photo © 2005 rjp | more info (via: Wylio)
Akinél minden rendben van, valószínűleg fogalma sincs, mennyiféle módon lehet rendellenes a felettébb bonyolult női nemi szervek rendszere. Kétszarvú méh, hegesedő petevezeték, de van, akinél hiányzik a hüvely, míg másnak kettő is van belőle.
A petevezeték rendellenességei
A petevezeték-hypoplasia és -aplasia ritka elváltozások. Esetükben az egyik vagy mindkét petevezeték csökevényes, nem elég hosszú, vagy nem elég tág, esetleg nem is fejlődött ki petevezeték. Ennek meddőség, illetve méhen kívüli terhességek sorozata lehet a következménye.
Hegesedés is kialakulhat endometriózis következtében, vagy pl. bélműtéteket, vakbélműtétet, császármetszést követően. A hegesedés elzárja a petesejt útját a petevezetékben, így az a fizikai akadály miatt nem termékenyül meg. Chlamydia-fertőzés hatására a petevezeték csillószőreinek mozgása károsodhat. Ebben az esetben a petesejt és a spermium mozgása is nehézkes, így nehezebb a teherbeesés, illetve gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása is.
Petevezeték-átjárhatósági vizsgálat
Petevezeték-átjárhatósági vizsgálat során azt figyelik, hogy a petevezeték petefészek felőli végén található ún. fimbriák (nyúlványok) nyitottak-e, hogy befogadják az ovuláció során kiszabadult petesejtet; hogy vannak-e olyan összenövések, melyek akadályozzák a petevezetéket szabad mozgásában, és hogy a csillószőrök funkciója ép-e. A petevezeték átjárhatóságát vizsgálhatják speciális röntgendiagnosztikai eljárással (ez az elterjedtebb), ultrahanggal (ez a drágább, mivel a TB nem támogatja), illetve laparoszkópos technikával is.
Hysterocontrast-salpingosonography (HYCOSY): a petevezetékek UH-vizsgálatának a neve.
A méhbe a hüvelyen keresztül felvezetnek egy katétert, melyen keresztül folyadékot, azaz kontrasztanyagot fecskendeznek a méhüregbe és a petevezetékekbe, majd hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével felmérik a szervek állapotát. A vizsgálat nemcsak a petevezető, hanem a méhüreg pontos megítélésére is alkalmas. Kiszűrhetőek vele a méhüregi rendellenességek is.
A HSG (hysterosalpingográfia): ennek során szintén kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, és röntgenfelvételen követik annak nyomát. A HSG készülékek képerősítősök, így a vizsgálatkor alkalmazott sugárdózis minimális. A vizsgálatok ambuláns módon elvégezhetők, viszont akik átestek rajta, nem értenek egyet az orvosok állításával, hogy nem fáj. Állítólag pokoli, viszont csak 5-10 percbe telik, és nagyon jó hatásfokkal meg lehet vele állapítani, hogy a petevezető működik-e.
Laparoszkópia, hiszteroszkópia: a módszer előnye, hogy a diagnosztikai eljárás során terápiás beavatkozást is végeznek, így nincs szükség újabb beavatkozásra. A hegesedések műtéti oldása, a károsodott petevezetékek sebészi helyreállítása is lehetséges lehet sebészeti úton.
A méh rendellenességei
Torzult méh (uterus arcuatus): a méh teteje kissé benyomott, résnyi ürege a normálistól eltérően nem csúcsára állított háromszög, hanem szív alakú. Emiatt ugyan kihordható a terhesség, bár fekvési rendellenesség (harántfekvés), koraszülés, illetve vetélés gyakrabban lép fel.
A kettéválasztott méh (uterus septus és subseptus): a méh közepén egy részleges vagy teljes sövény helyezkedik el, ami így méhet kettéosztja. Az elváltozást általában középidős vetélések során fedezik fel, főleg részleges kettéosztottság esetén. A teljes sövény mellett lehetséges végighordani a terhességet. A részleges sövény műtéttel kiirtható, ezzel a probléma teljesen megoldható.
Kétméhűség (uterus és vagina duplex): mindkét méhben létrejöhet terhesség, azonban a szokottnál kissé gyakrabban kell vetélésre, koraszüléssel számolni.
Egyszarvú méh (uterus unicornis): a méhnek csupán az egyik fele alakul ki, melyben általában nem tapad meg a terhesség, vagy ha mégis, akkor az anya korán elvetél.
Ha a méh szinte teljesen kettőzött, azt kétnyakú kétszarvú méhnek (uterus bicornis bicollis) nevezik, ekkor a méhnyakban egy sövény alakul ki.
Kétszarvú egynyakú méh (uterus bicornis unicollis): a méhnyak nem osztott, és a méh is csak részben kettőzött, gyakran az egyik fele csökevényes is. Ha ebben a csökevényes részben jön létre terhesség, az a méhrepedés kockázatát hordozza magában, a magzat kihordására általában nincs lehetőség.
Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma: a méh és a hüvely felső kétharmada egyáltalán nem alakul ki, a petevezetékek és a petefészkek azonban épek. A betegség gyakran társul vesefejlődési rendellenességekkel is.
Egyéb elváltozások között a méhszáji hegesedés, megtöretés, összenövések, elzáródások –akár valamilyen gyulladástól, akár megelőzően végzett kaparástól – vagy a polip említhető. A meddőség hátterében jóindulatú daganatos elváltozások, miómák is állhatnak.
Hüvelyi elváltozások
A hüvely fejlődési elváltozásai gyakran együtt járnak a méhtest fejlődési zavaraival.
A hüvely hiánya, vagy a zárt szűzhártya az első vérzéskor tinikorban derülhet ki. A bajok korrekciós műtéttel korrigálhatók, a teherbeesést nem befolyásolják.
A dupla, azaz kettős hüvely, vakon végződő hüvely meglehetősen ritka kórképek, sokszor még a nőgyógyászati vizsgálat előtt is rejtve maradnak. Annak idején a Porontyon egy szüléstörténet írójának dupla hüvelyét és dupla méhét például csak a szülőszobán vették észre. Mint ebből is kitűnik, dupla hüvely mellett is lehetséges a terhesség.
Források:
http://www.webbeteg.hu/cikkek/nogyogyaszat/1699/a-noi-nemi-szervek-fejlodesi-rendellenessegei
Center
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
A Bezzeganya blog a Disqus kommentrendszert használja. Ha te is szeretnél hozzászólni, és még nincs regisztrációd, itt találsz segítséget hozzá>>> A Disqus használatáról, beállításairól pedig itt írtunk>>>
