Szent László Kórház, Gyermekintenzív Osztály

Januárban megkérdeztünk titeket, beoltatjátok/beoltattátok-e a gyerekeiteket a bárányhimlő elleni védőoltással. A posztban pro és kontra vélemények voltak olvashatók, a kommentekből pedig szintén az derült ki, hogy a szülők véleménye továbbra is megoszlik a témában. A mini kérdőív eredményei szerint, melyet több mint 760-an töltöttek ki, a válaszolók 62 százaléka oltatta vagy tervezi beoltatni a gyermekét, 21 százalékuk nem, 15 százalék pedig bizonytalan a kérdésben. A válaszadók közel fele orvosi/védőnői tanácsra hozza meg döntését, több mint tíz százalék az internetről, fórumokról tájékozódik és ezek alapján dönt, és hat százalék dönti el a kérdést a család, barátok véleménye alapján.

Most orvosi szempontból közelítjük meg a kérdést, méghozzá olyan orvosok véleményét mutatjuk meg, akik élőben találkoznak mindazokkal a szövődményekkel, melyet sokan csak rémhíreknek tartanak. A Házi Gyermekorvosok Szövetsége szerdai sajtótájékoztatóján kiderült, hogy évente 30-40 ezer bárányhimlős esetet regisztrálnak, a szövődményes megbetegedések közül 300-400 kórházi kezeléssel végződik. A Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán az idei télen hét súlyos, életveszélyes állapotú bárányhimlős kisgyermek életéért küzdöttek az orvosok.

Dr. Muzsay Géza a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke elmondta, hogy a bárányhimlőt sokan veszélytelen betegségnek gondolják, de míg az esetek nagy részében gond nélkül lezajlik, a betegek mintegy 2-6 százalékánál különböző szövődményeket okoz, és ritkán halálos kimenetelű is lehet. Dr. Muzsay Géza szerint a prevenció a legfontosabb kérdés, hiszen a lehetséges szövődmények mellett az enyhe lefolyású betegség is 12-14 napos otthonlétet igényel, ami bevételkiesést jelent a szülőnek, és a gyermeket szövődmények kialakulása nélkül is megviseli. Védőoltással a betegség megelőzhető, melyekre a közösségbe kerülés előtt érdemes sort keríteni: a legideálisabb a 16-18 hónapos életkor, de indokolt esetben már 9 hónapos kortól is beadható a kicsiknek, az ismétlő oltásra minimum hat hét elteltével kerül sor, mondta el a HGYE alelnöke.

Dr. Ujhelyi Enikő, a László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa sokkoló fotókkal mutatta be a lehetséges szövődményeket, melyek láttán az ember lánya azonnal rohanna beoltatni a gyerekeit (Csak ilyet ne!). A szövődmények között fekélyes lágyrész-gyulladásokat, csont-elváltozásokat, és olyan ödémát is láthattunk, melyek miatt lélegeztetésre is szükség volt. Olyan képet is mutattak, melyen a gyermeken több volt a kiütés, mint az ép bőrfelszín. A főorvos elmondta, hogy rengeteg a tévhit a témával kapcsolatban, például sokan azt gondolják, jobb természetes védettséget szerezni, azaz gyermekkorban átesni a betegségen, ez azonban a szövődmények kialakulásának lehetősége miatt nem így van.

Dr. Ujhelyi Enikő

Kiemelte, hogy az esetek 80 százalékában teljesen egészséges gyermekeknél lép fel nagyon súlyos szövődmény, mely intenzív kórházi ellátást igényel. Megtudtuk, hogy az idei télen súlyos, életveszélyes szövődmény kialakulása miatt hét gyermeket kezeltek az indézményben. A bekerült gyermekek átlagosan 12 napot töltenek el az intenzív osztályon, egyharmaduknál lélegeztetésre van szükség, sokan több műtéten esnek át. A főorvos asszony hozzátette, hogy mivel nem kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, sajnos sok családnak okoznak gondot ezek költségei.

Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója, Klinikai Védőoltási Szaktanácsadó elmondta, hogy a két oltás ára körülbelül húszezer forint, de van rá remény, hogy előbb-utóbb bekerül a kötelező védőoltások közé a bárányhimlő elleni vakcina is. Ehhez azonban fontos megfelelően tájékoztatni a lakosságot, hogy ne érezzék úgy, hogy „csak egy újabb kényszeroltásról” van szó. Nem riogatni szeretné a szülőket, csak pontos képet adni nekik arról, hogy milyen szövődményeket lehet megelőzni a vakcina beadásával. A cél pedig hosszú távon az lenne, hogy minél magasabb legyen az átoltottság.

„Az esetek többségében a bárányhimlő lefolyása valóban enyhe, de a szívünk megszakad azokért a gyerekekért, akiket súlyos szövődménnyel látunk.”

Jelenleg 11 betegség ellen kapnak kötelező védőoltást a gyerekek, idéntől kiegészítve a 12 éves lányok szülei által kérhető méhnyakrák elleni oltással. A bárányhimlő elleni vakcina élő, gyengített bárányhimlő vírusokat tartalmaz, és az elmúlt 15 évben tapasztaltak szerint (ekkortól elérhető Magyarországon a vakcina) az oltási reakciók minimálisak, meg sem közelítik a betegség szövődményeinek kialakulási esélyét, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Sokan azt gondolják, hogy a bárányhimlő csak gyermekeket érint. Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője beszámolt arról, hogy ő 35 éves korában esett át a betegségen, és bár szövődmények nélkül gyógyult, nagyon megszenvedte a bárányhimlőt. Szerinte ha egy szülő mindent meg akar adni a gyermekének (és melyik szülő ne akarna?), akkor az egészségükről is gondoskodni kell. Pláne, ha csak védőoltásra van szükség ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a súlyos szövődmények.

Bárányhimlő

Magyarországon a bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző betegség. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai alapján a 3-5 évesek között a leggyakoribb a megjelenése, de az óvodáskor végére a gyermekek közel 90 százaléka átesik rajta.  A rendkívül ragályos bárányhimlőt a cseppfertőzéssel is terjedő varicella vírus okozza. A beteg már a lappangási idő végén, a tünetek megjelenése előtt fertőz, ezért a bárányhimlő megjelenése a közösségben könnyen járvány kialakulásához vezet. A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a betegek mintegy 2-6 százalékánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat, lágyrész gyulladásokat – okozhat, és ritkán halálos kimenetelű is lehet.

Több olvasónk számolt be arról, hogy bár beadatták a védőoltást, mégis beteg lett a gyerekük, igaz, jóval kevesebb kiütés jelent meg rajtuk, és gyorsan túlestek a betegségen. Ez azért lehetséges, mert az oltás a betegség minden formája ellen 86 százalékban, viszont a betegség közepesen súlyos és súlyos formái ellen 100 százalékban véd, olvashattuk le Dr. Újhelyi Enikő prezentációjáról.

Egy családon belül a második illetve harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, akkor egyúttal megelőzhető az is, hogy a kisebb testvérét – vagy a fertőzésen még át nem esett várandós anyukáját, aki esetleg az életkora vagy állapota miatt nem kaphat védőoltást – megfertőzze.  A felnőtteknek ugyancsak számolni kell az övsömör kialakulásával is, ami nem más, mint a bárányhimlő vírusa által okozott ideg- és bőrgyulladás. Az övsömör a bárányhimlő átvészelése után alakulhat ki, mivel a vírus jelen marad a szervezetben, és évekkel később újra aktiválódhat, tudtuk meg a sajtótájékoztatón.

Dr. Ujhelyi Enikő arról is tájékoztatott, hogy a terhesség első trimeszterében varicella vírussal fertőzött kismamák magzatai súlyosan károsodhatnak, a másik két trimeszterben pedig az anyára nézve lehet kockázatos a betegség. Dr. Muzsay Géza szerint ezek miatt a várandósságot tervező nőknek is ajánlott a védőoltás, ha még nem estek át a betegségen.

Tünde

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?