illusztráció
2015 májusában szültem első babámat a budapesti II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, illetve ahogy talán többen ismerik, a SOTE II-n.
Fogadott orvosom volt, ő itt praktizál, így esett a választás erre a kórházra.
A klinika felújítása talán még most is folyamatban van, de májusban én már az Üllői úton szültem. Előtte kb. 2 héttel költözött vissza a szülészet a Tömő utcából.
A kórház kívülről teljesen rendezett, átlagosnak mondanám, jelenleg már a főbejárat is használható. Belül új mosdók vannak, viszont se vécépapír, se kéztörlő nem található bennük.
A kórháznak van szülésfelkészítő tanfolyama, ahová folyamatosan be lehet csatlakozni, erről egy nagyon kedves hölggyel telefonon konzultáltam, viszont én erre nem mentem, mivel volt választott szülésznőm, aki körbevezetett még szülés előtt, és vele mindent megnéztünk és megbeszéltünk.
A kórház felszereltségét laikusként én megfelelőnek mondanám.
Éjfélkor érkeztünk meg a kórházba tízperces fájásokkal. Az ügyeletes orvos és szülésznő is megvizsgáltak, ezután befektettek a vajúdóba. Ez egy hatágyas szoba, aminek van egy udvarra néző belső folyosója is, ami nagyon jó dolog. Én itt sétálgattam nagyon sokat a férjemmel. Folyamatosan nézték a baba szívhangját, és egy-egy erősebb fájásnál jött a szülésznő és nézte, hogy mennyire tágulok. Közben történt egy műszakváltás is, de mindenki nagyon kedves és segítőkész volt. Néhány óra múlva hívták az orvosomat és a szülésznőt is, közben pedig átmentünk a szülőszobába.
A szülőszoba nagyon barátságos, kellemes hangulatú és maximálisan felszerelt volt. Húsz percet a zuhany alatt vajúdtam, majd utána visszafeküdtem az ágyra, és ott folytattam. Van labda is, így aki szeretné, azt is tudja használni. Az orvosom és szülésznőm is folyamatosan tájékoztattak az eseményekről, hogy mi fog következni, mire lehet számítani. Nem sürgettek semmit, hagyták szépen zajlani a dolgokat. Külön köszönet a szülésznőnek, aki a férjem mellett szinte végig fogta a kezem és lelkileg nagyon támogatott. Nem vagyok egy pánikolós típus, de az elején egy erősebb fájásnál azt éreztem, hogy el fogom veszteni az önuralmam és bepánikolok. De ekkor Zsuzsi nagyon határozottan megszorította a kezem (vagy én az övét?) és ellentmondást nem tűrően megkért, hogy nyugodjak meg, és nehogy pánikba essek. Én pedig nagyon szót fogadtam, valahogy akkor nekem erre volt szükségem.
Szerencsére nagyon hamar túlestem a szülésen. Én éjjel fél 1-től mondom azt, hogy kemény volt, és 5:26-kor megszületett a kisfiam. Azonnal a kezembe adták, és nem vágták el mindjárt a köldökzsinórt. Majd utána lemérték, picit rendbe tették a babát, és pár perc múlva újra a kezemben volt a fiam, akit egyből segítettek is mellre tenni. Majd innentől kezdve két órán keresztül hármasban voltunk a szülőszobán, ami elmondhatatlanul jó érzés volt. Hajnal volt, épphogy kezdett pirkadni, és hihetetlen nyugalom és csönd honolt a kórházban és még odakint is.
Nyolc körül elvitték a gyereket az újszülött osztályra, én pedig lekerültem egy ötágyas kórterembe.
Korábban én jeleztem, hogy szeretnék kétágyas szobába menni, de amíg nem volt üresedés, addig ide kerültem.
