A szülők az ekcémával, a különböző étel-, légúti-, és rovarcsípés okozta allergiával találkozhatnak a gyermek nevelése során. Míg az ételallergia kinőhető, a légúti allergia és a méh-, darázscsípés okozhat súlyos, életveszélyes tüneteket, de például az állatszőrhöz hozzászoktatható a korábban allergiás tüneteket produkáló gyerek. Augusztusban kezdődik a pollenszezon, ami rengeteg ember életét keseríti meg. Mit érdemes tudni az allergiáról? Dr. Kovács Lajos pulmonológus főorvossal beszélgettünk.

Melyek a leggyakoribb, gyerekkori allergiák?

Az ember genetikai hajlamot örököl a szüleitől. Tehát ha az egyik szülő allergiás, akkor kicsit magasabb a kockázata, hogy a gyerek is allergiás lesz, ha pedig mind a két szülő allergiás, akkor 50-70 százalékban a gyereknél is mutatkoznak az allergiás tünetek. A gyerekek allergiájának van egy bizonyos életkori sajátossága, csecsemőkorban elsősorban az ekcéma jelenik meg először, illetve az ételallergia: tej, tojás, szója, stb. Ezek bőrtünetekben, haspuffadásban, hasmenésben, nyugtalanságban nyilvánulnak meg. Általában ezt az esetek többségében, 80-90 százalékban kinövik a gyerekek, tehát ez a bél éretlenségéből adódó átmeneti állapot. Ahogy megerősödik a bél, egyéves kor fölött ezek az allergiák zömével elmúlnak. Későbbi életkorban, óvodás- iskoláskorban jelentkeznek a klasszikus légúti allergiák: például a szénanátha és az asztma. Kisdedkorban gyakoribbak az asztmatikus betegségek, például közösségbe kerüléskor. Serdülőkorban pedig a felnőttkornak megfelelő klasszikus szénanátha jelentkezik. A gyermekeknél is előfordulhatnak továbbá gyógyszerallergiák, méh- darázscsípés allergiák, ám ezek lényegesen ritkábban jelentkeznek, mint felnőttkorban. A csecsemőkornak tehát mások a sajátosságai, mint az óvódás- és iskoláskornak, a serdülőkorban pedig a felnőttkornak megfelelő betegségek figyelhetők meg.

Mi a teendő, ha úgy véljük, allergiás a gyermekünk?

Ha felmerül az allergia gyanúja, mindenképp forduljunk orvoshoz, vizsgáltassuk ki a gyereket, és ne próbáljunk meg önhatalmúlag gyógyszert szerezni. Ha az allergia bebizonyosodik, fogadjuk meg a szakember táplálkozási, életvezetési tanácsait is, és fontos, hogy a szakorvos figyelemmel kísérje a gyermek állapotát később is.

Hogyan vizsgálják ki, allergiás-e a gyerek?

Kétféle módon lehet allergiavizsgálatot végezni. Az egyik, amely azonnal, negyedórán belül eredményt ad, a karcolásos módszer, de ez sok gyereknél nehézségbe ütközik: mert kicsi, nyugtalan, nem szereti a vizsgálatot, esetleg ekcémás és csúnya a bőre. Ha ez a módszer nem használható, akkor lehetőség van vérvizsgálatra is. Ez bárkinél, bármilyen korban elvégezhető, és azokat az allergiákat, melyek azonnali IgE mediált reakcióval kísértek, ezeket vérből nagyon jól ki lehet mutatni. Nem minden allergia szűrhető ki vérvétellel: például az ekcéma sem, ha nem antitest által okozott reakcióról van szó. Ez csak „rátevéses” módszerrel mutatható ki, mint például a kozmetikumok esetében is: 24-48 órán keresztül a bőrön lévő tesztekkel lehet kimutatni, de ezt a gyerekek nem viselik jól. Szerencsére az ilyen fajta allergiák igen ritkák gyermekkorban.

Milyen kezelési módok vannak az allergiákra?

