Báthory Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Apja Báthory György, anyja Báthory Anna volt, Báthory István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király testvére. Az ecsedi kastélyban töltötte gyermekkorát, fiatalon, 11 évesen eljegyezték az akkor 16 éves Nádasdy Ferenc gróffal. 1575-ben összeházasodtak, és nemsokára a csejtei várban telepedtek le. Házasságukból hat gyermek született. A törökverő Nádasdy, akit „Fekete Bégként” emlegettek, sokat volt távol otthonától, felesége irányította a vár életét. Már ekkor szárnyra kaptak bizonyos mendemondák a kastély zárkózott, magányos úrnőjéről.

Az, hogy Báthory Erzsébet koncepciós per áldozata lett, vagy valóban beteges, szadista teremtés volt – esetleg mindkettő –, a mai napig sem nyert tanúbizonyságot. Többféle elmélet létezik vele kapcsolatban. A legújabb kutatások szerint a vérben fürdő és vért ivó, több száz szűz leányt megkínzó démoni asszony alakja csupán szóbeszéd.

A legenda szerint Erzsébet fiatalságát szerette volna megőrizni azzal, hogy fiatal nők vérében fürdött és meg is itta azt. Thuróczi László jezsuita páter jegyezte fel róla 1729-ben a következő történetet:  "Az asszony mindenképpen azon volt, hogy tessék férjének. Tehát minden gondját s az egész napot a maga ékesítésére fordította; most így, majd amúgy öltözött; fejét hol fürtökbe fodoríttatta, hol üstökbe fonatta; aranyosra festette, drága gyöngyökkel rakatta meg. Történt, hogy tükre előtt ült, és szobaleánya ékesítgette gyors kézzel; fésűvel megbontotta a haját nagy csínján, meglocsolta illatos vízzel és fodorító-vassal hullámos fürtökbe szedte össze. E gondos, gyöngéd munka közben, nem tudni, hogyan, a kényes úrnő egynéhány hajszálát kitépte; Erzsébet haragra gyúl és hatalmasan arcul üti. És íme, a leánynak elered az orra vére, az úrnő arcába egy vércsöpp szökken, amelyet kendővel letörülvén – mirabile dictu! –, helyén a bőr üdébb és tetszetősb, akár mert ezt az embervér okozta; vagy, ami hihetőbb, a sátán ravasz mesterkedéssel megcsalta az asszonyi szemeket. Bárhogy volt is, az a parányi vércsöpp, haj! mekkora vérontást szült. Mert Erzsébet az eszelősségig törődvén a maga szépségével, amint ezt észrevette, így gondolkozott: "Micsoda? Ha egy csöppnyi vér ekkora szépséget adott, mennyit fog adni, ha egészen benne mosakodom? Kötelességem, hogy tessem az uramnak, s hogy szerethessen, a legszebbnek kell lennem; a sors és az Isten megmutatta a módját, balga volnék, ha nem használnám."

1604-ben Erzsébet férje meghalt, az asszony egyedül maradt a csejtei várban. Borzalmas kegyetlenkedésekről maradtak fenn történetek. Báthory Erzsébet keze alatt gyakran meghaltak a szolgálók, a fiatal nők testét tövissel korbácsoltatta, majd jeges vízbe dobta, vagy csalánnal dörzsölte be őket. Utazgatásai során is hódolt perverz szenvedélyének, a halottakat ládákban rejtegették, vagy út közben, elhagyatott erdőkben ásták el. Ha híre ment, hogy látogatóba megy valamelyik várba, a fiatal lányok inkább elbujdostak arra az időre. Női szeretőjével akadémiát létesített, de az egész csak azt a célt szolgálta, hogy egyre több lányt vonzzon maga köré. A szóbeszédet azonban nem lehetett megállítani. 1610-ben Thurzó György nádor vizsgálatot indított Báthory Erzsébet ellen, II. Mátyás király beleegyezésével. Szörnyű kínvallatások kezdődtek, melyeknek Erzsébet szolgáit vetették alá, magát a grófnőt viszont nem, mivel nemesi rangja védelmet nyújtott számára.

Más megvilágításba helyezheti a történetet az a tény, hogy a Habsburgok régóta szerették volna megszerezni a Báthory-Nádasdy birtokokat. A Habsburg birodalom támogatóinak nem állt érdekében, hogy a Báthory Gábor – Erzsébet öccse – által vezetett Erdélyi Fejedelemség megerősödjön. Thurzó György fiának szánta a fejedelemséget és a csejtei birtokokat. Így incestus vádjával gyanúsították meg Báthory Gábort és Erzsébetet, miszerint vad orgiáik során fogant meg Erzsébet fia, Miklós.

