Ha évszakváltás, akkor Vajdahunyadvár! Alighanem rátanultak mások is, mert már állnak jó páran Mezőgazdasági Múzeum előtt a Bűvös Óceán című kiállítás második napjának reggelén, úgy negyedórával a hivatalos nyitás után, ami egyértelműen a sikert jelzi (mielőtt valaki megijedne tőle: a szervezők folyamatosan menedzselik a helyzet, ha valaki ennyit se szeretne várni gyerekkel, tájékoztatják, mikorra jut be, ha esetleg kényelmesebb előtte egy kört tenni a Városligetben. Mire kiballagtunk, már kényelmesen be lehetett jutni, és a kiállítótér sem volt zsúfolt). Odabent az előtt az asztal előtt sorakozunk még egyszer fel, ahol megkapjuk a játékfüzetet, a táblát, és az első kérdés megfejtéséhez szükséges golyócskát, és korosztálynak megfelelő játékmagyarázatot is.
Nagy nap egyébként a mai: most megyünk először úgy, hogy MINDEN magunkkal vitt gyerek tud olvasni. Az óceánok élővilágát feldolgozó kiállítás kis füzetecskéjének kérdései egyébként egy jobb szövegértés-gyakorlatnak is megfelelnek, ha az elsős-harmadikos korosztállyal kelünk útra: a füzetben található leírásokból jutunk a feladatokhoz. A mindössze két hónapja olvasó Kicsi a feladványok nagy többségével megküzd egyedül, csak néha kér meg, hogy ismételjem el a kérdés lényegét. Vele egyidős barátja már olvasástudással került az elsőbe, a logika is viszonylag erős oldala mindkettőjüknek, csak magamnak mondhatom, hogy „leülhetsz, egyes” amikor nagyjából az ötödik feladványnál jövök rá, az aktuális tárló oldalán lévő jel bizony azonos azzal a jellel, amit helyes válasz esetén „kihajtottunk” a játéklapon (olvasni tudni tehát előnyös, írni viszont nem kell). Onnantól azonba már végképp megy minden, mint a karikacsapás.
A Nagy harsányan derül a lassúságomon, mi valahol az ötösnél latolgatjuk a kicsikkel, mennyi ideig képes egy ámbráscet a víz alatt maradni (félóra? egy óra? két óra?), amikor ő már szokása szerint önállóan megfejtette az egészet. De azért bevallja: az olvasottakból bőven akadt olyan is, ami egy hetedikesnek is újdonság, még akkor is, ha sok természetfilmet látott. Sőt, felnőttnek is van bőven akár „meglepő é mulatságos”: annak a bizonyos holdhalnak még a létezéséről sem tudtam korábban, arról meg végképp nem, hogy mekkora aggyal igyekszik túlélni az óceán veszélyeit. A megfejtéshez annyit: hatalmas teljesítmény, hogy ekkorkával még nem HALt ki.
Természetesen ennél ismertebb fajok is felbukkannak a történetben: a megfejtéseinkhez tippekkel hozzájáruló Császárpingvin, valamint a Fóka, a Teknős, vagy a Krokodil. Meglepően jó minőségben hallhatjuk két intelligens tengeri kedvencem, a Bálna és a Delfin hangját is, miközben a kapzsi és hóbortos Professzor nyomában loholunk, aki fejébe vette, hogy különös szerkentyűivel az óceán aranytartalmát fogja kivonni (nem mese ez gyermek, ugye ti sem tudtátok, hogy az óceánoknak valóban VAN aranytartalma, ha hozzá nem férhető módon is?) A Professzor nagy igyekezetében ezzel-azzal kísérletezik, van itt kérem ormányos és nyuszifüles robot, valamint egy óriási plüssmackó is, amit félig-meddig már tengeri lénnyé igyekezett konvertálni a sajátos alakzatban megjelenő tudós, akit egy búvárhajóval kergetünk a történetben.
A gyerekek egyébként lelkesednek, még a három-négyévesek is komoly arccal guggolnak-nézelődnek a vadonatúj, hajóablakot formázó, látványos, kerek, színes tárlók előtt. Ha egy kiállításon alig-alig fogócskázik valaki ebből a korosztályból a jókora főteremben, az bizony figyelmet és érdeklődést jelez részükről. Megbámulják az úszó elefántot és jegesmedvét – az egyiknek előbbi annyira tetszik, hogy az M5 érdeklődő riporterének „melyik a kedvenc tengeri állatod?” kérdésére simán rávágja: az ELEFÁNT! A Nagy már a delfint említi a kamerák előtt, sajnos kivágják ezt a részt a hétfői beszámolóból, hiába izzítottuk rá a fél rokonságot. Ha engem kérdeztek volna, a magát zöld növénynek álcázó „tengeri sárkányt” neveztem volna meg, a Kicsi pedig (akinek állandó kérdéskezdése a „mi a leg….?”) talán a „LEGVESZÉLYESEBB”, „LEGRITKÁBB”, „LEGŐSIBB” fajt nevezte volna meg, mint LEGérdekesebbet, bár nála előkelő helyen vannak a népszerűségi listán a robotok is, de az idővonal „másik végén” található őscápa fogát kitapintani se volt utolsó élmény.
A tizennégy kérdés helyes megválaszolása után (közben esik szó tengeri páncélos őshalakról, félelmetes orkákról, színes korallokról és vidám lundákról is) felmarkoljuk a várt ajándékot , majd teszünk még egy-két kört azon tárlók előtt, amikhez kifejezett feladvány nem tartozik, viszont kár lenne az ott található érdekességeket kihagyni. Aznap este egy Index-cikkben is találkozom a nem túl vonzó külsejű, ám tudományos szempontból roppant izgalmas medveállatkával, amely a Bűvös Óceán egyik feladványának szereplője is. A mindent túlélő jószág sok mindenre taníthat minket – ez a kevésbé ismert dal pedig azon tűnődik, mi lenne, ha a bálnákkal szóba tudnánk állni – illetve ha a bálnák szóba állnának velünk.
„A hullámzó óceán elrejti őket még.
Az óceán óvja őket, és az ég.”
A kiállítás a tavaszi szünet, sőt a húsvéti ünnepek alatt is várja (több mint 1000 négyzetméteren) a látogatókat a Vajdahunyadvárban. Az egészen kicsik ingyen juthatnak be, a kiállítás belépőjegyével a múzeum teljes anyaga megtekinthető. Természet (és élénk színek) iránt rajongó 5-13 éveseknek (vagy Rumini-rajongóknak, hiszen a kalandok majd mindegyike a tengeren zajlik) majdhogynem kötelező, de mi felnőttek se fogunk unatkozni.
Látogatói információ:
A kiállítás ideje: 2017. március 18. – április 30. H zárva, K–V 10–17 (húsvétkor hétfőn is nyitva)
Helyszín: Vajdahunyadvár, Mezőgazdasági Múzeum
A kiállítás külsős, a múzeum által befogadott kiállítás, mely az F Exhibition szervezésében és kivitelezésében valósul meg (magyar tervezésű és gyártású látványelemek).
Korosztályi ajánlás: 4-99 éves korig - a kiállítás és játék bejárása min. 1–1,5 órát vesz igénybe.
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
