Nyakunkon a november. A magyar kultúrában ilyenkor veszi kezdetét a mécsesek gyújtása, a temetőlátogatás, emlékezés, befeléfordulás.
De egyre többen nyitnak a külföldről betörő és egyre nagyobb teret hódító Halloween felé is. Az utóbbi pár évben nagyon megugrott a népszerűsége.
Ez az ünnep talán még megosztóbb, mint a Valentin-nap. Az Újvilág marketinges mocskának tekintik, a halottakkal szembeni tiszteletlenségnek még mindig olyan sokan. Pedig a Halloween gyökerei nem Amerikában vannak és még az időszámításunk előtti időkbe nyúlik vissza a tökfaragás hagyománya és a hozzá tartozó vigadozás is.
A kelták ünnepe volt ez eredetileg. De kik is azok a kelták?
Egy indo-germán, indo-európai népcsoport, akik Európa szerte kisebb, zárt törzsekben éltek.
Időszámításunk előtt 800 körülre tehető, hogy szétszóródtak egész Európában és ki hinné, Magyarország területén is volt két nagy jelentősségű településük. Győrben és Budapesten, nagyjából i.e.500-tól. Az óbudai Aquincum fontos keresledelmi pontjuk volt például. Tehát elmondhatjuk, hogy előbb faragtak töklámpást és rémisztettek a Kárpát-medencében, mint hogy mi itt lettünk volna.
A hiedelmekkel ellentétben nem egy barbár népről van szó, hiszen leginkább földműveléssel foglalkoztak, amiből aztán igazán jól gyarapodtak. Harcosok is voltak, ez nem vitás. Az egyre növekvő Római birodalom nem is hagyott nekik más választást. Így is alulmaradtak. Még az erősebb kelta törzsek nagy részét is elsöpörte Róma. Akik megmaradtak, azok visszaszorítkoztak a Brit félszigetre, ahol a mai napig mélyen él ennek a nagyon ősi népnek a misztikus hagyományvilága. Kiváltképpen Írország és Skócia területén.
A keltáknál október utolsó napján kezdődőtt a Samhain (száuiny), a termények betakarítását követően. Jelentése: november. Egy két napig tartó mulatság, amely egyben a kelta újév kezdete is. A fárasztó munkát követően terményáldozatokat mutattak be az isteneiknek, hogy a learatott termés átvészelje az ínséges telet, ne menjen tönkre a következő aratásig vagy egy esetleges támadás esetén meg tudják védeni a tartalékaikat. Illetve a gonosz szellemeket igyekeztek kiengesztelni.
Ilyenkor kezdenek a nappalok látványosan rövidülni és a sötétség minden kultúrában fellelhető, mint a túlvilág alappillére. Félelemkeltő. Megborzongunk a furcsa zajoktól, képzelgünk rémtörténetekről.
A kelták szerint Samhain napján megnyílnak az élők és a holtak közti átjárók, a tündérdombok. Felrajzanak a szellemek, gonosz tündérek, manók és a holtak szellemei. De az élők is könnyen kerülhetnek a gonosz birodalmába ezen az éjszakán. Hogy távol tartsák az ártó lényeket, tökből és tarlórépából faragtak gonosz arcú lámpásokat, amiket a házak elé tettek ki védelmezés képpen.
Hogy akkor ez egy pogány szokás? Valóban az volt.
A kereszténység ugyan bekebelezte Európát egész gyorsan, de az évezredes hagyományokat nem tudták volna a feledésbe dönteni. Hamár a vallást erőszakkal ledugták a pogányok torkán (kereszteshadjáratok, inkvizíció), legalább a hagyományaikat nem vették el teljesen - ami egy jól megfontolt döntés volt Gergely pápa részéről - csak kicsit megreformálták őket. November elsejét Mindenszentek ünnepének nyilvánították, de az ezt megelőző éjszaka, Samhain öröksége maradt továbbra is. Igen, a legtöbb keresztény ünnep pogány jegyeket hordoz, mint erős tartópillérek. A karácsony is, de erről talán majd annak idején.
Tehát a Samhain átalakult kicsit a kereszténység térhódításával. Nevét
"All Hallows Day Evening"-re változtatták, ami később Halloween-re rövidült. A tökfaragást, mint hagyományt megtartották, de már más jelentőséget adtak neki. A tökfejeket "Jack-o-Lantern" távoltartására faragták, aki egy iszákos ír kovács volt. A legenda szerint egy éjjel összeveszett az ördöggel és így nem engedték be a pokolba. Ettől a szellemtől óvtak a lámpások.