Az eljárás során Erzsébet szolgálóit kínvallatás alá vetették. Közöttük volt Jó Ilona, Dorottya, Katalin és Újvári János – más néven Fickó – akik a vád alapján részt vettek a mészárlásokban. (Darvolya (Darvulia) Anna, akit szintén vádoltak, nem érte meg a kihallgatásokat.)

A nyújtáson, a szöges bélésű spanyolcsizmán, a forró fogókon keresztül szörnyűbbnél szörnyűbb kínzóeszközök álltak a középkori ember rendelkezésére. A feljegyzések szerint a vádlottak bevallották, hogy 600 leány halála szárad a grófnő lelkén, vért ivott, leányokat kínzott, orgiákat tartott és szadista módon élvezte más szenvedésének látványát. Természetesen a boszorkányság és okkult tudományok ismerete sem maradhatott ki a listáról. A grófnő visszautasította a vádakat, kínvallatás alá nem vethették, így hát ennyiben maradt a dolog. Összesen 8 lány halálát tudták rábizonyítani, akiknek holttestét a csejtei vár udvarán elásva megtalálták. A testeken sérüléseket találtak, amik a kínzásokat támasztották alá.

Dr. Szádeczky-Kardoss Irma történész és Báthory kutató véleménye szerint Erzsébet koncepciós per áldozata lett. A kínvallatások, a szemtanúk hiánya, a hamis bizonyítékok konstruálása mind erre engednek következtetni. A várudvarban talált 8 testre is magyarázattal szolgál a kutató. A jobbágyok és szolgák gyógyításáról a várak urai kötelesek voltak gondoskodni. A kor művelt protestáns nagyasszonyai értettek a gyógyításhoz, Erzsébet munkáját füves és gyógyító asszonyok segítették. Elképzelhető, hogy azért bízta nőkre a gyógyítást, hogy a kellemetlen procedúra ne legyen annyira megalázó a nőknek. Levelekben, gazdasági feljegyzésekben találtak erre utaló bizonyítékokat a történészek. A gyógyító beavatkozások azonban néha komoly fizikai sérüléssel jártak, mint például az érvágás. Ezek a fájdalommal és vérrel járó orvosi beavatkozások – mint a csalánnal verés, a jeges vízbe ültetés vagy a kéz megégetése – köszönhettek vissza a tanúvallomásokban említett kínzásokban.

Előfordulhat, hogy az egyik gyógyító asszony nem merte jelezni a járványban elhunyt betegeket a grófnőnek, és a várudvarban ásta el őket titokban. Ez lett a grófnő veszte. Az eljárás során hatalmas mennyiségű irat született. Bár II. Mátyás szorgalmazta, de nem került sor szabályszerű perre az ügy kapcsán. Benda Kálmán történész szerint az is különös, hogy a kínzásokat egyedül túlélő fiatal lányt be sem idézték az ügy kapcsán. A jegyzőkönyvek leginkább a négy szolgáló kínvallatással megszerzett vallomásait tartalmazzák. 1611. január 7-én őket kivégezték. Báthory Erzsébetet a csejtei vár szobájába falazták, itt halt meg 1614. augusztus 21-én. (Addigra öccse, Báthory Gábor is a politikai érdekek áldozata lett, 1613-ban meggyilkolták.)

A „csejtei rém” alakja számos horror készítőt, festőt, írót – többek között Mikszáth Kálmánt vagy Ady Endrét, metálegyüttest – a Cradle of Filth 1998 –as Cruelty and the Beast című albumában emlékezik meg róla – megihletett. A filmek és más alkotások azonban csak erősítettek vagy hozzátoldottak a vérszívó, szadista vámpírkirálynő képéhez. Hogy mi volt az igazság? Talán sosem fog kiderülni.

Juditty

Forrás:

http://hvg.hu/kultura/20100122_bathory_erzsebet_film_juraj_jakubisko
http://www.urbanlegends.hu/2005/09/bathory-erzsebet-a-vergrofno/

http://www.hetek.hu/hatter/201002/bathory_veres_legendaja

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=6699&pIdx=2

Tóth Béla: Mendemondák – A világtörténet furcsaságai

http://www.fullextra.hu/modules.php?file=article&name=News2&sid=800