A terhesség alatt szét fog menni a bőröd, kinyúlik, csíkos lesz. A végén be fog dagadni a lábad, hogy mozogni se tudsz, nem megy rád cipő, csak a férjed birkenstock papucsa. Nem akarsz terhesruhát venni, mégis mit gondolsz, hogy fogsz beleférni a kilencedik hónapban ebbe a nadrágba? Terhesruha minek, pénzkidobás. Abban a kórházban csupa hentes dolgozik, nehogy oda menj. Doki és szülésznő mellett csecsemősnővért is fogadj. Minek a fogadott orvos, a hálapénznél nagyobb ocsmányságot elképzelni se lehet. A szülés borzalmas.

Szét fogja harapni a melled, véres cafatok lesznek a helyén. Nem lesz tejed, nem mindenkinek van, anyád se tudott már szoptatni, te se fogsz tudni. Annyi tejed lesz, hogy spriccel, sehova nem tudsz elmenni, mert eláztatod a betéteket fél pillanat alatt, aztán állhatsz a Körúton tejfoltos pólóban. A gyerek nem fog aludni, hónapokig kialvatlan leszel. Folyton fájni fog a hasa, járkálhatsz vele egész éjjel, a karizmod be fog durranni. Soha többet nem fogsz tudni kimozdulni. Állandó aggódás lesz az életed.

Egy csecsemővel az élet rettenetes, nem csinál semmit, csak folyton befosik, tudod hányszor pelenkáztam ez alatt a három hónap alatt? Egész nap a melleden fog lógni. Egész éjjel tologathatod a babakocsiban át és vissza a küszöbön. Másfél évig volt rám kötve kendővel, ha letettem, ordított, adok kendőt. Meghízol. Lefogysz. A férjed nem fog tudni mit kezdeni a gyerekkel hároméves koráig, minden rád fog maradni. Úgyis feladod majd az összes elvedet. Kár készülnöd előre bármire is, úgyse lesz az. Minek olvasol annyi könyvet? Még nem olvastad a Suttogót? Úgyis csak a Spock használ. Szívesen megadom már most a pszichológusom számát, szükséged lesz rá. Egy szobában akarsz vele aludni, tíz éves korában is csak az ágyatokban akar majd lefeküdni. Külön szobában akarod altatni, úgyis feladod majd, mikor egy éjszaka huszonötször kell átmenned.

Mi a közös a kéretlenül kapott jótanácsokban, amiket ismerősök és kevésbé ismerősök adtak, amint megtudták, hogy terhes vagyok? Hogy tragikus jövőt festenek. Mi a jó hírem a második gyerekre gyúróknak? Már senki nem mond semmit. Maximum összekacsintani kívánnak az elsőgyerekesek feje felett. Őszintén, nem hiányzik egyáltalán ez a paráztatás, van nekem elég saját félelmem, volt is, de főleg a friss szülők nagy része képtelen tartóztatni magát, amitől az ember hajlamos néha már az antikrisztust képzelni a méhébe, a kiírt időpontot pedig halálos ítéletének végrehajtásának érzi. De most csend van – azt hiszem, az emberek a második gyereknek egyszerűen már nem örülnek annyira, vagy nem érzik a nyomást az örömködésre, illetve riogatásra, és ez az én szerencsém. Talán ahogy az előző posztnál írtátok, már mindenkit felkészültnek tartanak a Mindenre, pedig tartok tőle, hogy bár az alapvető élményt, hogy gyerekem született, már ismerem, de annyi újdonság jöhet még, hogy inkább nem is merengek.

Lelki nyígásaim mellett újabb testi változások jönnek, meghíztam első kilómat, elkezdett kifordulni a köldököm, és hősködésből sem tudom már elviselni, ha a gyerek rámászik a hasamra – a természet megoldotta, amit én magamtól nem tudtam volna. Egészen megdöbbentően elkezdett nőni és telítődni a mellem, ami az első terhességem során egyáltalán nem történt meg, csak szülés után öt-hat nappal. Állítólag ennek a nők és férjeik örülni szoktak, engem inkább megrémített már a múltkor is. Alapvetően nem vagyok valami bögyös, de magamnak éppen megfelelek, ehhez képest azok a csöcsök ijesztőek voltak és valószínűleg megint azok lesznek. Tudom, tudom, egyesekéhez még így sem mérhetők - és itt gondoljon mindenki a fél magyar internetet bejáró Másutt-féle villantásra. Ja és persze barna lettem, ezt gondolom, mondanom sem kell, most már csak vissza kell rázódni a nulla fokba, szitáló szutyokba és káeurópai időszámításba, amiben nem szerepel az este tízes vacsora az óceánparton és a másnap tizenegyig való alvás.

És ha a fiam képzeletbeli barátja valóban a stressz és környezetváltozás miatt jelent meg, akkor még pár hétig erős szükségünk lesz rá, mert lassan szeretném elköltöztetni a rácsos ágyból, hogy mire szükség lesz rá, már kellően eltávolodjon tőle. Nem a képzeletbeli barát, hanem a gyerek. De előbbinek se ártana.

Nyina