik a gyerekek után járó pótszabadnapokat. (Vakmacska kommentje: elvileg tökéletesen egyetértek, a gyakorlatban pedig számos szabadnapot fogok bukni, mivel gyermekeim apja életkora alapján a saját normális szabadságát sem képes teljesen kivenni.)

Jelenleg gyermeknevelésért pótszabadságot az a szülő kaphat, aki a gyermek nevelésében nagyobb részt vállal. A szülők dönthetik el, hogy melyikük veszi igénybe. A szabadság csak a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után jár: egy gyermek után két munkanap, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után pedig összesen hét munkanap évente. A szülő a gyermek 16 éves koráig kaphat pótszabadságot.

Harrach Péter azt mondta, hogy a koncepcióról a KDNP már egyeztetett civil szervezetekkel, szakértőkkel, így elkészült a szövegtervezet, amely később kerül a kormány elé. A KDNP azt tervezi, hogy a képviselők még a nyári szünet előtt benyújtják a parlamentnek a koncepciót, és a törvény 2012-től lép majd hatályba.

Kommentálja ön is! – zárul az Origo itt beidézett cikke. Rajta, kommentáljátok ti is.

 

Vakmacska