A vakáció közeledtével sok szülőben felmerül a kérdés: vajon mennyire terheljük a csemetét tanulással a szünetben? Menjünk a Vekerdy Tamás féle elvek mentén a teljes pihenés, unatkozni hagyás, kiengedés, lustálkodás útján, vagy legyen azért időközönként gyakorlás, olvasónaplózás, számtan, logarléc, iskolai hangulat?

Bárhogy tálaljuk is, a kötelező feladatok egy napsütéses délutánon kifejezetten nyűgöt jelentenek a gyerekek számára. Hiszen erre vártak egész évben, hogy végre ne kelljen csak matekozni, felszólító módokat aláhúzni, vagy az emlősök működésével foglalkozni. A gyerekek működnének házi feladatok és nyári gyakorlás nélkül is, mondja az egyik tábor, súlyos következményei lesznek, ha nyáron ki sem nyitja a füzeteit, mondja a másik. A kettő között nyilván létezik középút, csak nagyon nehéz olyan véleményre bukkanni, amelyik ezen a bizonyos aranyúton haladna.

Persze a nyári gyakorlásnak is több megközelítése lehetséges. Ha a gyerekek szabadon választhatnak, és játékos formában tanulhatnak, talán szívesebben foglalkoznak vele a balatoni esős napokon, vagy a nagyi hetedik kerületi erkélyén, amíg a szülők (is) dolgoznak. Ha viszont az egész egy rosszkedvű kényszer, akkor csak a kedvek romlanak, a feladatokat csak tologatni fogja a gyerek, vagy összecsapja és titkon jól utálni is fog minket, drága jó szüleit.

Nehéz ügy

A szeptember közeledtével viszont kiderülhet, mennyit is felejtett a csemete, és így ha még kellemes várakozással is tekint az iskolakezdésre, szorongás lesz belőle az első igazi iskolai napokon, amikor a tanító igyekszik felmérni, hogy is áll az osztály fejben, mennyit felejtettek és honnan kell újra elindulniuk.

Dr. Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai nyomán kiderül, hogy amennyiben gyakorol a gyerkőc, úgy fontos, hogy a tanulás után színtiszta pihenés következzen (nem telefonnyomkodás, vagy tévézés), hiszen ilyenkor rendeződik a megszerzett tudás az agyban. Az a gyermek, aki szinte végiggyakorolja a nyarat, az iskolakezdéskor talán ügyesebb lesz, de a nyár végére annyira elfárad, hogy megunja, megutálja a tanulást. Ezzel szemben a tanulás nélkül csakis vakációzó gyerekek pihenten kezdik a tanévet, és októberre felzárkóznak.

De vizsgáljuk meg a kérdést abból az aspektusból is, hogy a tanulásnak nem kell feltétlenül unalmasnak lennie, hiszen a mindennapok során is rengeteg lehetőség adódik a gyakorlásra. Például főzés közben beszélgethetünk a fizikai jelenségekről, vagy együtt számolhatjuk ki a vásárlásnál a visszajárót, az ilyen hirtelen fejszámolások igazán jó próbák arra, hogy felmérjük, mennyit felejtett a gyerek a nyáron és még mindig lesz idő közbelépni, ha száz forintra kétszázat ad vissza.

Utazás közben térképes, földrajzi ismeretekbe vonhatjuk be a csemetéket, kirándulás alatt pedig a történelemről tanulhatunk, ha van hozzá lelki erőnk, hogy egy meredek hegyi kaptatón még kiselőadást is tartsunk nekik. Egy-egy levél vagy képeslap megírása során gyakorolhatják az írást, társasjáték közben pedig szinte minden készséget megmozgatunk, és legalább együtt játszik a család, nem mindenki egy külön függőágyban csücsörészik.

Természetesen, ha ne adja az ég, pótvizsgára kell készülnie a gyermeknek, akkor elkerülhetetlen és szükséges is a tanulás, de még ilyenkor sem kell az egész nyarat feláldozni. Fontos, hogy a pihenésre is maradjon idő, és fokozatosan kezdjük meg az ismétlést. A tanulás során érdemes a gyerekek mellett lenni, közösen megoldani a feladatokat, beszélgetni az adott témáról. Tematikus táborok és szakemberek segítsége is hasznos lehet, illetve ki lehet használni az erőfeszítések elismerését, jutalmazását is, mint motiváló tényezőt.

A nyár alapvetően a pihenésről és feltöltődésről szól. Ha a lezárt év tanulmányi eredményei különösképpen nem indokolják, nem kell attól tartani, hogy a gyermek mindent elfelejt őszig. A pihenés és az élmények fontos szerepet játszanak a tanév során megszerzett tudás megszilárdításában. A nyarat valójában hasznosan tölti a gyermek, ha azt teszi, amire egész évben várt: pihen, játszik, játékos formában új dolgokat tanul, táborozik, világot jár, mindeközben sok kötetlen időt tölt a barátaival és családjával. A nyári szünet a gyerek számára sosem elég hosszú, a kötelezettségek tekintetében próbáljuk meg azt a középutat megtalálni, ami boldoggá teszi őt és minket sem borít ki teljesen.

Akác