2017 júliusában adtam életet a kislányomnak az Uzsoki utcai kórházban. Maga a kórházválasztás elég evidens volt, hiszen gyalog 10, kocsival 3 percre lakunk, illetve engem műtöttek a fül-orr-gégészeten egy születési rendellenességgel, kopoltyúív visszamaradással (egy nagy tasak maradt a nyakamban, és 10 illetve 23 évesen begyulladt a ciszta). Szóval az ottani bánásmód és tapasztalatok nagyon pozitívak voltak, álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen létezik, miután 10 évesen traumatizáltak az élmények a pápai kórházban annak idején. Szóval tetszett a kórház, nekem eddig csak a felújított részlegen volt dolgom, modern kinézet, barátságos légkör. Azt tudtam előzetesen, hogy magas a császárok aránya (valahol 40 százalék körül olvastam), de reménykedtem, hogy azért a mi esetünkben nem kerül rá sor.

Szülésfelkészítés
 

A kismamáknak évente két szülésfelkészítő sorozatot tartanak, 12 alkalom, ingyenes, mindenféle témában. A legnagyobb tömeg nyilván a szülés eseményei előadáson volt, itt az egyik szülésznő mindent elmondott, mit várhatunk egy Uzsokis szülésnél, mi az általános protokoll, stb. Szerintem nagyon jó, hogy van ez a lehetőség, én a szoptatási tanácsadó előadására és a neonatológus előadására is elmentem.

Szülészet
 

Maga a szülészet szerintem nagyon jó állapotban van, két óriási ajtó van a kis váró előtt: Újszülött osztály és Szülőszobák felirattal. Amikor először ott jártam, hogy a ctg leletemet aláírassam az éppen ügyeletes dokival, hiányzott, hogy nagyjából nincs senki, aki hivatalosan útbaigazítana. Később is úgy kellett elkapdosni egy orvost, egy nővért, a fogadott orvosomat (oké, ez egy külön sztori). A szülőszobák ajtaja előtt van egy csengő, de azt mégis szülő nőknek, illetve komolyabb problémák esetére találták ki, legalábbis én nem szívesen csöngettem be csak a ctg leletem miatt.

Orvosok
 

A terhesség vége felé volt problémám a vesémmel (iszonyú, egész napos fájdalom), ekkor az ügyeletes orvos vizsgált meg, miután az egyik nővérnek szóltunk, majd amikor 150-es vérnyomásom lett, éppen a fogadott orvosomat tudtuk elcsípni a folyosón. Na, hát azt tudni kell, hogy ő nem adott semmilyen telefonszámot, amin elérhettem, magánrendelésen az asszisztense sem továbbított hozzá, így jár az, aki a kórházat választja először és nem az orvost. Pedig jó véleményeket olvastam róla, aztán később már gyanús volt, hogy viszonylag kevesen fogadják fel mostanában, és sokan a rezidensekre esküsznek. Hozzáteszem, az ottani orvosokról és szülésznőkről egybehangzóan jók a vélemények, engem a szülés előtt két másik szülésznő is vizsgált, abszolút kedvesek voltak, emberségesek.

Az orvosom azt mondta, ne fogadják szülésznőt, ott nem igazán szokás, mert amúgy is leterheltek stb. Ez utólag megint kicsit visszás, mert tudom, hogy x kismamát vállalhatnak a szülésznők egy hónapban, és talán első babánál jobb lett volna, ha van valaki, akit elérek telefonon, nem úgy, mint az orvosomat. Ez a mai napig dühít, fogadott orvosnál nem értem, miért nem volt lehetőségem elérni, amikor tényleg szükségem lett volna rá. Ő azt mondta, ha bármi van, inkább menjünk be a kórházba. Ez is egy út, persze. Azóta tudom, hogy sok kismamája elégedetlen vele mostanában, én azt érzem rajta, hogy tipikusan kiégett orvos lett. Persze szülés előtt már nem akartam váltani, pedig éreztem, hogy kéne, de inkább akartam magam és a babám profi kezekben tudni, ha esetleg komplikáció lenne.

