Tizenhetedik napja vérzek. Most már nem nagyon, éppen csak annyira, hogy a kelyhet ne tudjam használni, de a tisztasági betét ne legyen elég. Kipróbáltam egy csodálatos fogamzásgátlót. Nem sok dolgot bántam meg eddig ennyire. Az úgy volt, hogy besétáltam a nőgyógyászhoz, hogy a szülés óta az egyébként viszonylag rendszeres vérzésem hat-hét napig tart, ebből két napon keresztül annyi van, hogy nem tudom kordában tartani - konkrétan a „normál” vérmennyiség négy-ötszöröse ürül ki egy menzesz alatt. Ezen túl a kissé elhirtelenkedett szülésem utóhatásaként vannak odalent problémák, nézze már meg. Ja, és mivel már elég gyerekem van és negyven is elmúltam, szeretnék egy művi meddővé tételt. Köszi. Doki – ekkor már a vizsgálat közben – felnézett rám, és megkérdezte kedvesen: van kétszázötvenezer forintja?
Amit erre mondtam én, azt inkább most nem írom le. Finoman úgy fordíthatnám, hogy felháborító, hogy felnőtt, felelősségteljes emberként ebben az országban nincs teljes körű jogom eldönteni, hogy mit teszek a saját testemmel, csak bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén - és ha a feltételek teljesülnek, akkor mindjárt egy év várakozás, két „tanácsadás” után megnyerem a jogot, hogy egy szabad szemmel is jól látható összegért megtehessem, amit óhajtok. Persze császármetszés közben ingyen is elvégzik. Oké, de nem szeretnék több gyereket, amint azt mintha már említettem volna. Csendes felháborodásom cseppet még nőtt, amikor megtudtam, hogy az elbaltázott szülésből kifolyólagos sérülésem helyrehozatalát szintén nem támogatja az általam jó pár éve fizetett társadalombiztosítás. Ha nem kényelmes, ha az uram és parancsolóm esetleg nem érzi jól magát, midőn kedvét tölti rajtam, hát fizessek. Az persze meg sem fordul senki fejében, hogy ez főleg NEKEM rossz.
Na, miután kidühöngtem magam, a doki közölte, hogy az utóbbi problémát szerinte még nem szükséges műtéttel kezelni, elég egy jó intim torna; az előbbire pedig egy olyan megoldást ajánl, ami a menstruációs és fogamzásgátlásos gondot egyszerre oldja meg: egy injekció, háromhavonta egyszer szúrandó, nem kavar be (nagyon) a ciklusba, progeszteron alapú. Itt a leírás, olvassam el, nézzek utána, ha úgy gondolom, váltsam ki a felírt receptet, fáradjak be hozzá, és ő beszúrja. Hát jó.
Ezen a ponton még majdnem korrektnek tűnt a dolog, tehát hazasétáltam, utánaolvastam, tornának, injekciónak, egyebeknek, pro és kontra. Az injekciót illetően akadtak kétségeim, de mellékhatások hegyekben minden gyógyszernél akadnak, a neten a leírások jók voltak, a fórumokon pedig általában mindenre és mindennek az ellenkezőjére is akadnak érvek.
Kiváltottam a gyógyszert, vártam a következő menzeszre, mert aközben praktikus beadni. És a következő menzesz megjött, sőt, zúdult, és kissé ijesztő módon alvadékdarabok tették teljessé az élményt. Görcsöm nem volt, a doki szúráskor megnyugtatott, hogy előfordul. Hát jó.
Másnap tenyérnyi alvadékok ürültek belőlem. Rengeteg. Komolyan megijedtem, és péntek lévén azonnal elmentem a dokihoz, nézné meg, mi a baj.
Nem nézte meg. Közölte, ha nem görcsölök, nem vetélés (ezt mondjuk tudtam, vetélés nem lehetett), ad egy gyógyszert, meg vegyek mellé rutascorbint, szedjem, amíg kell. Nem az injekciótól van a dolog, mert az majd kb. a 12. napon kezd hatni, de nyugi, többször nem lesz ilyen.
Néztem őt, enyhén döbbent arccal. Ő pedig rám nézett, és azt mondta: nem lehet mindent kivizsgálni.
Most másik dokit keresek. Ajánlottak egy nőt, szerintem napokon belül felhívom. Bár félő, hogy a tuti fogamzásgátló elnyomja, ha bármi tünet van még. De azért felhívom. Magánorvos.
Évek óta először, kb. tizenhét napja, komolyan gyűlölöm, hogy nő vagyok. Remélem, az érzés elmúlik egyszer.
Edina
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
