Szoktam olvasni a Bezzeganyát, időnként elég jó történetekre akadok, bár engem a gyerekezés közvetlenül (de még közvetetten sem) érint, nincs gyermekem, és most már úgy néz, hogy nem is lehet.
Kezdem az elején: mióta az eszemet tudom, nem akartam gyereket, kamaszkoromban sem értettem, hogy mi visz rá egy embert arra, hogy gyereke legyen, aki az első X évben eszik-alszik-sír, miközben jelentős mennyiségű pénzt emészt fel (sarkosan fogalmazok). És ez az érzés csak erősödött bennem az évek folyamán. Azt azért hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem utálom a gyerekeket, nincs velük kapcsolatban semmi negatív előítéletem, csak rájöttem, hogy az én életemet olyan szinten alakítaná át egy gyermek, amit nem tudnék feldolgozni. Nem, nem az van, mire ilyenkor az emberek 99 százaléka gondol (hétvégi véget nem érő alkohol-drog-partik, extrém hobbik, állandó utazások), nem, semmi különös, csak épp nem tudnám elviselni, hogy ne én osszam be az időmet, hogy éjjel fel kelljen kelnem hozzá, különböző betegségek; későbbiekben megoldani-leszervezni a a bölcsibe-oviba-suliba járást (időre odaérni stb.).
Egyik volt osztálytársammal nemrég találkoztam, nemrég született gyermeke, és csak annyit mondott:
„Nem csodálom, hogy nem akarsz gyereket, tudod, ha egy gyerek érkezik az életetekbe, onnantól fogva te, ti nagyon háttérbe fogtok szorulni.”
Na, ebből nem kérnék, köszönöm. Nem bírnám azt a monotóniát, a mindennapi mókuskereket. Idén januárban kezdeményeztem a vazektómiát TB-s ellátás keretében. Kivágtak, mint macskát szarni. Csak három gyerek, vagy 40 éves kor felett lehet ilyet drága országunkban. Vagyis ahhoz elég érett vagyok, hogy adózzak, dolgozzak, fizessem a közterheket; ahhoz viszont még nem vagyok érett, hogy döntsek a sorsomról. Gratulálok, sikerült kicseszni egy felelősen gondolkodó emberrel, miközben az FB-oldalamon szinte hetente látom az UH-s képeket olyanoktól, akikre egy marék döglött lepkét nem bíznék. Arculcsapásként éltem meg ezt a dolgot. A ti oldalatokon is elég sokszor panaszkodnak a nők, hogy a fogamzásgátlás a nőkre marad, stb. Hát én próbáltam ezt a terhet levenni a nő(k) válláról.
Vazektómia
A vazektómia a férfi számára a legbiztosabb fogamzásgátló módszer. Sem az élvezetet, sem az orgazmust, sem a nemi potenciát nem befolyásolja. A vazektómia során mindkét ondóvezetéket átvágják.
(Forrás: Wikipedia)
És akkor jött az ötlet: külföld! Találtam is Szlovákiában egy magánklinikát, elküldtem a kérvényt 2015.09.11-én, és november 24-én megtörtént a műtét. Minden rendben ment. Érdekes volt az ismerősök hozzáállása a dologhoz: mivel nem csináltam titkot a dologból, ezért sok ismerősöm tudott róla, kaptam hideget-meleget rendesen! Volt már normális ismerősöm, aki teljesen megértett, de legtöbb jött az agymosott-mantrával:
„Majd aztán meggondolod magad; majd eljön az igazi az életedben.”
Ja, az igazi... Ő már eljött tíz éve, csak beláttam, hogy ő mindenképp akar majd gyereket, így elengedtem. Pár hónapja boldog édesanyja egy édes kislánynak. A legjobb az volt, amikor valaki azzal jött, hogy ki nyitja rám majd az ajtót, ha öreg leszek. És arra ki nyitja rá, akinek a gyerekei X ezer km-re élnek, vagy az ország másik felén? Hülye érv. Öregkoromban amúgy sem akarok senki terhére lenni.
Na, szóval kb. ennyit akartam kiírni magamból, ez a régebbi poszt inspirált a történetem leírására.
dodiur83
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