Szülőszobák
 

Négy szülőszoba van, az egyikben kád is. Bár azt mondják, az csak dísz, kis mennyiséget lehet beleengedni, kádban nem lehet szülni. A hivatalos vajúdó csak egy társalgó, a szülőszobában lehet igazából vajúdni. Ha mondjuk egyszerre négynél többen szülnek, akkor a legkevésbé előrehaladott vajúdó kerül ebbe a társalgóba, amúgy el lehet foglalni a szülőszobát. Bordásfal, gimnasztikai labda van bent. Nekem a gyors vajúdás miatt már nem volt „lehetőségem” kipróbálni ezeket, a szülőszéken kötöttem ki egyből, ctg-vel a hasamon. A szülőszéken eleinte vízszintesen voltam, aztán kértem a szülésznőt, hogy állítsunk már rajta, mert ezt így nehezen bírom, és akkor fel lehetett tekerni a támlát.

A szülőszobára mi késő este kerültünk, viszonylag félhomályban lehettünk, narancsos fényekre emlékszem, de azért a hüvelynél erős fény volt. Közben talán csak egy másik hangot hallottam valamelyik szobából. Az ügyeletes szülésznő karakán volt, mondta, amikor rosszul nyomtam, aztán belejöttem. Egyébként a férjemmel ketten voltunk ott, az orvos és a szülésznő csak be-bejöttek ránk nézni, hogy haladunk, engem meg is ijesztett, hogy sokszor magunkra hagytak. Én csak a baba szívhangja miatt aggódtam, amikor leesett (tudom, tudom, ez természetes egy fokig). Oxit szerencsére nem kaptam, viszont infúziót igen. Valami cukros akármit... Ezt elmondták.

Fájdalomcsillapító sem volt/kellett a gyorsaság miatt. A dokim burkot repesztett, gátmetszés is volt, ezekről tájékoztatott. Annyit láttam/éreztem, hogy a szülésznő próbálta masszírozni a gátat, de aztán úgy vélték, hogy nem fog működni. A gátmetszés nem kötelező, hallottam olyanokról, akiknél nem kellett. Egyébként 1-2 óra alatt megszületett a baba. Szülés előtt, ha borotváltál, akkor nem borotválnak, ellenben beöntést azt kaptam (nekem a szülés legrosszabb része volt..). A lepény születésénél kaptam oxit, ezt később a zárón láttam csak és rákérdeztem, hogy mikor kaptam oxitocint. 

Baba ellátása
 

A babát kibújásakor egyből rám tették, viszont sajnos hamar elvitték leszívni a nyákot. Az orvosom hangja a fülemben:

„Na, lesz aranyóra vagy nem lesz?”

A férjem mehetett a babával, engem addig varrtak. Sajnos teljesen megmosták (megmérték, stb.), pedig a neonatológus az előadáson hangsúlyozta a magzatmáz fontosságát. Az a csecsemős, aki elvitte majd hozta, megjegyezte, hogy ilyen bimbóval nem fogok tudni szoptatni, hozassak be védőt. Baba sapkában és takaró alatt a mellkasomon, másfél órát kaptunk hármasban. Sajnos a szopi akkor tényleg nem jött össze, pedig nagyon küzdött a pici meg én is. 

Utána elvitték a babát (hajnal 2), hogy majd 6-kor mehetek érte. Igazából semmit nem aludtam, maradhatott volna velem is, de azt nem tudom, hogy engedték-e volna.

Kórtermek
 

Három- és négyágyas kórtermek vannak, külön a császárosok és a simán szültek. Vannak VIP szobák, egy- és kétágyas elhelyezés, ha van szabad, akkor lehet menni.  

Minden kórteremben van mosdó zuhanyzóval, korrekt állapotban. A látogatói vécében és a kórteremben sincs vécépapír, de kézfertőtlenítők vannak a termekben és a folyosón is. A termek abszolút normális állapotúak, nagyobb szekrények vannak az „előszobában” a motyónak. A kánikulában egész nap szellőztettünk, légkondi nincs (bár nem is kell szerintem). Kórterembe látogató nem jöhet, de pl. a férjem belógott kicsit, amikor a többiek benn se voltak és megengedték. A folyosón ott lehetnek a látogatók, egyedül nagyvizit idején küldik el őket a váróhoz. Kicsit szűk a folyosó, de nyugiban lehet babát csodálni a kiskocsiban. 

