- Egy életem, egy halálom,
mákszemem most megtalálom -,
szólt a hangya dérrel dúrral,
s összefutott tücsök úrral.
- Nocsak, nocsak - hova-hova,
oly rohanva hangya koma?
- Keresem a mákszememet.
- Miért nem tesz fel pápaszemet?
Azzal talán jobban látna,
s nem taposna tücsök lábra.
- Igaza van, ön csupa ész,
Eddig azt hittem csak zenész.
Felteszem a pápaszemem,
s úgy keresem a mákszemem.
Ígérem, ha megtalálom,
vacsorára invitálom.
- Jól van- bólintott a tücsök,
addig én itt lecsücsülök,
s ha meglelte, szóljon nyomban,
addig húzom pianóban.
És a hangya csak kereste,
pápaszemét, de nem lelte.
A tücsök meg húzta, vonta,
aztán felnézett, s azt mondta:
- Szemüvegét ne keresse,
homlokán volt egész este.
- A nemjóját, szólt a hangya -
maga látta és csak hagyta?
Vacsorára dehogy hívom,
mákszememen sose hízzon!
S hogy feltette pápaszemét,
megtalálta a mákszemét.
Éppen ott hevert előtte,
mákos guba lett belőle!
Illusztráció: Egri Mónika
További versek és mesék itt.
kertedi
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
