Hát csak ennyi volt? Hú. Sajnálom. Pedig hogy féltem tőle: hogyan fogjuk egymást elviselni a négy kölyökkel éjjel-nappal. Nem fogok parasztvakítani: néha piszok nehéz volt, de mindent egybevetve remekül megvoltunk. És most szomorú vagyok, hogy vége.
Hogy ne kapjon el az elkeseredés, elhatároztam, hogy a maradék időt a felkészülésre is fordítjuk. Megpróbáljuk a nyarat minél szebben lezárni és tudatosan készülni az őszre.
Első teendő: az eddig be nem váltott ígéretek teljesítése. Meg kell szervezni egy-két estényi nagyinál alvást. Lesz még közös fagyizás és lógok egy muffinsütéssel is. Tartok tőle, hogy nem emlékszem minden ígéretemre, de mindjárt megkérdezem a gyerekeimet – ők nem szoktak ilyen dolgokat elfelejteni.
Második: leméricskélem a gyerkőcöket, átnézzük a ruhatárat. Tavaly eléggé meglepődtem, mikor az első hosszú ujjú felsőt felvette a lányom, és hát nem igazán lehetett hosszúnak nevezni. Felpróbáljuk a benti cipőket és a tornacipőket is.
Harmadik: elsétálunk az oviba és haza. Méghozzá teljes létszámban, lazán, türelmesen, miközben mérem az időt. Erre azért van szükségem, hogy megtudjam, mikor kell majd elindulnunk a két kisebbel, ha gyalog szeretnénk az ovisokért menni.
Negyedik: kigondoljuk az új napirendet. Most már két óvodásom lesz, akik reggel el fognak indulni. Másképp szeretném a reggeli teendők sorrendjét: nagy merészen előbb fogunk felöltözni, és csak azután a reggelizünk. Remélem, hogy nem kell rendszeresen kicserélnünk az összemaszatolt holmikat indulás előtt.
Ötödik: lassan de biztosan átállunk az új napirendre. Mostanában botrányosan későn kelünk és fekszünk: ideje hozzászoknunk az új rendhez. Tízperces adagokban kezdjük a korábbi fekvést-kelést, úgy ütemezve, hogy szeptember 5-én már természetes legyen a háromnegyed hetes ébredés. Szülői extra feladat, hogy mi is fegyelmezetten vonuljunk időben ágyba, mert a kialvatlan anya-apa morcos és használhatatlan.
Hatodik: kialakítjuk az új heti beosztást. Megbeszéljük a gyerekekkel, hogy milyen különórát szeretnének, ebből mi a reális. Utánajárok, mi hol érhető el, mennyiért. Majd az egyeztetések következnek: hogyan tudjuk megoldani, hogy mindenki eljusson a különórájára, mikor lesz szükségünk a nagyik segítségére, esetleg kell-e egyéb megoldásokat kitalálni.
Hetedik: terveket szövünk a hétvégékre. Nem olyan egyszerű dolog négy gyerekkel elindulni világot látni, pláne úgy, hogy vasárnap reggel tízkor még azon alkudozunk, hogy hova menjünk. Most másképp lesz: előre készülünk programokkal, jó időre és rossz időre is. Elsősorban kincset fogunk keresni a http://www.geocaching.hu/ Geocaching oldal útmutatásával. Rossz időre a fő alternatíva a közeli kisváros uszodája.
Nyolcadik: a lakás leggázabb rendetlenségcsomópontjait felszámoljuk. Mostantól fordítva haladok a káosztalanítással: ha egy kupac állandóan újranő egy bizonyos helyen, akkor oda kap egy dobozt, ládát, tálcát, kosarat, kampót stb. Elegem van a harcokból, hogy a holmik nem kerülnek a szent kijelölt helyekre. És bár ez a pont nem kötődik szorosan a nyár végéhez, nekem szükségem van rá, hogy jobban érezhessem magam a hétperhuszonnégyes munkahelyemen.
Te mivel zárod a nyarat, mivel várod az őszt?
AMK