A legszerencsésebb megoldás a megelőzés, hiszen ha meg tudunk előzni egy allergiás reakciót, nem kell gyógyszert használnunk. Bizonyos allergéneket ki lehet küszöbölni az életünkből. Ilyenek például az állati szőrök, melyek ha súlyos allergiát okoznak, el lehet az állatokat távolítani a gyerek mellől, illetve gyógyszerallergia esetén nem adjuk be az allergiát okozó gyógyszereket. De például nem tudjuk kiküszöbölni a házi port, ahogy a polleneket sem, de utóbbi esetben tudunk tanácsot adni, hogy ha valakinek nagyon erős egy bizonyos időszakban a reakciója, akkor az adott időszakban menjen földrajzilag más helyre nyaralni/telelni. Ha ki lehet küszöbölni az allergéneket, akkor gyógyszer nélkül is jól vannak a betegek, de ha nem lehet, akkor rákényszerülünk arra, hogy a tüneteknek és a súlyosságnak megfelelően kezeljük. Szerencsére napjainkban egyre modernebb és jobb lehetőségek vannak erre.

Előfordulhat, hogy allergia miatt kórházba kerül a gyerek?

Igen, ritkán. Vannak veszélyes, akár életveszélyes allergiák is. Az ételek közül például a mogyoró, ami nagyon veszélyes lehet: ezeknél a gyerekeknél, ha kiderül a mogyoróallergia, azon kívül, hogy eltiltjuk mindenfajta mogyorót tartalmazó étel fogyasztásától, adott esetben életmentő injekcióval is ellátjuk a szülőket, mely az életveszélyes sokk kezelésére perceken belül beadható. A másik veszélyes, allergiát okozó étel a hal. Az többi ételallergia bőrtüneteket és hasmenést okoz, ezek fogyasztásakor ritkán kerülnek kórházba a gyerekek.

A légúti allergiák közül az asztma tud súlyos nehézlégzést okozni, ami adott esetben kórházi kezelést igényel. A harmadik a rovar: méh-darázs, ezek a csípések is okozhanak életveszélyes tüneteket.

Az úgynevezett IgE mediált reakciók robbanásszerűen, súlyos vérnyomás-esésben, gégegörcsben, asztmás nehézlégzésben perceken belül fel tudnak erősödni, és ilyen esetben a gyors orvosi segítség életmentő lehet. Ilyen esetekben gyakran napokig kell kórházban kezelni a pácienst. Fontos tudni, hogy ezek az esetek az allergiás betegségek mindössze egy százalékát teszik ki.

Mi a teendő, ha a gyereket megcsípi egy méh vagy egy darázs?

Az első csípés általában nem életveszélyes. Ha a szervezet először találkozik az allergénnel, az még nem okoz extrém tüneteket - egy rovarcsípés esetében a szokásos helyi reakciók: fájdalom, égő érzés és duzzanat jelentkezik. Amennyiben az embernek hajlama van az allergia kialakulására, az a második csípésnél mutatkozik meg, ez viszont már jelenthet életveszélyt is. Ha a csípés után esik a vérnyomása, beduzzad a gégéje, fullad, ez már szisztémás reakció, tehát az egész szervezetet érinti ez az allergiás folyamat. Azt, hogy valaki allergiás lesz-e a méh- és darázscsípésre, sajnos előre nem lehet kiszűrni. Amint a második csípés után kiderül az allergia, onnantól már a vérből is ki lehet mutatni az allergiát okozó antitesteket. Erre van egy speciális kezelés, ami egy folyamatos, kisdózisú allergén injekcióban való bejuttatását jelenti, amíg a szervezet hozzászokik. Ha befejezzük ezt a 2-3 éves kúrát, akkor már nem okoz súlyos reakciót a csípés, mert a szervezet megszokta, és nem tekinti allergénnek a méh- vagy darázsmérget.

Beszéljünk egy kicsit a szénanátháról! Hogyan lehet megkülönböztetni a „rendes” náthától?

