Megvan a kép a vigyorgó töröküléses Buddháról? Na… pont olyan vagyok mostanában én is, ha ülök. Amolyan kis pocakos vigyorgó alak, most már a cickóim is pont összeérnek a hasammal. Mondjuk kopasz nem vagyok, csak negyedrészben, az oldalt felnyírt hajamnak köszönhetően. Lehet, ha meglesz a gyerek, akkor már teljesen az leszek.

Egyébként tetszik ez az állapot, bár azért vannak néha identitás-válságos periódusaim. Mert hát ugye immár 22 hete minden nap van velem valaki, sosem vagyok egyedül, és már sosem leszek. Ráadásul ez a valaki mozog is bennem, mint Ripley hadnagyban az Alien. Szóval éppen ezért, én, mint Linda megszűnök létezni. Hiszen mostantól anyaként kell funkcionálnom. A kettő egyszerre – jó anya és önálló személyiség – nem lehetek, mert akkor a társadalom szürke lidércként rögtön körém gyűlik és rikácsoló hangján ezt szajkózza:

„Milyen anya az ilyen???”

Milyen anya az olyan, aki szeretné megtartani az autonómiáját, aki szeretne önmaga maradni, emellett a párjának társa, a barátainak barátja, az anyjának gyermeke maradni? Ha nem volna elég ez a megbélyegzettség, akkor társadalmunk ráadásként még sunyi módon elvár tőlem mindenféléket, amitől valószínű majd jól megbolondulok. Hogy szoptassak, hogy na jóóó… most már ne szoptassak, hogy áldozzam fel magam a három évig tartó bezárkózás és kialvatlanság oltárán, de közben mozduljak ki többet. Hogy olvassak Vekerdyt és társait, hogy legyek liberális, de egyben következetes és szigorú, hogy új ruhákat adjak a gyerekre, hogy minek adok új ruhákat úgy is se perc alatt kinövi, tönkreteszi. Természetesen maradjak jó nő, amihez segítséget nyújt nekem Takács „hogyanlegyekjónő” Nóri, persze a háztartás se ússzon, a melegszendó és a pizzarendelés a legcikibb dolog a világon.

A kiejtett cumi csak hideg vízzel való lemosása pedig eretnekség, inkább nyaljuk le azt, annak ellenére, hogy köztudott, az emberi száj tele van baktériumokkal.Félreértés ne essék, nem az elvárásokkal van bajom, mondjuk azzal is, de az egy másik posztot érdemelne. Az zavar, hogy ha nem a többség által elfogadott elvárások szerint cselekszem, akkor én és a gyerekem, kiesem A kisgyermekes anyukák elit klubjából. Különc anyuka leszek, akinek összesúgnak a háta mögött, a gyerekem meg „szegény gyerek” lesz. A társadalom károgó hiénái csak akkor szállnak le a vállamról, ha felnő és kirepül a gyerek, akkor már nincs rajtam fogás, megtettem a dolgom, felneveltem. Az, hogy mindeközben velem mi van? Hogy mindezt, hogyan éltem meg? Hogy mennyi energiám, idegpályám, szeretetem, toleranciám, pénzem, küzdelmem és csatám volt ebben? Senkit az égvilágon nem érdekel. Az én anyám is végigcsinálta pontosan ugyanezt.

Miután kiderül, hogy anya vagyok, bármit is csinálok, sohasem leszek már, aki voltam. A tökéletes anya meg pláne, hogy nem. Valakinek mindig lesz valami baja vagy észrevétele azzal kapcsolatban, hogyan viselem a terhességet, ahogy nevelem a gyerekem, hogyan beszélek vele, mit adok neki enni, hogy mit engedek, és mit tiltok neki. Megfeszülhetek, önmagamon áteshetek, egy-egy csattanós taslit mindig fogok kapni valahonnan.

Mindezek ellenére, mégis úgy gondolom, csak egyetlen ember véleménye számít, csak egyetlen személy ítélkezhet, arról, hogy milyen anya vagyok. Az a ficergő kislány, aki most is épp a húgyhólyagomon trambulinozik. Kizárólag ő számít és én. A kettőnk boldogsága és öröme. Mert én csak az ő anyukája leszek, ő pedig csak az én gyerekem, hogy milyen kötelék lesz köztünk, azt még nem tudom, de rengeteg csatán, nevetésen, síráson leszünk túl. Csak mi fogjuk ismerni a titkainkat, a közös élményeinket, emlékeinket. És ebbe a szoros egységbe – anya és gyermeke – nem fog belelátni más, nem engedem, hogy belemásszon senki és semmi, olyan világ lesz az a világban, ami csak az enyém és az övé. Na, jó, meg az Apjáé.

Szóval pontosan ezekért nem lesz soha lelkiismeret-furdalásom (legalább is most ezt gondolom), ha egy kis magányra vágyom majd a gyereknevelésben. Hiszen úgysem lehetek már egyedül, amíg élek, mert ő mindig ott lesz a szívemben. A Gyerek, a minden, az élet értelme, a legnagyobb szerelem.

pöttyösböri

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?