Ellátás
 

Minden nap takarítottak, jött a neonatológus tájékoztatni a baba állapotáról, vérnyomás- és lázmérés éjjel is. A nővérek abszolút kedvesek, jó fejek. Reggel egy kisvizit, délelőtt nagyvizit. Amíg nincs széklet, addig nincs hazamenetel. Az orvosok abszolút normálisak. Szobatársaimhoz jöttek érdeklődni, az enyém csak kb. az anyagiak rendezésének időpontjáról tájékoztatott (persze burkoltan).

Fájdalomcsillapítót kaptunk, ha kértünk. Ágyak állítható támlával és magassággal, az enyém rengeteget nyikorgott. A teremben pelenkázó, babafürdető kád zuhanyfejjel, illetve egy mérleg, de csak két tizedesig mutatta a súlyt.

Szoptatási tanácsadó hétköznap van, mi tőle kaptunk kölcsönbe a második napon bimbóvédőt, ő mutatta meg a mellre tételt. Ha hétvégén, mondjuk pénteken szülök, lehet, hogy nem tudnék szoptatni. Egy csecsemős is megjelent második nap, akinek kellett segítség a köldökcsonk, pelenkázás ügyében, készségesen segített. 

Rooming-in rendszer van, az első éjszaka kivételével nagyon nem örülnek, ha be akarod tolni a babát (egyik ismerősöm előttem egy nappal szült, és nagy szemforgatások közepette adta le a babáját egyik éjjel). Reggelente 7 után kellett egyedül betolni a babákat vizsgálatra. A csecsemősökkel volt nekem is problémám, illetve két típus volt, az abszolút kedves és a tipikusan bunkó. Én kértem vizet a babának, mert nem tudtam szoptatni egy nap után sem, és itatópohárból meg akartam itatni, mert csak sírt és sírt. Vizet kaptam. 

Súlymérés második nap este, sokat fogyott a kicsi, mérjem a szopit (ekkor már volt bimbóvédő, tudott szopizni). Éreztem, hogy előtejem akkor este alig, nem nagyon nyelt a baba, csak szívta, akkor este 0 gramm különbség a csecsemősök mérlegén. Kéne tápszer, mondtam, hogy rendben, de én majd itatópohárból adnám. Na, itt az egyik csecsemős teljesen kiakadt, hogy azt csak vissza fogja bukni, semmi értelme és rám csukta az ajtót. Ballagok vissza tápszer nélkül, erre fut utánam, hogy itt a tápi. (A baba ügyesen megírta pohárból.)

13 százalékos súlyvesztés ellenére szerencsére hazaengedtek simán a negyedik nap reggelén. 

A koszt borzalmas, de ez nem meglepő a magyar embernek. Ami furcsa volt, hogy a cukros szobatársamnak összevissza hozták a hol diétás, hol nem diétás menüt.

A babának mindent vinni kell, egyedül popsikenőcs volt a szobában, vatta és alkohol. Szülőszobában is kell neki sapi, ruci, takaró. Ruhát aranyóra után adtak rá.

Egy megrázó jelenetnek voltunk szemtanúi, mikor a babák kiadását vártuk: a szülőszobáról toltak ki egy kispocakú lányt, aki zokogott, két mentős várta hordággyal, gondolom vitték át egy PIC-es kórházba. Az egyik szülésznő próbálta vigasztalni, hogy a felén már túl van. Engem nagyon megviselt ez az egész jelenet, összeszorult a szívem és majdnem elsírtam magam, látva azt a kétségbeesést. 

Tanácsokat nem igazán kaptunk a jövőre nézve, de ha kérdeztünk, mindig készségesen válaszoltak. 

Pontszámok:

  • szülészet állapota: 9
  • kórtermek állapota: 8
  • szülőszoba korszerűsége: 9
  • felszereltség (orvosi, higiéniai eszközök): 7 
  • mellékhelyiségek/zuhanyzók állapota: 7
  • orvosok segítőkészsége: 8
  • szülésznők segítőkészsége: 9
  • csecsemős nővérek segítőkészsége: 6
  • kommunikáció, tájékoztatás: 7
  • tisztaság: 7
  • ellátás minősége: 7
  • személyes élmények: 8

V.

Bezzeganya az Instagramon!

Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz. 

Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>

Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?