Nyár van, az idénygyümölcsök szezonja. Érdemes kihasználni ezt az időszakot, mert a frissen szüretelt idénygyümölcs napi többszöri fogyasztásával feltölthetjük belső vitaminraktárainkat. Saját tapasztalatom alapján a gyerekek leginkább „legelni” szeretnek – az enyémek legalábbis minden reggel kiballagnak a kertbe, ahol a kerítés mentén málna, szeder érik folyamatosan. Korábban eper is volt, ha az ember gyereke sietett, előbb ért oda, mint a meztelen csigák. A jobb érzésű zöldségesek sem förmedtek a kis mohóra, amikor nemes egyszerűséggel kiemelt a Kicsi egy szép kövér nektarint a ládából, és azonmód (büdös kölök, meg kell mosni előtte!!!) falatozni kezdte.
Bár a gyerekek többségét úgy emlékszem, sosem kellett gyümölcsevésre biztatni (inkább kicsavarni a kezükből az éretlen szilvát), a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tavaly végzett kutatásából sajnos az derült ki, az 1-3 éves gyermekek közel fele (44%) nem kap eleget a védekezőképesség fenntartásához és a vas felszívódásához szükséges C-vitaminból, egynegyedük (24%) pedig már kórosan keveset fogyaszt. Növekszik viszont az édességfogyasztás – az 1-3 éves gyerekek közel 70 százaléka naponta legalább 2 alkalommal kap valamilyen cukrozott élelmiszert. Pedig a cukros desszertek helyett kiváló édesség lehet a gyümölcs.
A kisgyermekek számára különösen fontos a kellő mennyiségű nyers gyümölcs fogyasztása, hiszen a bennük rejlő vitaminok és ásványi anyagok létfontosságúak a gyermekek fejlődéséhez. A legtöbb pici kedveli a gyümölcsöket enyhén édes vagy épp savanykás ízük miatt. A rostok közé zárt gyümölcsnedv hozzájárul a szervezet hidratálásához, erre a nagy melegben szükségünk is van, a keveset ivó gyerek dinnyével, érett őszibarackkal is sok fontos folyadékot vehet magához. Ha a gyümölcsök tápértékét nézzük, akkor a bennük található szénhidrát összetétele érdemel említést. A bennük található cukrok energiát szolgáltatnak, mégsem okoznak akkora cukorterhelést, mint a finomított cukorral készített édességek
Az anyatejen túl – gyümölccsel érdemes kezdeni a hozzátáplálást
A hozzátáplálás kezdetén, 6 hónapos kor körül 1-1 kiskanálnyi gyümölcspürét vagy préselt levet adunk, azonban ez a mennyiség egy éves korra általában eléri, majd meg is haladja a 200 g-ot. Egy alma és egy tálka ribizli (egy éven alul bogyós gyümölcsöket legfeljebb pépesítve-lehéjazva-magtalanítva ajánlanak, ha nincs allergiahajlam a családban), de két őszibarack is bőven biztosítja ezt a mennyiséget. Egészséges gyerekek esetében nincs is felső korlátja a gyümölcsfogyasztásnak. A tálalást is variálhatjuk, például adhatjuk pürének egy kis zabpehellyel, de lehet szeletelve, karikára vágva kínálni, vagy tejjel, tejalapú gyerekitallal, esetleg natúr joghurttal turmixként elkészíteni. Ha puhább gyümölcshúst szeretnénk adni, párolhatjuk is rövid ideig, vagy süssük meg sütőben. Cukros édességek helyett a sült körte vagy alma is megfelel desszertnek, ezeket akár tejpépbe is keverhetjük.
Nyáron felejtsd el a narancsot!
Amikor csak lehetőségünk van, a hazai éghajlaton termő gyümölcsök kínálatából válasszunk. Minden gyümölcs más vitaminban és ásványi anyagban gazdag, ezeknek a mennyisége pedig akkor a legmagasabb, ha azokat érett állapotban szedik, és ez után minél kevesebb ideig tárolják, illetve utaztatják – sajnos sok hazai termelő és forgalmazó is inkább keményen szedi le őket, hogy tovább elálljon az áru, válasszuk az érett gyümölcsöt. Mivel a legtöbbjük hőérzékeny, a nyers gyümölcs fogyasztása a legcélszerűbb, mivel vitamintartalmát főzés, párolás során részben elveszíti. Érdemes tudni, hogy a legkíméletesebb ételkészítési eljárás a párolás, hisz sok értékes vitaminból így veszik el a legkevesebb.
A 100%-os tápanyagbevitel biztosításához szükség van zöldségekre, gabonafélékre, tejtermékekre és húsárura is. A gyümölcsök csupán D- és B12- vitamint nem tartalmaznak, de ha sokféle termésből fogyaszt a kicsi az év során, akkor a többi vitaminból a napi szükségletének java fedezhető. Ami pedig a „hiányzó” vitaminokat illeti, elsődleges B12 forrásnak a húsokat és a tejtermékeket tekinthetjük. A D-vitamint jórészt napfény hatására állítja elő a szervezetünk, de megtalálható a tojássárgájában, vajban, halolajban, májban és a tejalapú gyerekitalokban is
A gyümölcsben nem csak vitamin van!
