A szüléstörténetek többségének tartalma alapján itthon is lenne mit tenni női egészség, szülés előtti és utáni támogatás terén. Ez sajnos a WHO szerint általános jelenség: tudományos kutatássorozatban vizsgálták az anyai egészséget - a helyzet messze van az ideálistól, és még adataink sincsenek többnyire, hogy megtudjuk, egész pontosan mi a helyzet.
A The Lancet Global Health című szaklapban 2023 decemberében közzétett új tanulmány szerint
évente legalább 40 millió nőnek kell szülés okozta hosszú távú egészségügyi problémával szembenéznie.
Az anyák egészségéről szóló külön sorozat részeként a tanulmány rámutat a szülés utáni egészségi problémákra, amelyek a szülés utáni hónapokban vagy akár években is fennállnak. Ezek közé tartozik a nemi közösülés közbeni fájdalom (dyspareunia), amely a szülés utáni nők több mint egyharmadát (35%) érinti, a derékfájás (32%), az anális inkontinencia (19%), a vizeletinkontinencia (8-31%), a szorongás (9-24%), a depresszió (11-17%), a gátfájás (11%), a szüléstől való félelem (tokofóbia) (6-15%) és a másodlagos meddőség (11%). De említi a tanulmány a tartós vérszegénységet, a fertőzéseket (beleértve a HIV-fertőzést), az idegrendszeri vagy mentális problémákat (beleértve a szülés utáni depressziót és pszichotikus állapotokat), a vérmérgezést, a méh repedését, a mélyvénás trombózist, a mell fertőzéseit.
A tanulmány kiemeli a magzatok és újszülöttek sérülékenységét is: az emberi újszülött lényegében "éretlenül" jön a világra, és születésének körülményei a későbbi képességeire, készségeire nagyban hatással lehetnek (egy brit tanulmány nemrég azt vizsgálja, a 37. hét előtt született babák később mennyire valószínű, hogy problémákat tapasztalnak iskolai tanulmányaik során, különös tekintettel a nyelvi vagy matematikai képességekre).
Abban nem hasonlítunk az állatokra, hogy törzsfejlődésünk során a szülés kifejezetten megnehezült: a medence és a magzati fej aránya az állatvilághoz képest kockázatosabbá teszi a születést, ahol már a viszonylagos téraránytalanság is számos problémát hozhat magával.
A tanulmány szerzői arra szólítanak fel, hogy az egészségügyi ellátórendszerekben jobban figyeljenek oda ezekre a gyakori problémákra, amelyek közül sok csak akkor jelentkezik, amikor számos nő már nem is igazán fér hozzá a szülés utáni "szolgáltatásokhoz". Érvelésük szerint a terhesség és a szülés során nyújtott hatékony gondoskodás kritikus megelőző tényező is abban, hogy felismerjék a kockázatokat és megelőzzék azokat a szövődményeket, amelyek a szülés után tartós egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
"Számos szülés utáni állapot jelentős szenvedést okoz a nők mindennapi életében még jóval a szülés után is, mind érzelmileg, mind fizikailag, és mégis nagyrészt alulértékeltek, nem ismerik fel és nem jelentik be őket" - mondta Dr. Pascale Allotey, a WHO szexuális és reproduktív egészséggel és kutatással foglalkozó igazgatója. "A nőknek egész életük során, a szülés után is szükségük van arra, hogy olyan egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokhoz jussanak, akik odafigyelnek a problémáikra és a reagálnak is ezekre.”
A dokumentum szerint ezek a kellemetlen egészségügyi helyzetek gyakoriságuk ellenére a klinikai kutatásban, a gyakorlatban és a szakpolitikában sem kapnak kellő figyelmet, inkább elhanyagolják ezeket. Az elmúlt 12 évet felölelő szakirodalmi áttekintés során a szerzők a tanulmányukban elemzett 32 kiemelt állapot 40%-ának hatékony kezelését támogató, magas színvonalú, friss iránymutatásokat nem találtak (sehol), az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban pedig egyáltalán nem találtak megfelelő iránymutatást, színvonalas szakmai protokollt. Az adathiány is jelentős: a kutatás során azonosított állapotok egyikére vonatkozóan sem volt nemzeti reprezentatív vagy globális tanulmány.
Összességében az „Anyai egészség a perinatális időszakban és azon túl” című sorozat eredményei alapján nagyobb figyelemre volna szükség a női egészség témakörében- a terhesség után és a terhesség előtt is.
A nyitódokumentum szerint az anyai halálozások számának csökkentéséhez holisztikus megközelítésre van szükség, amely nemcsak a közvetlen orvosbiológiai okokra összpontosít, hanem a nők egészségét befolyásoló szélesebb körű társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek összetett kölcsönhatására is: beleértve a faji és nemi egyenlőtlenségeket, valamint a gazdasági környezetet, a táplálkozást, a higiéniát, a környezeti kockázatokat, illetve az erőszaknak és konfliktusoknak való kitettséget. Az ilyen alapvető kérdések figyelmen kívül hagyása segít megmagyarázni, hogy a 185 országból miért nem sikerült az elmúlt két évtizedben 121 országban jelentős előrelépést elérni az anyai halálozás csökkentése terén - állítja a dokumentum.
"Az anyák egészségével nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már a várandósság jelei látszanak" - mondta Joao Paulo Souza, a PAHO/WHO Latin-Amerikai és Karibi Egészségtudományi Információs Központjának (BIREME) igazgatója, az első tanulmány egyik szerzője. "Számos tényező befolyásolja annak valószínűségét, hogy egy nőnek egészséges terhessége lesz, a körülötte lévő környezettől kezdve az őt körülvevő politikai és gazdasági rendszereken át a tápláló élelmiszerekhez való hozzáférésig és az életét befolyásoló cselekvési lehetőségek szintjéig - mindezekkel a tényezőkkel foglalkozni kell az egészség javítása érdekében, a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés mellett egész életében."
A sorozat alapvetően egy erős, multidiszciplináris egészségügyi rendszer létrehozása mellett érvel, amely nemcsak magas színvonalú, tiszteletteljes szülészeti szolgáltatásokat nyújt, hanem megelőzi az egészségkárosodást és enyhíti a szélesebb körű egyenlőtlenségek hatását - beleértve a legkiszolgáltatottabb nőket és lányokat támogató speciális beavatkozásokat is.
Szép csöndesen hozzátennénk: néha már az emberséges bánásmód, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a türelem és az odafigyelés is sokat segítene.
