Véget ért a farsangi időszak. Anna-Ádám sulijában egy nagyon klassz délutáni program volt, melynek a csúcspontját az osztálykaraoke és a diszkó jelentette. Anna kitalálta, hogy kalóz lesz. Mondtam is neki, hogy annyira örülök, hogy minden évben ki tudom élni a kreativitásomat, hogy az otthon lévő cuccokból összehozzam az általa óhajtott jelmezt! Mondjuk a végén magam is meglepődöm, hogy egész jókat sikerül kreálni.

Ádámék osztályszinten önmegvalósítanak (szerencsére). Ehhez most is csak egy kis anyagi hozzájárulás kellett – talán 2000 Ft, hogy mindenkinek meg tudják venni azokat az egyszínű pólókat, amiket utána pár lelkes anyuka egyedivé tett batikolással. Így mindenkinek lett „egyforma” pólója, meg farmer és ebben a szettben, egy jópofa koreográfiával táncot lejtettek a Neoton Ha szombat este táncol slágerére. Nagy sikerük volt vele, így vissza is tapsolták őket, még egyszer rophatták. Ők nyitották meg a bulit ezzel a produkcióval.

Utána következett a jelmezes felvonulás majd az osztály csapatverseny. Mindenféle ügyességi játékok voltak pl: szívószállal puffasztott kölesgolyó „megfogása” és egyik tányérból a másikba helyezése időre. Annáék osztálya végzett az első helyen. Jól elhúzódott a program, ezért kaptak kicsit több időt a diszkóra, így a buli 3-tól 6-ig tartott. Szülők nézőként nem mehettek be, és csak azért vagyok ilyen jól informált, mert a büféztetésben segítettem. Ilyenkor mi, szülők biztosítjuk az enni- és innivalót. Most is zsíros kenyér és tea volt az alap, de ez kiegészül üdítővel, nasikkal is. Édes és sós, és mostanában már „mentes”sarok is helyet kap az asztalon.

Amikor véget ér a kötött program, és kiözönlenek a gyerekek adogatjuk a kezükbe a dolgokat, attól függően, ki mit kér. A buli vége előtt fél órával pedig „szabad a vásár”, mindenki azt és annyit eszik-iszik, amennyit gondol – így a rendrakásnál a maradékokkal már kevesebb teendőnk akad. Merthogy buli után rendet is kell rakni, hogy másnap normálisan a helyén legyen minden.

Ádámék biztosítják a hangosítást általában az iskolai rendezvényeken – most is így volt. A buli vége előtt kicsivel megjelent és bejelentette, hogy akkor neki elég volt és hazamegy, meg nem is érzi magát túl jól. Ez másnap reggelre tornyosult, mert olyan rosszul volt, hogy suliba se tudott menni, így csinált magának 5 napot a gyógyulásra – ez szerdán volt ,és a héten tartottak két tanítás nélküli munkanapot meg a hétvége. Szerencsére hétfőn már tudott menni suliba.

Petyával egy kéthetes kényszerpihenőn vagyunk túl, így sajnos a farsangból is kimaradt. Takonykór a köbön, ha nevesíteni akarom, amivel küzdöttünk. Ilyen sokáig nem szokott betegeskedni. A vége fele már azt se tudtam, mit adjak még neki, hogy kiduguljon az orra és kapjon levegőt. Az volt a legrosszabb, hogy már napközben is jelentkezett a dolog, így az evés is nehezen ment. Már minden is volt – C- és D- vitamin, megfázás elleni készítmények, illóolajok, orrcsepp… Mostanra sikerült úrrá lenni a dolgon. Pedig Breki lett volna. Még jó, hogy előtte felpróbáltuk a jelmezt és sikerült megörökítenem a pillanatot! 

Pankuci