Egy kiválasztott szüléstörténet helyett essen most pár szó a nagyon fiatalkori terhességekről és kamaszkori anyaságról.
Ezer magyar tizenéves lány közül nagyjából tizenhét lesz anya a nagykorúság elérése előtt. Ugyanez a szám Iránban huszonhét, még magasabb a szubszaharai régióban, de alig érzékelhető Dél-Koreában, igaz, ott a felnőtt nők többsége is kihagyja a legújabb statisztikák szerint az anyaságot. Az Egyesült Államokban jóval magasabb az arány, mint a szomszédos Kanadában.
Az EU-ban csak hét ez a szám (Hollandiában vagy az EU-n kívüli Angliában viszonylag egyszerűen és gyakran ingyenesen érhetőek el a fogamzásgátló eszközök), de a rendszerváltás után Magyarországon még rosszabb volt a helyzet, a tinédzserkori terhességek aránya a mostani duplája volt. Szülés persze nem lesz mindből, többnyire abortusszal végződnek ezek a történetek.
A kutatások szerint a legtöbb lánynak nagy terhelést jelent megbirkózni egyszerre az anyaság kötelezettségeivel, és a saját kamaszodásával. Az agy még fejlődik, a társadalmi helyzet bizonytalan, sokan szoronganak, esetleg egészségügyi kockázatai is vannak a szülésnek, de bőven akad az oktatás félbeszakadásával, az anyagi helyzettel kapcsolatos probléma is.
Elérhetetlen fogamzásgátlás, oktatási kockázat, szegénység
A fejlett országokban általában az elmaradottabb, szegényebb vidékeken, a nem igazán képzett rétegek lányai szülnek tizenévesen, akiknek a fogamzásgátlás lényegében elérhetetlen. Más kulturális hagyományokkal rendelkező országokban pedig az jelenthet problémát, hogy a kamaszlányokat náluk 7-20 évvel idősebb férfiakhoz adják feleségül, és így szülnek szinte rögtön gyermeket.
A WHO statisztikái alapján még mindig világszerte 650 millió gyermekmenyasszony van (2021-es adat), és még mindig elborzasztó az aránya azoknak, akiket aligtizenévesen kényszerít valaki valamilyen szexuális tevékenységre.
A vallásosabb közösségekben (általánosságban) valamennyire alacsonyabb a tizenévesek teherbe esésének aránya, amit nyilván a látott viselkedési minták, vagy a szorosan ellenőrzöttebb életmód is befolyásol.
A kamaszok a nemi életet általában az egyéb „kockázatos” és „felnőtt” viselkedési formákhoz sorolják, amilyen a cigarettázás, alkoholfogyasztás, vagy akár a tudatmódosítók használata. Ha valamelyiket elkezdik, általában nyitottabbak a többire is. Van olyan közösség is, ahol épp a szűzen maradt lányokat szégyenítik meg, a szexuális aktivitás a "felnőttség" mellett a „vonzó” tizenévesekre jellemző vonásnak számít.
Ma már a legnagyobb kockázatot abban látják az elemzők, hogy a fiatalon teherbe esett lányok többsége később sem szerez szakmát, végzettséget. A KSH adatai szerint Magyarországon a fiatalkorú várandósok 20 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, 67 százalékuk pedig legfeljebb nyolc osztályt végzett. Kilenc százalékuk szakmunkás végzettségű, míg az érettségivel rendelkezők aránya csupán 5 százalék. Azoknak a fiataloknak a többsége, aki a nagykorúság előtt vállalt gyermeket, előtte soha nem dolgozott (79%), azok a 17-19 évesek, akik vállaltak már munkát, többségük betanított, segéd- vagy alkalmi fizikai munkásként helyezkedett el. Hogy ez hogy függ össze a szegénységi kockázattal, ezt aligha kell magyarázni.
A félbeszakadt tanulmányok a világ minden országában jellemzik a tizenéves anyákat, aki otthon, szüleinél marad, talán kicsivel nagyobb eséllyel tér vissza az iskolapadba a szülés után, mint azok, akik önálló életet élnek saját otthonban, esetleg házasként. (Megjegyezve azt is, hogy a tizenévesen anyává vált nők közt amerikai kutatások szerint nem gyakori a tartós és stabil párkapcsolat életük későbbi részében sem. Olyan országokban, ahol hagyományok alapján férjhez adják őket 12 évesen, természetesen más minták jellemzőek)
A kivételek és a mögöttes lelki okok
Valószínűleg sokak környezetében akad olyan történet, hogy a véletlenül megfogant babát a fiatalok (vagy csak egyikük) meg akarja tartani, és inkább a szülők kapacitálják őket az abortuszra. Egyoldalú ítélkezés nélkül elmondható, hogy családi támogatással, viszonylag stabil anyagi helyzetben, esetleg az átlagosnál jobban sikerülő párkapcsolattal akadnak „happy enddel” végződő történetek is, ahol visszanézve senki se gondolja úgy, hogy a besikerült terhesség többek életét is egyszerre állította olyan vakvágányra, amire nem kellett volna rákerülni. De ez jellemzően nem a nagyon szegények, nagyon alacsony iskolázottságúak közt történik meg, hanem ahol egyfajta családi védőhálót szőttek a fiatal szülő vagy szülők, és a baba köré, sok szeretettel és gyakorlatias problémamegoldással, de viszonylag kevés illúzióval. Így se könnyű: meglepően könnyű egyrészt továbbadni a családi mintát („anyám is 15 évesen szült, és most én is ebbe kerültem.”), másrészt így is bőven akadhatnak érzelmi huppanók, gyakorlati problémák, esetleg egészségügyi kockázatok.
A kutatók egy másik meglepő jelenségre is felfigyeltek. Ahol a kapcsolat a szülők és lányuk közt kifejezetten hideg, elutasító, ellenséges, ott sok fiatal lány a neki meg nem adott gyöngédséget szeretné (sokszor tudatosan ki nem mondva) megélni a fiatalkori anyaságban. Ha őket nem becézgeti senki, akkor nekik legyen valaki, aki csak az övéké, és ahol a gyöngéd, meleg szeretet megtapasztalható.
Vöröskarom
Források:
https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2010/feb/12/teenage-pregnancy-study
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/adolescent-pregnancy
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK235276/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6045691/
https://www.scirp.org/journal/paperinformation?paperid=87117
https://raisingchildren.net.au/grown-ups/family-diversity/parents-like-me/parenting-as-a-teen