A "trick or treat", avagy "csokit vagy csalunk" sem egy marketing fogás, ennek is távoli időkbe nyúlik a története és a terményáldozatokhoz kapcsolódva alakult át. Halloween éjszakáján járták az utcát a legények és a bolyongó szellemeknek gyűjtöttek adományokat a betakarított termésekből, hangosan mulatozva.
A kelta kultúrában nagyon hangsúlyos szerepet kapnak a különböző mítikus lények, mint a tündérek, manók, trollok, boszorkák. Skóciából indult a rémisztő ruhákba öltözés, ahol a vigadozók ijesztő álruhákba bújva kopogtattak be a házakba, így kéregettek az éjszakában előbújt, kóbor lelkeknek egy kis terményadományt.
A Halloweenhez kapcsolódó szokások az ír, skót telepesekkel jutottak később Amerikába az 1700-as években. Ezt megelőzően, bő kétezer évig, Európa kultúráját színesítették.
Kell-e nekünk ez az ünnep? Szerintem kell. Ahogy minden ünnep.
Ugyanis nagyon fontos szerepük van az életünkben. Keretet adnak, lezárnak, újrakezdenek. Lásd újévi fogadalmak. Vagy ahogy idősödünk, a születésnapunk közeledtével kicsit számotvetünk az életünkkel, lezárunk egy-egy időszakot. Húsvétkor pedig egy kicsit a tavaszt is ünnepeljük, az újjáéledést, a természet újjászületését.
A gyerekek életében mégfontosabbak az ünnepek. Nekik máshogyan múlik az idő. Egy gyereknek néhány hónap szinte örökkévalóságnak tűnik. Az ünnepek által kicsit körbehatárolhatóbb számukra az idő múlása.
És félnek. Félnek a szellemktől, a boszorkányoktól, a haláltól. Öt éves kor körül pedig kifejezetten a halál a témájuk. Mi az? Hová tűnik a test? És a lélek? Egyáltalán az micsoda?
Ennek az ünnepnek a sajátossága a borzongás. Kinek ne lenne meg az a kép, mikor a padláson, szalmaágyon fekvő gyerekek rémtörténeteket mesélnek egymásnak!? Mi, felnőttek is szeretünk biztonságosan félni, hiszen sokan szeretjük a thrillert, a horrort.
Vajon miért?
Biológiailag ez teljesen jól megmagyarázható. Amikor félünk, legyen az valós félelem egy ijesztő helyzetben vagy akár csak a képernyő előtt ülve, a szervezetünk adrenalint és endorfint termel, felgyorsul a szívverésünk is. Tehát egy érzelmileg felfokozott állapotba kerülünk. A testünk úgy reagál ezekre a hormonszint növekedésekre, mint a morfiumra. Ezért is olyan népszerűek az extrémsportok. Mikor az agyunk tudja, hogy valójában biztonságban vagyunk, akkor az egy kellemes borzongássá válik, nem rettegünk.
A Halloween egy nagyon jó apropó arra, hogy kicsit oldottabb hangulatban, egy vidám programhoz kötve beszélgessünk a félelmekről, a halállal kapcsolatos témákról a gyerekekkel. Biztonságban borzongjunk, oldva a félelmeinket. Ha mi magunk is rémisztően nézünk ki éppen, akkor kevésbé félelmetesnek tűnik az, ami egyébként ijesztő. Így bátrabban vágnak bele a gyerekek is egy-egy mélyebb témába és nekünk is könnyebben jönnek a válaszok.
Mivel ez az ünnep a maskarák miatt hasonló a farsanghoz, a gyerekek szeretik akkor is, ha nem lehet csokit csalni a szomszéd néninél. Otthonra meg ad egy csomó mókás percet, ha kézműveskedünk együtt a témában.
A tökfaragás inkább tizenéves kortól jó szórakozás. Kisebbek jobban örülnek, ha készen kapják. Segíteni keveset tudnak, türelmük sincs annyira kivárni az eredményt. Nálunk például a férjemmel jó közös program előző este, másnap meg nézzük a csillogó gyerekszemeket.
A kisebb gyerekekkel dekupázsolni lehet befőttes üvegre narancssárga selyempapírt, amire fekete papírból kivágjuk a szemeket, orrot, szájat. Egy drót vagy fonál az üveg szájára, bele akár hagyományos mécses és mehetünk mászkálni a sötét utcán.
Készíthetünk narancssárga kartonból kísértetházat, hozzá pici csipeszre szellemeket, denevéreket, macskát, boszorkányt. Az ovisok szívesen babaházaznak vele.
Gyülekezhetnek a gesztenyepókok, ha van ragasztópisztolyunk és fekete zsenília drótunk a lábakhoz. Apa lestrapált, félbevágott, fekete zoknijából egy kis vattával kitömve, varrás nélkül, csak a szájánál összehúzva, kartonból felszárnyazva, zizgő szemecskékkel repkedhetnek a denevérek.