Maga a tünetek jelentkezés ideje is támpont, hiszen a rendes nátha inkább ősztől tavaszig, a szénanátha inkább nyáron mutatkozik. Akinek nyáron van elhúzódó náthája, az már gyanúra adhat okot. A másik pedig, hogy nem a szokványos lefutást mutatják: kezdeti, nagyon kifejezett orrduzzanattal kezdődő, két hét alatt lecsendesedő tüneteket a nátha okoz, a szénanátha pedig nem gyógyul meg egy hónapig sem. Ha három hétnél tovább tartanak a tünetek, akkor merül fel a szülőben vagy az orvosban, hogy ez nem egy szokványos nátha. Fontos tünet még, ami a szokványos náthánál nem jelentkezik, az a kötőhártya-gyulladás. Az allergiás nátha egyszerre támad minden nyálkahártyát, a szem viszket, könnyezik. Ebben az esetben orvoshoz kell fordulni, aki helyi kezelést fog alkalmazni (kis dózisú, helyi gyulladáscsökkentő), súlyosabb esetben pedig szóba jöhet a tablettaszedés is.

Régen kalciumot adtak az allergiás betegeknek, ám nemrég kiderült, hogy nem hatásos a szer.

Ha van is valami minimális allergia-ellenes hatása a kalciumnak, az harminc évvel ezelőtt jelentette a gyógyszert az allergiára. Ma már lényegesen modernebb allergia-ellenes szerek vannak forgalomban. A kalcium ráadásul nem veszélytelen gyógyszer, hiszen a vesekő képződés bázisát jelenti a fokozott kalcium-bevitel. Az a minimális allergia-ellenes hatás mellett ott lehet egy súlyos betegség kockázata, ha valaki rendszeresen nagy mennyiségű kalciumot fogyaszt. Ma már az allergia ellen a kalcium idejétmúlt szer.

A gyógyszertárakban sokfajta, vény nélkül kapható allergia-ellenes gyógyszert lehet kapni. Adhatok-e a gyereknek orvosi vizsgálat nélkül ezekből, ha én úgy gondolom, hogy allergiája van?

Egy gyereknek soha nem javasolt kivizsgálás nélkül gyógyszert adni, hiszen nem tudja biztosan megállapítani, hogy valóban allergiás. Ha a gyerek allergiás, és megkapta az orvostól a megfelelő felvilágosítást és javaslatot, az rendben van. De ha a szomszédasszony mondja azt, hogy az ő gyerekének egy bizonyos szer használt, és ez alapján akar valaki a gyerekének gyógyszert venni, azt nem javaslom. Egyrészt lehet, hogy nem allergiás, másrészt minden fölöslegesen adott gyógyszer méregnek tekinthető. Orvosi javallatra természetesen lehet venni recept nélkül kapható gyógyszereket, de kivizsgálás nélkül semmiképp ne adjunk a gyereknek allergia-gyógyszert (sem).

Legnagyobb lányom olyan allergiás volt a macskákra, hogy ha hozzájuk ért, rövid időn belül bedagadtak, vörösek voltak és viszkettek a szemei. Ehhez képest most két macskával élünk együtt, simogatja őket, játszik velük, és semmilyen tünete nincs. Ez hogyan lehetséges?

Speciálisan a macskaszőr allergia spontán toleranciába tud átmenni, tehát – és ez minden allergiánál lehetséges – folyamatos, kisdózisú allergénnel a szervezetet hozzá lehet szoktatni ahhoz a bizonyos, előzőleg reakciót kiváltó anyaghoz. Tehát kialakul a tolerancia, a szervezet tűri az allergéneket és nem mutatkozik allergiás reakció. Kutatások szerint a folyamatos macskaszőrrel való találkozás az egyéb allergénekkel szemben is jótékony hatású. Nagyon sokféle allergiánál megpróbálják, például az életveszélyes mogyoróallergiánál is, hogy nagyon pici dózisokat adnak folyamatosan, a szervezet pedig – mivel nem üti meg azt a mértéket, hogy reakciót kiváltson, hozzászokik. Utána emelkedő dózisban már nem okoz tüneteket. Ezt a lehetőséget hiposzenzitizálásnak hívják, azaz folyamatos, kis dózisú allergénnel megszüntetni a rá való érzékenységet. Sajnos ez nem minden esetben működik jól, szervezete válogatja, hogy kinél jön be. A legtöbb allergiánál az lenne az ideális, ha gyógyszer nélkül tudnánk gyógyítani.

Köszönjük a beszélgetést!

Tünde