Átlagosnak mondanám a kórtermet, semmi kirívó nem volt. Néhány órát töltöttem csupán itt, aztán átkerültem egy kétágyas szobába. Ez a szoba is teljesen rendezett és átlagos volt. Volt egy hűtő és egy nagy szekrény, illetve egy pelenkázószekrény benne. A fürdő a mellette lévő kétágyas szobával közös. Ha használta valaki, akkor a másik oldalon is be kellett zárni az ajtót. Az ajtó fölött volt egy piros lámpa, ez jelezte, ha éppen foglalt volt. Mindenki rendeltetésszerűen használta szerintem, mert a három nap alatt egyszer sem nyitott rá senki a másikra. Vécépapír és kéztörlő itt sem volt.
Minden nap jöttek és nagyon alaposan takarítottak, rend és tisztaság volt mindenhol. A kétágyas szobáért fizetni kell, éjszakánkét 5000 Ft, amit a végén kell rendezni. Ami viszont jó, hogy lehet róla egészségpénztári számlát is kérni.
Az alagsorban lehet intézni az anyakönyvezést is. Én ennek már korábban utánajártam, így vittem magammal fénymásolatot a férjem és a saját személyes okmányainkról (személyi, lakcímkártya, TAJ, adókártya), valamint a házassági anyakönyvi kivonatról. Délelőtt 11 körül lesétáltam, leadtam mindent, és már intézték is a dolgokat. Egy hölgy körbejárt minden szobát, és az adminisztrációs dolgokkal kapcsolatosan minden hasznos információt elmondott.
Ezután mentem a kisfiamért, és egy kis „bevásárlókocsin” hoztam magammal a szobába. Nem sokkal később jött egy csecsemős nővér, aki elmondott minden lényeges dolgot a babával és a szoptatással kapcsolatosan. A baba egész nap velünk lehetett. Este volt a fürdetés, akkor egy órára le kellett adni a babákat. Ez szobaszám szerint van meghatározva, két turnus van. Egyik fürdetés nyolctól van, a másik pedig kilenctől.
Bármikor be lehetett vinni a babákat a csecsemősökhöz megőrzésre. Én amikor elmentem zuhanyozni, addig mindig leadtam nekik.
Nagyon segítőkészek voltak, nem tudok rájuk rosszat mondani, pedig első babásként nagyon elveszve éreztem magam, de mindig tudtak segíteni.
Ruhát nem kellett vinni a babának, csak amiben haza hozza az ember. Ők adtak rá mindig tiszta ruhát. Egyedül pelenkát kértek, hogy vigyünk magunkkal. A látogatási rendet szigorúan vették. Délelőtt és délután volt talán 2-3 órás intervallum. A folyosó előtt van egy nagyobb rész, és ott lehetnek a látogatók, akik az ablakon keresztül láthatják csupán a babákat. Természetesen a kismamák kimehetnek ide.
Hátránya ennek annyi, hogy néha nagyon sokan zsúfolódtak össze, és volt egy kis fennforgás, illetve levegőtlenség. Ez általában a délutáni időszakra volt jellemző, délelőtt mindig kevesebben voltak.
Az ellátást is jónak mondanám. Nyilván jól jön, ha hoznak az embernek otthonról némi finomságot, de ki lehet bírni ezt a pár napot. Semmi extra, mondjuk én nem is vagyok egy finnyás és válogatós lányka. Reggelire a szokásos tej/kakaó, zsömle/kenyér, felvágott, vaj, méz, lekvár kombinációk voltak. Ebédre leves, második fogás és vagy valami gyümölcs vagy édesség. Vacsora pedig hasonló, mint a reggeli, joghurttal, kaláccsal kiegészítve. Figyelnek arra, ha valakinek speciális étkezésre van szüksége, azok külön fel voltak címkézve az illetékeseknek.
Összességében én nagyon elégedett voltam a kórházzal, az orvosokkal és mindenkivel. Bátran ajánlom ezt a kórházat mindenkinek.
10-ből 9 pontot adok.
II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest
szülés ideje: 2015
pontszám: 10/9
K.
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