A gyümölcsök szinte minden összetevőjét hasznosítja a szervezetünk. Rosttartalma már fiatal korban is hozzájárul a bélrendszer működéséhez. A rostok alatt az emberi szervezet számára emészthetetlen növényi részeket értjük, a széklet tömegét adják, ezért is javasolható a rostdús táplálkozás székrekedésre hajlamos gyermekeknél. Bélhurut esetén a rostok egyik anyaga, a pektin segítheti a gyógyulást azzal, hogy vizet megkötve gélt képez. Ez a gél bevonva az irritált nyálkahártyát nyugalomba helyezi azt, így enyhítve a panaszokat. A legismertebb pektinforrás az alma, pépesre reszelve szokták kapni a hasfájásra panaszkodó gyerekek. Nem mellékesen a prebiotikumok is a rostok közé tartoznak, ezek olyan anyagok, amelyek a vastagbélben élő jótékony hatású probiotikus baktériumoknak szolgálnak táplálékul, így elősegítik az egészséges bélflóra fenntartását.
Egy pohár dinnye
A gyümölcsök és azok préselt levei fontos szerepet játszanak a gyermekek hidratálásában. A kisgyerekek testsúlykilogrammonként 100-150 ml folyadékot igényelnek. Ez egy átlagos súlyú kisgyereknél, napi kb. 1-1,5 liter folyadékot jelent. Az, hogy valójában mennyit isznak meg, nagyban függ a külső hőmérséklettől, valamint az elfogyasztott ételek víztartalmától. Különösen kánikulában kell gyakran kínálni őket a számukra megfelelő innivalóval, mert még nem minden esetben jeleznek szomjúságot.
A Gyermekorvosok Társasága szerint kiinduló alapnak jó a napi 0,5 liter tej, tejalapú gyerekital, a fennmaradó mennyiség pedig legyen főként víz vagy cukrozatlan, koffeinmentes gyümölcstea (visszaköszön, némileg szofisztikáltabb formában az ÁNTSZ ajánlása), emellett kisebb arányban kaphatnak gyümölcs- vagy zöldséglevet is.
Antioxidánsok a színes bogyós gyümölcsökben
A gyümölcs- és zöldségfélékben számos antioxidáns megtalálható, amelyek a kutatások szerint védik a szervezetünket a káros szabad gyökök ellen. Ilyesfajta védelemre már a kisebb gyerekeknek is szükségük van. A környezeti ártalmak, a stresszel teli nagyvárosi életmód mindenkire hatással van, életkortól függetlenül. Ennek mérséklésére a bogyós gyümölcsöket emelhetjük ki, ugyanis az élénk színüket adó polifenoloknak remek antioxidáns hatásuk van. A bogyós termés szezonja sajnos rövid, addig szemezgessük tehát az áfonyát, szedret, ribizlit és málnát, amíg lehet. Az áfonya inkább a hegyes vidéket kedveli, „legelni” ezért inkább Ausztriában, Erdélyben van lehetőség.
Akinek nem elég kedvcsináló a tudományos magyarázat, az nézze meg gyerekestül Gryllus Vilmos Biciklizős albumáról a Gyümölcspiac című nótát, nekünk nemcsak meleg nyári napokon kedvenc.
Néhány variáció gyümölcsökre az ajánlásból (a többit majd Zsuzsi főz hozzáteheti):
Gyümölcsös tejturmix
100 g málna (bármilyen szezonális gyümölcsöt felhasználhatunk) 150 ml tejalapú ital (ami lehet tej, zabtej, rizsital vagy tejalapú gyerekital) kiskanál zabpehely, ha kiadósabbá szeretnénk tenni
Turmixgépben vagy botmixerrel egyszerűen turmixoljuk össze az alapanyagokat. Ha a gyümölcs nem elég édes, egy darabka jó érett banánt is beletehetünk.
Mediterrán gyümölcsleves (4 főre)
500 ml natúr joghurt (krémes), kb. 2dl narancslé, 2-3 db őszibarack, 500g vegyes bogyós gyümölcs (ribizli, szeder, málna, áfonya stb.)
A meghámozott őszibarackot alaposan összeturmixoljuk a joghurttal, majd felöntjük a narancslével a kívánt íz és állag eléréséig. Minél érettebb barackot választunk, annál kevésbé kell utólag édesíteni, de ha szükségét érezzük, 1 éves kortól tehetünk bele egy kevés mézet is. Az így elkészített lébe tesszük a megtisztított vegyes gyümölcsöt. Néhány órára hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek, így kellemesen hűsítő, vitamindús levest kapunk.
Gyümölcssaslik, kétféleképpen
A nyársakban az a jó, hogy mutatósak, egyszerűen elkészülnek, és tetszés szerint variálhatóak. Ha főfogásként akarjuk kínálni, felváltva húzzunk rá a fapálcákra a kockára vágott, enyhén besózott csirkemellet és a közepes darabokra vágott gyümölcsöket, például almát, körtét. Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy sütőbe téve néha megforgatjuk a grill alatt. A gyümölcsök „szomszédsága” pikáns ízt ad a húsnak.
A grillgyümölcs desszertnek is kiváló. Ennek az elkészítéséhez felhasználhatunk például epret, szőlőt, ananászt is. Egy kanál mézet keverjünk össze egy kis vízzel, ebbe forgassuk bele a kockázott gyümölcsöt még a nyársra húzás előtt. Grillezés után az édes folyadék hatására enyhén karamellás íze lesz a gyümölcsöknek.
Vigyázzunk, hogyha elkészültek a nyársak, a gyerekeket soha ne hagyjuk felügyelet nélkül enni, az egészen kicsiknek pedig szedjük le a falatokat a kistányérjukra.
Vakmacska
Forrás: Kisbögre és Tudomány, Magyar Gyermekorvosok Társaságának hírlevele