Aki a konyhában tündérkedne valami egyszerűt a siserehaddal, nekik a virslimúmia a legnépszerűbb tippem. Mirelit levelestésztát olvasztás után kinyújtjuk vékonyra, ujjnyi csíkokra vágjuk a hosszabb oldalát és csak fel kell tekerni a virslikre úgy, hogy az arc helyén rést hagyunk. Ez az apró kezeknek is könnyedén megy. A szemek helyére két szem bors, csak dísznek. Cuki kis rémségek lesznek, miután megsültek.
Egy gyors pogácsa vagy linzer is jól megvalósítható a kicsikkel, esetleg kamaszoknak már önállóan. Tematikus kiszúróforma a nagyobb áruházláncokban könnyen beszerezhető.
Pogi recept: 500g liszt, 250g margarin, 1 kis pohár tejföl/joghurt/kefír ami van, 1 ek. só, 1 tojás és 25g élesztő.
Simára, kicsit hólyagosra kell gyúrni, kb. 40 perc alatt duplájára kel. Ekkor jöhet a szaggatás. Én tejföllel kenem és magkeveréket, natúr mákot vagy sajtot szórok rá. Isteni. Nem lehet elrontani. Nem kell élesztőt futtatni sem hozzá.
Linzer recept: 2 tojás, 500g liszt, 1cs sütőpor, 200g porcukor, 2cs vaníliáscukor, 1 citrom leve és kevés héja, 250g hideg margarin.
Az alapanyagokat simára gyúrjuk, ha kell még tehetünk bele lisztet, hogy ne legyen ragadós. A citrom leve erősen befolyásolja az állagát. A kész tésztát 1 órát pihentetni kell a hűtőben, aztán kb 3mm vastagra nyújtjuk, szaggatjuk. Gyorsan sül és látszatra nyersnek tűnhet, mert puha, míg ki nem hűl. Akkor jó, ha még fehér a tészta, csak az alja kezd sárgulni.
Merészebbek ugyanebből a két tésztából készíthetnek boszorkányujjakat. Ujjnyi vastag rudakat sodrunk és a végébe nyomunk egy szem mandulát, mint körmöt, az ujjperceknél kicsit bevágcsáljuk. Ketchuppal vagy eperlekvárral tunkolva igazán bizarr rágnivaló!
Persze az interneten keresgélve millió, jobbnál jobb ötlet kínálkozik. Csak legyen hozzá kézügyességünk és időnk! Anyukáknak főleg az utóbbi szokta a nagyobb fejtörést okozni.
Ha mindez nem is férne bele, Halloween úgyis az őszi szünetben van. Nézhetünk kapcsolódó filmet egy kupacban bekuckózva a kanapén. Ha van kamaszunk, A Holló telitalálat. A Karácsonyi lidércnyomást ugyan hat éves kortól ajánlják a streaming szolgáltatók, én vitáznék velük. Minimum felsősöknek javasolnám. Hiába a kedves történet, a figurák sokszor igencsak ijesztőek a 10 év alattiaknak. Nekik ott a Szörny Rt. Ovisoknak marad Mazsola és Tádé. Hiszen mi is faraghatunk tökházat, a gyerekek gyurmázhatnak bele lakókat.
Aki egy kicsit kiszabadulna a négy fal közül, tengernyi borzongatós vidámságból választhat. Mondhatni minden valamirevaló hely rendez Halloween-partit. Állatkertek, bárok, éttetmek egyaránt.
Ha valaki a szórakozáson túl visszalépne kicsit a múltba, a gyökerekhez, annak kíváló családi levegőzést és kultúrtörténeti sétát ajánl az óbudai Aquincum múzeum. Kicsik és nagyok is megtalálják a maguk érdeklődésének megfelelő látni- és csinálnivalót. Kézműves foglalkozások, tüzes harcibemutató, borzongató kvízjáték és még sok érdekes programot kínál a Samhain - A kelta Halloween elnevezésű hagyományőrző rendezvény.
Pontos program itt található:
https://facebook.com/events/s/
Összefoglalva mindent, elmondhajtuk, hogy a Halloween egyáltalán nem egy újkeletű marketinges agymenés. Sokkal inkább egy ősi eredetű vidámság a komorságba forduló napok előtt, ami alkalmat ad családi közös programokra kint és bent egyaránt. Ez mind nem zárja ki, hogy másnap kimenjünk a temetőbe és a legbensőségesebb módon emlékezzünk meg azokról a szeretteinről, akik már nem vigadhatnank velünk Mindenszentek előestéjén.
Kyuubi
